Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Száraz Csilla: Késő vaskori áldozati gödrök Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhelyen

ZALAI MÚZEUM 19 2010 119 Száraz Csilla: Késő vaskori áldozati gödrök Zalaszentiván­Kisfaludi-hegy lelőhelyen Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy őskori földvár Za­laegerszegtől ÉK-i irányban, Csácsbozsok városrész­től EEK-re esik, de már Zalaszentiván község határá­hoz tartozik (1. kép 1-3). A Zala folyó széles, lapos, többnyire mocsaras árteréből meredeken emelkedik a Kisfaludi hegy É-D-i irányú keskeny, hosszú vonula­ta. Ny felöl a Zala ártere, K felől pedig egy mély, me­redek oldalú völgy, az ún. „Várvölgy" övezi. A föld­vár kiterjedését, szerkezetét mind a mai napig Nováki Gyula feltárásából, és körültekintő leírásából ismerjük (NOVÁKI 1964, 120-131). A lelőhely kutatástörténetét és a lelőhelyről a zalaegerszegi Göcseji Múzeumba be­került szórvány anyagot korábbi cikkemben dolgoztam fel (SZÁRAZ 2002). Jelen tanulmány az általam veze­tett megelőző régészeti feltárás két kiemelkedő, késő vaskori szarvas vázakat rejtő objektumát kívánja be­mutatni. 1 2004. október 18 és november 19, majd 2005. már­cius 30 és május 30 között a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársaként folytattam megelőző ré­gészeti feltárást Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhe­lyen. Közműépítés — vízvezeték fektetés — kapcsán vált szükségessé a feltáró munka. A vízvezeték nyom­vonala É-D-i irányban vágta át a földvár belsejét, és a sáncokat. Munkánk során 2 méter szélességben 5 méter hosszú szelvényeket alakítottunk ki, 995 négyzetméte­ren 243 objektumot dokumentáltunk (1. kép 4). A víz­vezeték nyomvonala megegyezett a földváron átvezető földút vonalával, melynek a tetejére már korábban ka­vicsot hordtak, így a felső 30 cm már eleve bolygatott volt. E réteg alatt, a kijelölt szelvényekben, 30-400 cm mély fekete, leletekben gazdag régészeti kultúrrétegre bukkantunk, csak ennek leásása után körvonalazódtak a sárgásbarna altalajban az objektumok foltjai. A leletanyag egy része a késő bronzkorból, az Urna­mezős kultúra időszakából származik, markáns leletek datálhatok a kora vaskorra, emellett a késő kelta kor­szak is reprezentálva volt a lelőhelyen. A nagy mennyi­ségű leletanyag értékelése az elkövetkező évek feladata lesz. A továbbiakban két objektumot kívánok kiemel­ni (5. és 22. objektum), melyben az archeozoológiai értékelés szerint szarvas csontváz volt (LICHTENSTEIN­TUGYA 2007). Az objektumok leírása 5. objektum (7. kép 1-3) Rendeltetés: gödör, verem Szelvény: 4-5. szelvényben, 1. ásónyom alatt Folt: szürkésbarna, elmosódó szélű, faszenes, pati­csos Betöltés: sötétszürke, faszenes, paticsos Leírás: A 4. szelvény 1. ásónyomának leásása után bukkantunk az objektum szürkésbarna, faszenes, pati­csos, elmosódó szélű foltjára. Betöltése sötétszürke, fa­szenes, paticsos, kerámiás volt. A gödör alsó harmadá­ban vörös, összefüggő égési réteget találtunk. A kibon­tott gödörrészlet metszetét a 4-5 szelvény egyik fala adta. A metszetfotón is jól látható, hogy egy méhkasos formájú, átégett falú, sötétszürke betöltésű, nagyobb gödör részletét tártuk fel. A gödör K-i felében, a gödör alján dokumentált vörösre égett réteg fölött bontottuk ki az állatváz részletet. A gödör betöltésében rengeteg fekete, vastag falú oldaltöredékek, egyéb állatcsontok voltak. A feltárt objektumrészlet méretei: hossza 224, szélessége 210, mélysége 140 cm. Hossztengelyének iránya: É-D. Korszak: késő vaskor Leletek Díszített peremtöredék (2. kép 1 ): Szürkésbarna, fe­kete foltos, szürke törésű, csillámos homokkal és kerá­mia zúzalékkal soványított, vastag falú, kézzel formált, jól égetett, behúzott peremű, turbántekercs díszes tál peremtöredéke. Méretek: 4,3x6,8 cm. 1 db. Kora vaskor Ltsz.: M.2008.3.14.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom