Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Tóth Antal: Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrai a Magyar Nemzet Galériában

72 Tóth Antal A kisplasztikáknál tartva a harmadik csoportjuk kezdő darabjának a Kardját néző huszárt (vagy Mária Terézia korabeli huszárt, 1928) tarthatjuk. Ez Kisfaludi Stróbl legnépszerűbb szobra, amely festett porcellán nippként százával került piacra és bronz után-öntéseiből több százat nyelt el Amerika az 1980-as években. Tudomásom szerint a MOB ma is nemes ajándéktárgyként osztogatja után-öntéseit az arra érdemesített személyeknek. Bármilyen furcsa, a huszárban megnyilvánuló zsáner felfogás húsz esztendő után a Vándor Petőfiben (1949) és az 1950-es évek elején készített olyan szocreál figurákban, mint az Ózdi hengerész és a Sarjúkaszáló nyer folytatást. Térjünk vissza kiindulási pontunkhoz. Az említett két korai portré kísérlet volt a portré-műfaj megújítására. Az általunk őrzött későbbi portrék közül kettő emelkedik ki: Paulay Erzsi fejszobra és Venczel Béla büsztje, mert a jellemábrázoláson túl érzelmek kifejezését is beléjük sűrítette a szobrász a félig nyitott ajkakkal, a felvetett fejjel. Előzményüknek tartjuk az átszellemült Éneklő fejet (Ave Mariát, 1921-ből) vagy Bajor Gizi büsztjét (1933), amely azzal, hogy karjait melle előtt keresztbe vetve tartja, pantomimikusan roppant kifejező. (Sajnos mindkettő itt, a helyi gyűjteményben, és nem nálunk található.) Végezetül: gyűjteményünkben kevés az emlékműterv. Márványból van egy első világháborús emlékműtervünk, az irredenta szobrok közül az Északnak mint kultuszszobornak olyan bronzöntvénye, amelyből, százával gyártottak és terjesztettek. Van még gipsz Kossuth figuránk, amely felfogható kismintának, és nekünk is megvan a millenniumi emlékműre tervezett Esze Tamás és Rákóczi Ferenc találkozása című domborműterv. Ez bizony kevés, hiszen ha végignézzük az itt, Zalaegerszegen otthont talált Kisfaludi Stróbl gyűjtemény Kostyál László gondozásában kiadott katalógusát, az életmű csaknem teljes lajstromával, kitűnik, hogy milyen komoly hiányai vannak a mi gyűjteményünknek. Magam leginkább a lovas kompozíciókat hiányolom, mert Kisfaludi Stroblt a ló- és lovas ábrázolásban is az egyik első hely illeti meg a XX. századi magyar szobrászatban.