Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)
Régészeti és néprajzi tanulmányok - Redő Ferenc: Lakóházak Sallában
Lakóházak Sallában 145 lát bennük főleg csatornák, boltívek, padlók kialakításánál. Ez nem voltjellemző a korábbi periódusokban. Sem méreteikben, sem felszereltségükben nincs kiugró különbség közöttük. Több esetben találunk fűtőcsatornát, amelyben egy vagy két oszlopsor szélességben áramlik a meleg levegő. Ahol a padlószint megfigyelhető volt, többnyire terrazzo padlót alkalmaztak. Nagyon kevés, a háztartás felszereléséhez sorolható leletanyag van bennük, mert szervezett körülmények között hagyták fel őket. Találhattunk volna viszont festett vakolatot, stukkót, mozaik töredéket, hiszen ez a leletcsoport nem hasznosítható újra és elvinni sem igen lehet a költözködésnél. Villaásatások során ezek a leletek teszik ki a leletanyag többségét. Mégsem találtunk ilyesmit. A festett vakolatok szinte kizárólag egyszínű fehérek, vörösek vagy sötétszürkék, A legegyszerűbb geometrikus díszítés is ritka rajtuk. Növényi ornamentikára is csak magában a villa publicában találtunk kevés példát. A néhány stukkótöredék is onnan származik és egyetlen mozaik darabka sem került elő az ásatások 30 éve alatt. Mindez arra utal, hogy a belső pannóniai kisváros, valamiképp a katonaság is, amelynek leszerelt tagjaiból a lakosság jelentékeny része származik, egy nivelláló társadalmi közeg, ahol különösebb anyagi erő nem akkumulálódik. Ahhoz ebben a korban földbirtokra van szükség, az pedig a villagazdaságok építményeiben gyümölcsözik. A Salla territóriumán épült, nem különösen gazdag alsórajki villát három mozaikpadlóval díszítették, melyek egyike színes. Sok festett vakolattöredéket is találtunk benne. Ehhez képest a territórium központja, melynek középületei állami beruházás keretében jöttek létre és magánházai, melyek legjobb esetben is közepes anyagi lehetőségeket tükröznek, szegényesnek tűnik. A IV. sz. végének romló közbiztonsága két választást hagyott a lakosságnak. Vagy megerősítik a várost, amelyet semmiféle fal sem véd, vagy beköltöznek egy belső erődbe, szomszédos városba, amelynek van védelmi rendszere. Ez utóbbi cselekedték. A lakóházak üresen és állva várták a népvándorlás hullámait. Az ideiglenes lakók csak átmeneti szállásként használták azokat: olykor cölöplyukat ástak a téglapadlóba, máskor a szoba sarkába ástak sírt az úton hirtelen elhunyt halottjuknak. 1 0 Irodalom DOMUS 2008 Domus. Das Haus in den Städten der römischen Donauprovinzen. Akten des 3. Internationalen Symposiums über römische Städte in Noricum und Pannonién. Ed.: Scherrer, P. ÖAI Sonderschriftenband 44. Wien 2008. HORVÁTH 1983 Horváth L.: Előzetes jelentés a Nagykanizsa-Inkey sírkápolna melletti lelőhely feltárásáról. — Preliminary Report on the Excavation of a Site by the NagykanizsaInkey Sepulchral Chapel. ZGy 18 (1983) 7-25. HUMER 2008 Humer, F.: Neue Grabungsergebnisse in einem Wohnviertel der Zivilstadt von Carnuntum. In: DOMUS 2008, 143-172. KOVACSOVICS 2005 Kovacsovics, W. K.: Römische Wohnhäuser in Iuvavum/ Salzburg. In: DOMUS 2008, 31-52. LÁNG 2005 Láng, O. T.: Functions and Phases: The ,, PeristyleHouse" in the Civil Town of Aquincum. In: DOMUS 2008,271-284. MÜLLER 2004 Müller R.: Római kori épület Hévíz-Egregyen az Attila utcában. Régészeti értékeink 10 (2004) 1-15. REDŐ 1989 Redő, F.: Römische Forschungen in Zalalövő 1982-1983. ActaArchHung. 41 (1989)405^133. REDŐ 1995 Redő, F.: Roman Villa at Alsórajk-Kastélydomb 19871993. Anteus 22 (1995) 269-305. REDŐ 2003 Redő, F.: Municipium Aelium Salla. In: The Autonomous Towns of Noricum and Pannónia. Pannónia I. Ed.: Sasel Kos, M. -Scherrer, P. Situla 41. Ljubjana 2003, 191-235. REDŐ 2005 Redő, F. : Strategical Significance of Salla and its Effect ont he Development of the Inner-Pannonian Municipium. In: Die norisch-pannonischen Städte und das römische Heer im Lichte der neuesten archäologischen Forschungen. Aquincun Nostrum II/2. Budapest 2005, 133-144. RKM 2003 Régészeti kutatások Magyarországon 2000. Budapest 2003.
