Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Boros Géza: A Felszabadulási emlékmű metamorfózisai

60 Boros Géza szakrális, konkrét és absztrakt egyszerre. Egyszerre vidám, üde, tréfás, komoly, ijesztő és meglepő. Legjobban esti, éjszakai kép illik a látványhoz. A felvétel helikopterről, videóval készült. A látvány olyan, mint egy hallucináció. A távolban a Szabadság Lelkének Szobra magasodik a város fölé, a vasfüggöny leomlásának az ünnepén, egy új korszak hajnalán, kelet és nyugat határán."

4 Az akciót követően befejeződött a hivatalos átalakítás: a domborműveket levésték, a cirill betűs feliratokat eltüntették. A negatív tartalmától megszabadított emlékmű talapzatán ma a következő értelmező felirat olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért." Háborús attribútumaitól megfosztva, eredeti jelentését elveszítve a Gellért-hegyi Felszabadulási emlékmű napjainkban „általános" szabadságszoborként funkcionál tovább. Ehhez azonban szükség volt egy érzékileg megragadható fordulópontra, egy radikális művészi gesztusra, amely mintegy felszabadította a szobrot a politikai kultusz nyomása alól. Az átalakítást követően is születtek a szobor politikai tartalmára reflektáló művek. Ilyen - problematikus - művészi feldolgozás például Jancsó Miklós 2000-ben készült filmje, az Anyád! A szúnyogok, melynek kulcsjelenetében a főszereplők, Pepe és Kapa a szobor tetején üldögélve elmélkednek a szobor és az ország történelméről, felelevenítve azt a sokszor cáfolt, ám újra és újra felbukkanó városi legendát, hogy ez a szobor eredetileg Horthy István emlékművének készült.

5 A filmhez készült plakátterven, Szugyiczky István alkotásán, a pálmaágat lelógó rókafark helyettesíti (7. kép). Az ironikus-konceptuális ötletek közül megemlítendő Najmányi László Javaslata" az Ismeretlen politikus szobrának felavatására, amely lakonikusan így hangzik: „A Szabadság-szobrot is ideje lenne lecserélni egy, a Gellért-hegyről a Dunába vizelő politikust ábrázoló, mozgó szoborra, amely minden órában elénekli az Örömódát".

6 Hasonló szellemben fogant Wehner Tibor művészettörténész ötlete, aki szerint a szobrot a „társadalmi mozgásokat érzékelő-közvetítő mobillá" kellene alakítani: „alaphelyzetben a pálma a nő lábainál heverne, és a hét egy napján - a mikor a kiváló termelési sikerek tetőznének, legalacsonyabb lenne a munkanélküliség, éppen nem tüntetnének a hajléktalanok, bizakodásra adhatnának okot a tőzsdei mozgások is, és nyugvópontra jutnának a pártpolitikai küzdelmek -, szóval eme tényezők szerencsés együttjátszása pillanatában, amikor felcsillanna végre valami kis általános (heti) remény, nos akkor a sudár magyar fiatalasszony robotderekával lehajolna, szoborkarjaival felemelné, és a magasba nyújtaná a pálmaágat".

7 Az ironizáló müvek sorából kiemelendő Szabó Ágnes megvalósult képzőművészeti parafrázisa: neoncsövekből hajlított, aerobic-mozdulatokat végző nőalakja, a Szabadságszobor-sziluett 2000-ben készült a Műcsarnok Média Modell intermédia-kiállítására, majd sokáig a Trafó Kortárs Művészetek Házának homlokzatát díszítette (8-9. kép). Az irónia általában a szobor tekintélyvesztéséből táplálkozik és abból a feszültségből nyeri az erejét, amely a profán felhasználás és a szobor emelkedett komolysága között fennáll. Minden humoros alkalmazás egyúttal jótékony hatású is, hiszen segít a szobrot a közösség számára elfogadtatni, sőt szerethetővé tenni. Leginkább a reklámok képesek ilyen hatásra. Közkedvelt megoldás, hogy a nőalak a pálmaág helyett valami mást emel a magasba. A Budapest Jazzclub Múzeum utcai cégérén például szaxofont (10. kép), a Critical Mass városi kerékpáros felvonulás átalakított lógóján biciklit (11. kép), vagy éppen söröshordót (12. kép) a Sziget Fesztivál bejárati reklámépítménye fölött 1999ben (a főszponzor ebben az évben az Arany Ászok sör gyártója volt.) A budapesti kávéházak versenye lógójában a nőalak kávébabszemet emel a magasba (14. kép). A győztes, „az év legjobb kávéháza" egy kisszobrot is kap, mely a lógóval együtt Erős Apolka szobrászművész művészeti iskolájában készült. A Budapesti 7 Nap ingyenes fővárosi hetilapot reklámozó óriásplakáton a lap fejlécét magasba emelő, újságpapírból hajtogatott szoborfigura (15. kép) a lokal itást, a hely és a sajtótermék azonosságát hivatott megjeleníteni. A lap szlogenje: „Helyben vagyunk". Kézenfekvő, hogy a szobormotívum a felállítási helyhez kapcsolódó üzleti vállalkozások reklámjaiban is felbukkanjon. így például a Gellért-hegyen engedély nélkül épített és hatóságilag elbontott terasz, a Citadella Garden szórólapján (16. kép), vagy a Gellérthegyi luxuspanorámát kínáló Somlói-Iglói lakópark lógójában is szerepel (szlogenjük: „Lakás a csúcson"). A szobor ismertségénél fogva alkalmas arra is, hogy vele a város vagy az ország aktuális állapotát, problémáját megjelenítsék. A Heti Világgazdaság 2009-es címlapján a fővárosi szmogriadóról szóló cikk illusztrációjaként a nőalakot gázálarcban láthatjuk (17. kép), egy másik HVG-címlapon pedig a gazdasági válsághoz igazítva pálmaág helyett halcsontvázat tart a kezében (18. kép) - dicsőség helyett a dicstelenséget hirdetve.

8 Nemzetközi kontexusban a szobor Budapestet szimbolizálja. A Mayday DJ-megaparty 2002-es freecardján a rendezvény lógója és időpontja rákerült az emlékmű talapzatára (19. kép), mintegy történelmi dimenzióba helyezve az eseményt. Az utóbbi időben a szobor társadalmi célú kampányokban is szerepet kapott. A Budapest Világváros