Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Wehner Tibor: „E szobrokon sokat és nagy szeretettel dolgoztam." Kisfaludi Stróbl Zsigmond hősi emlékmüvei

26 Wehner Tibor 1926 Jászszentandrás A füzesabonyihoz hasonló környezetben áll a JászNagykun-Szolnok megyei Jászszentandrás Hősi emlékműve, amely ugyancsak a gyászoló katona-típus képviselője (9. kép). Itt azonban nem bronzba öntötte, hanem mészkőbe faragta Kisfaludi Stróbl az életnagyságúnál nagyobb katona-alakját, s miként Rákoskeresztúron, az alak mögé feliratokat hordozó obeliszket állított, s ezzel egy csapásra egynézetüvé avatta kompozícióját. A talapzatra a rendszerváltás után - az eredeti kompozíciót alaposan megzavarva - fekete márványtáblát helyeztek, a II. világháború áldozataira emlékeztetve. Tartalmi-szimbolikus vonatkozásokban a jászszentandrási emlékművel kapcsolatban csupán a füzesabonyi mü kapcsán idézetteket - a tisztelgő katona-típus ismérveit taglalva - ismételhetnénk meg. 1928 Nyíregyháza A Nyíregyháza központi terén, a Hősök terén felállított hatalmas Hősi em/e/rmw-együttes Kisfaludi Stróbl emlékműveinek sorában az egyik leggrandiózusabb, és a leggazdagabb szobrászati eszközrendszerrel kivitelezett alkotás (10. kép). A tagolt mészkő talapzaton három bronzba foglalt plasztikai egység kapott helyet: egy kiemelt főalak és két mellékalak-csoport. A mű előterében és hátsó részén, az alacsonyan elhelyezett mellékalakok csoportja az első világháborús monumentumok sablonos jeleneteinek illetve motívumainak megfogalmazója: elől a családját, a kisgyermekét ölében tartó asszonyát védelmezőn óvó fiatal férfi, hátul a fiatal, elesett, kezében még puskáját szorongató katonát karjaiban tartó öreg paraszt (11. kép). Vagyis a magyar család- és a hős halála-típus megjelenítésének lehetünk itt is tanúja. Ám e sablonos jelenetek fölött, a kiemelt főtalapzaton egy sárkányölő vitéz jelenik meg, aki csupasz ököllel sújt le a szörnyre. E hallatlanul mozgalmas közdelem kapcsán állapította meg Hankiss Elemér, hogy „A vallásos-mitologikus színezetű héroszok mellett megjelennek az e világi héroszok is. A nyíregyházi Hősi emlékművön például egy sárkányölő parasztlegény figuráját látjuk: vagyis itt azért belejátszik a képbe a sárkányölő Szent György vallásos motívuma.'"

4 Ez a motívum, mint köztudomású, Kisfaludi Stróbl eszköztárában nem csupán az első világháborús emlékmű-tartalmak összegzésének és kifejezésének médiuma, hanem negyed századdal később a második világháborúra, a felszabadulásra emlékeztető jelképpé, a rossz elpusztításának, megsemmisítésének, a jó győzedelmeskedésének szimbólumává válik a gellért-hegyi Felszabadulási emlékművön. A nyíregyházi főalak Budapesten mellékalakká lép viszsza, de a szereplők, a mozdulatok azonosak a két kompozíción, csupán annyi a változás, hogy Budapestre érve a legény ruháit, a sárkány fejeit veszti: az inget és a nadrágot viselő helyett a Gellért-hegyen meztelen figura, és a hétfejű helyett egyfejü sárkány szerepel a szovjet hősök emlékének adózó emlékművön. Erőteljes, viharos mozgás hatja át, drámai konfliktusok és szenvedélyes érzelmek éltetik a nyíregyházi Hősi emlékművet, jelezve, hogy ez már az 1920-as évek végének alkotása, amikor a gyász és a kegyelet, a fájdalom érzetének kifejezése követelésekkel és fenyegetésekkel vegyül. 1932 Gyöngyös Gyöngyös egy- és kétszintes épületekkel közrefogott belvárosában, a Rózsa utca-Móricz Zsigmond utca-Vértanú utca által határolt kis háromszögletű, enyhén emelkedő térség alsó csúcsán, 1992-ben ezen új környezetébe illesztetten áll az I. világháborúban elesett Császári és királyi 6-os Württenbergi huszárok bronz emlékmüve (12. kép). (A mű eredeti helye a Móricz Zsigmond utca és Jókai utca által határolt terület volt.) Miként a nyíregyházi első világháborús Hősi emlékmű és a budapesti Felszabadulási emlékmű esetében, itt is érdekes motívumvándorlásra figyelhetünk fel: Gyöngyösön az a kardját néző huszár került díszesen megfaragott, ovális alépítményen emelkedő, gondosan kidolgozott mészkőtalapzatra, amely a világháborús összefüggésektől teljesen függetlenül, eredetileg kisplasztikaként 1926-ban készült Kisfaludi Stróbl műhelyében, majd a gyöngyösivel azonos időpontban, ugyancsak 1932-ben Mária Terézia-korabeli huszárszoborként valósult meg Budapesten, nyilvános térben, a budai várban elhelyezett alkotásként. Csupán a méret, illetve a jelmez változott. A két mü összehasonlítását Prohászka László 1994-ben végezte el a Pavilon című lapban megjelent tanulmányában: „A (gyöngyösi) szobor, amelyet szintén Kisfaludi Stróbl Zsigmond készített, első pillantásra azonosnak tűnik a budavárival. Pedig csak a kardját szemlélő férfi alakja hasonló, az egyenruha és a fegyverzet a Monarchia közös huszáraié. Az ábrázolás a gyöngyösi szobor esetében is tökéletesen korhűnek mondható. A díszes dolmány helyett egyszerű attilát viselő közhuszár fején fehér cserfalombbal ékesített csákó, derékszíján két tölténytáska, hátán karabély. A kezében tartott lovassági kard is a hivatalosan rendszeresített, 1904-es mintájú, kosaras markolatú, a jobb kéz csuklóján markolatszíjjal. A bronzalak előírásos panyókára vetett mentét visel a vállán. ... Míg a budavári alkotásra inkább a barokkos elegancia a jellemző, addig a gyöngyösi változatban több a harcias erő."

1

5 A két mü formai párhuza-