Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Nagy Ildikó: Kisfaludi Stróbl Zsigmond önéletírása mint művészettörténeti forrás
20 Nagy Ildikó ges akart maradni. Családját deportálták, menyasszonyát meggyilkolták, őt négy év vizsgálati fogság után a Gulagra deportálták, majd évtizedekig zsarolták olyan dolgokkal, amelyeknek valós alapja nem volt, de Hátszegi nem tudhatta, hogy mikor fonnak a kompromittálónak tekintett adatokból nyakába kötelet. Ennek ellenére megmaradt annak, aki korábban volt.... Mindez Hátszegi rendkívüli személyi integritásáról tanúskodik." 1 4 Stróbl Éva visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a család fenntartotta a barátságot Hátszegivei, aki évente meglátogatta őket. Vajon miről beszélgettek? Kisfaludi Stróbl 36 évig tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Erről az utolsó fejezetben emlékezik meg, de sajnos csak általánosságokat ír. Tanítványai között voltak hívei és voltak ellenfelei, mint pl. Vilt Tibor. Név szerint senkiről sem ír. Közöl viszont a könyvben egy fotót, amelyen a tanítványok körében ül középen. 15 Mellette lánya Éva, aki egy elegáns és mosolygós fiatalemberbe karol bele. O Gecső Sándor. Feleségéről, aki a magyar rádió bemondónője volt, Kisfaludi Stróbl márvány portrét készített. Gecső szobrászként végzett, van is szobra köztéren, de a pályát hamar feladta, és állást vállalt egy cégnél. Gyerekkoromban egy házban laktunk, jó barátságban volt a szüleimmel. Együtt éltük át Budapest ostromát egy földig rombolt ház pincéjében. Tanúsíthatom, hogy 1945 februárjában, a hat hétig tartó ostrom és nélkülözések után is ugyanolyan elegánsan, öltönyben, nyakkendőben fogadta a felszabadító, majd kisvártatva megszálló szovjet csapatokat, mint ahogy a képen látjuk őt. Jegyzet 1 Róna József: Egy magyar művész élete I.-II. Budapest, 1929.; Beck Ö. Fülöp: Emlékezései. Budapest, 1957. Szépirodalmi Kiadó, Magyar Századok sorozat.; Bokros Birman Dezső: Önéletrajza, levelei, művei. (Sajtó alá rendezte: Kontha Sándor) Budapest, 1974. Akadémiai Kiadó; Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből 1904 - 1914. Budapest, 1972. Corvina Kiadó; Ferenczy Béni: írás és kép. (Genthon István tanulmányával) Budapest, 1961. Magvető Könyvkiadó; Medgyessy Ferenc: Eletemről, művészetről. Budapest, 1960. Magvető Könyvkiadó; Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Budapest, 1971. Szépirodalmi Könyvkiadó, Műhely-sorozat. 2 Stróbl Mihály: A gránitoroszlán. Egy magyar szobrász élete a Magyar-Osztrák Monarchiában (sic!). Stróbl Alajos életútja. Rákosliget, 1972. Budapest, 2004. július. Kiadja a Stróbl Alajos Emlékhely Alapítvány. A kézirat rövidített változata: Stróbl Mihály: A gránitoroszlán. Stróbl Alajos. (Szerk.: Havas Katalin) Budapest, Holnap Kiadó, 2003. 3 Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Budapest, 1969. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 4 Édesanyám gondolatai a múltról és jövőről. (Szerk.: Vajdovichné dr. Visy Erzsébet.) Visy Lajosné dr. Stróbl Éva emlékeiről az interjút készítette dr. Lakatos Mária és Orbán Lívia. Budapest, 2004. március - május. MNG Adattár, ltsz.: 24 481/2008. 5 Pudicitia (Winckelmann szerint: Melpomene), márvány, 209. cm. Róma, Musei Vaticani 6 A kézirat elkészülése után kaptam kézhez Kostyál László tanulmányát, melyben az általam említett kérdést részletesen feldolgozta. Kostyál László: Kisfaludi Stróbl Zsigmond és a szabadkőművesség. In: Zalai Múzeum. Közlemények Zala megye múzeumaiból. 17. sz. Zalaegerszeg, 2008. 357-364. oldal. 7 Reprodukálva: Magyar Iparművészet, 1912. XV. évfolyam, 313. oldal, 292-295. sz. képek. Irodalom: Gábor Eszter - Nagy Ildikó - Sármány Ilona: A budapesti Schiffer-villa. Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója. Művészettörténeti Értesítő, 1982. 2. sz. 74-88. oldal. 8 Kisfaludi Stróbl Zsigmond járt közben annak érdekében, hogy nyugdíját visszakapja. Visy Mária szíves közlése. (Stróbl Éva a 4. sz. jegyzetben idézett interjúban tévedésből Zala Györgyöt említi Sidló helyett, de Zala már 1937-ben meghalt.) 9 4. sz. jegyzetben i. m. 26-28. oldal. Stróbl Éva emlékezése szerint barátjuk. Hátszegi Ottó magával vitte Debrecenbe férjét, Visy Lajost, és ő ajánlotta apósát a szobor elkészítésére. 1 0 Pótó János: Legenda és valóság: a Gellért-hegyi szovjet emlékmű. In: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Budapest, 2003. Osiris Kiadó. 126-139. oldal. 1 1 Brummer Józsefről megemlékezik Csáky József is, 1. sz. jegyzetben i. m. : 27-30, 35-36, 44. oldal; A legutóbbi irodalom: Passuth Krisztina: A festő és modellje. Henri Rousseau: Joseph Brummer portréja (1909). Kép és recepció. Művészettörténeti Értesítő, 2002. 3-4. sz. (LI. évf.) 225-249. 1 2 A Magdolna-legenda mestere: Magyarországi Mária királyné arcképe. 1530 körül, fa, 33,2x24 cm. A. Pigler: Museum der Bildenden Künste. Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, Band I. 434.
