Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Berdán Zsuzsanna: Krisna-hívők Somogyban. Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről
Krisna-hívők Somogyban - Értekezés Krisna-völgy társadalmi és gazdasági életéről 259 A vidéken élő Krisna-hívők vállalják, hogy állami iskolába járatják a gyermekeiket, de ők ezzel együtt minden követelményt vállalnak. Azt, hogy vegetáriánusok, hogy másképpen öltözködnek, vagy mások a szokásaik. A tapasztalat azt mutatja, hogy sikerül másokkal is megismertetni a Krisna-tudatot, és a gyerekek is őszintén vállalják ezt a lelkiséget. A főiskolát is néhány éve akkreditálták, előbb teológus szakon, 2008-tól pedig jógamester szakot is indítottak. Ezt az irányvonalat a Krisna-hívők kezdték el, eddig nem volt a felsőoktatásban ilyen képzés. Premamoya dasa nem csak Krisna-völgy oktatási vezetője, hanem a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének oktatási vezetője is, beleértve minden tanintézményt. Miután befejeztük a beszélgetést, a központi épület emeletéről lesétáltam a földszinti irodákba, ahol Rádhárádya dasa-t (Gömöri Sándort) főként arról kérdeztem, miként vannak ma jelen Magyarországon a Krisna-hívők, hogyan nyilvánulnak meg a közéletben? Rádhárádya Krisna-völgy főkönyvelője. Szolgálatának két fő része van: az egyik, hogy a Völgyben működő cégeknek és szervezeteknek készíti a könyvelését, és minden dolgot, ami ezzel jár, (bevallásokat az APEH felé, mindenféle elszámolásokat). A másik fontos feladata, hogy az egyes igazgatóknak és osztályvezetőknek ad plusz vezetői információkat. Az osztályvezetőnek egy adott tevékenységnél nem kell látnia, hogy az APEH igényének megfelelően mi történik az osztályában, ezért közvetíteni kell felé plusz információkat. Nagyon érdekelt engem ez a bonyolultnak tűnő rendszer, amit már Premamoya dasa is említett. Részletesebben is meg akartam ismerni, ami végül sikerült is. Maga a rendszer úgy épül fel, hogy vannak igazgatóságok, amelyek egy-egy tevékenységcsoportot fedeznek. Ezeken belül vannak osztályok, egy-egy osztály egy, vagy néhány tevékenységet fed le. A legfelsőbb döntéshozó szerv az Igazgató Tanács, melynek az igazgatók a tagjai. Emellett van egy státusz, a templomelnök, aki az igazgatótanáccsal együtt dolgozik, minden döntésüket véleményezheti, és meg is vétózhatja azokat. Általában nem szól bele operatív kérdésekbe, inkább elvi okokból dob vissza bizonyos döntéseket, melyeket komolyabban ki kell dolgozni. Ofölötte már csak egy személy állhat, az ISCON magyarországi szervezetének helyi képviselője, Sivarama Maharaja, aki egyrészt szervezeti vezetője, másrészt lelki vezetője is Krisna-völgynek. O általános működési kérdésekbe nem szól bele, a pénzügyi részeket szinte nem is látja, csak azokat a dolgokat, amiket általánosan kommunikálnak a bhakták felé. Egyes szolgálatait átruházta a templomelnökre, és ha tanácsra van valakinek szüksége, helyettesét tudják megközelíteni. Jelenleg 9 igazgató van, abból 1 hölgy. Ahogyan a vaisnavák filozófiája is kimondja, és a tapasztalatuk mutatja, a férfiaknak egyszerűbb vezetői szolgálatokat ellátni, mint a hölgyeknek. Egy vezetőnek nagyon sok mindenhez kell értenie, és sok mindennel kell foglalkoznia, aminek az a következménye, hogy nehezen pótolható. A nők, amikor elmennek szülni, pótolni kell őket. Három év alatt annyi változás lehet egy igazgatóságon belül, hogy nehezen vennék vissza a szolgálatukat. Egyébként nincs megkülönböztetés, ez a praktikus oldala a dolognak. Ugyanakkor, ha valaki igazgató, vezetői helyzetben van, a konfrontációkat, összecsapásokat is kezelnie kell, ami a legtöbb esetben a férfiaknak jobban megy. Vagy a templomprezident, vagy az Igazgató Tanács tagjai jelölnek ki valakit erre a posztra 2 6. Az igazgatói helyzet azt jelenti, hogy minden döntésben részt kell venni, ami Krisna-völgyet érinti. A vezető nem csak a saját igazgatóságáért tartozik felelősséggel. Az Öko-völgy alapítvány egyik tevékenysége, a „tanítsd a tanítókat" program, ami arról szól, hogy Krisna-völgy önfenntartó gazdálkodási falumodelljét adoptálják más helyeken. Pl. Dubaiban van egy jelentős Krisna-hívő közösség, akik Dél-Indiában akarnak beindítani egy ilyen fannot, így őket el tudják látni tanácsokkal. Ennek köszönhetően nem fog 17 évig tartani, míg eljutnak arra a szintre, ahova Krisna-völgy eljutott a saját tapasztalataiból. Ezeket a tapasztalatokat megosztják más közösségekkel, akik hasonló projektet szeretnének. Adnak egy modellt, mit hogyan kell tenni különböző aspektusból, gazdaságilag, ökológiailag, társadalmilag. Folyamatban van az Öko-völgy kézikönyv összeállítása, melyben leírják azt is, hogy milyen a szervezeti felépítés. Fontos a vezetői felelősségek megosztása. Mivel sokféle tevékenység van, és sokszor változnak is a körülmények, rugalmasan kezelik az ügyeket, ha kell, változtatnak dolgokon. Az önfenntartó biogazdálkodásról az Öko-völgy Alapítvány tudományos igazgatóját, Kun Andrást kérdeztem, aki a hozzá intézett kérdéseken túl is sokat segítette a munkámat. Kezdetektől fogva (1993 óta) biogazdálkodást folytatnak az itt élők, de az Öko-völgy Program, mint nevesített program 2008-ban indult. Azóta az önellátás és önfenntartás terén egyaránt fejlődött. Az itt lakók nagy része (kivéve az irodai munkát végzőket, a turizmusban és a könyveladásban résztvevőket) a mezőgazdaságban, illetve az ahhoz tartozó tevékenységekben (pl. karbantartásban) vesz részt. A program célja a fenntartható élet és gazdálkodás megismertetése, népszerűsítése. Ennek érdekében együttműködnek felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel. Fő mintaterületük Krisna-völgy. Elsősorban a gazdálkodással kapcsolatban, másodsorban az egész életfonna terén érdekelt, mennyiben őrzik/követik az indiai hagyományokat?
