Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Száraz Csilla: Késő vaskori áldozati gödrök Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhelyen

Késő vaskori áldozati gödrök Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhelyen 125 Oldaltöredék: Barna, szürke, hasonló törésű, apró kaviccsal, csillámos homokkal soványított, közepes falvastagságú, kézzel formált, jól égetett, érdes felületü, ívelt oldaltöredékek. Méretek: 2,7-4,7 cm. 3 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor Ltsz.: M.2008.3.27.8. Oldaltöredék: Szürke, barna foltos, hasonló törésű, apró kaviccsal, csillámos homokkal és kerámia zúzalékkal soványított, közepes falvastagságú, kézzel formált, jól égetett, érdes felületű, ívelt oldaltöredék. Méretek: 3,1-5,4 cm. 2 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor Ltsz.: M.2008.3.27.9. Oldaltöredék: Barna, fekete törésű, csillámos homokkal és kerámia zúzalékkal soványított, vastag falú, kézzel formált, jól égetett, egyenes oldaltöredék. Méretek: 3,8x4,1 cm. 1 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor, Ha C Ltsz.: M.2008.3.27.10. Aljtöredék: Fekete, fekete törésű, csillámos homokkal soványított, vékonyfalú, kézzel formált, jól égetett, kívül simított, enyhén polírozott felületű, kisméretű edény omphalosos aljtöredéke. Méretek: 3,1x4,1 cm. 1 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor, Ha C M.2008.3.27.11. A leletanyag értékelése Kerámiaanyag A két bemutatott gödör betöltésében felülreprezentált volt a Hallstatt-kori kerámia (Ha C). Anyaguk, díszítésük, profiljuk alapján a földvár kora vaskori használatának bizonyítékai. Rétegtanilag ez azzal megmagyarázható, hogy a földvár késő vaskori lakói, a kelták mikor elföldelték a két szarvast — a gödrök ásásakor — megbolygatták az ásatás során is megfigyelt vastag kora vaskori-késő bronzkori lakóréteget. A gödrök betemetésekor is ez, a nagy tömegben jelenlévő leletanyag került vissza. Mivel jelen tanulmány témája a két objektum ismertetése, így mindenképpen szükségesnek tartottam a kerámia anyag bemutatását is (25. kép). A turbántekercses díszü peremtöredékek, a rátett, bevagdalt bordával díszített darabok, a nagyméretű, kúposnyakú edény — Kegelhalsgefaß — a földvár kora vaskori (Ha C) periódusának hagyatéka. A képtáblákon bemutatott leleteket a jellegzetes töredékek alapján a kora vaskorra datáltam ugyan, de nem kizárt, hogy egyes, mindkét korszakra jellemző tárgytípusok (turbántekercses peremtöredékek, kihajló peremű fazekak töredékei) a késő bronzkori Urnamezős kultúrához köthetőek. Zalaszentiván-Kisfaludi-hegyen a késő bronzkori lakóréteg is jelentős. A lelőhelyről írt korábbi tanulmányomban (SZÁRAZ 2002) részletesen ismertettem a földvár szórvány leletanyagát és annak párhuzamait, így az 5. és a 22. objektumban talált kevert leletanyag párhuzamainak részletes elemzése jelen munkának nem tárgya. Kelta kerámia mindössze néhány, azt kell mondanom, viszonylag jellegtelen töredék került elő a két vizsgált gödör betöltéséből, ennek ellenére a párhuzamok alapján a Zalaszentiván-Kisfaludi-hegyen feltárt 5. és 22. objektumot a késő vaskorra datáltam, a keltákhoz kötöttem. Anyaguk alapján az 5. objektumban mindössze két töredék volt biztosan kelta kori (M.2008.3.14.24; M.2008.3.14.34.), és vélhetően kelta kori az M.2008.3.14.5. leltári számú töredék. A 22. objektum, mely méreteit tekintve is jóval nagyobb, szintén nem bővelkedett kelta kerámiában. Betöltésében keltának határozható meg a következő leltári számon nyilvántartott egy-egy töredékek: M.2008.3.25.4.; M.2008.3.25.5; M.2008.3.25.9.; M.2008.3.26.1. (5. kép 1); M.2008.3.26.20. (6. kép 10); M.2008.3.26.37. Archeozoológiai értékelés A kerámiaanyag mellett az 5. és a 22. objektum korhatározásakor az előkerült jelentős csontanyag archeozoológiai vizsgálatára alapoztam, melyet Lichtenstein László és Tugya Beáta végzett (LICHTENSTEIN-TUGYA 2007). A lelőhelyen 60 objektum, valamint 56 szelvény tartalmazott eltérő mennyiségű csontanyagot. A lelőhely és annak környéke fajban rendkívül gazdagnak tekinthető. A vizsgálat során a szerzők a következő fajokat különítették el. Háziállatok: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló, kutya Vadállatok: őstulok, gímszarvas, őz, vaddisznó, mezei nyúl, farkas, barnamedve, hód, mocsári teknős, hörcsög (LICHTENSTFJN-TUGYA 2007, 3). A lelőhely kapcsán a vizsgálatot végzők is kiemelkedő leletnek tartják a két 5 hónapos fiatal szarvasborjú csontvázát. Az 5. objektum leletanyagának feldolgozása során összesen 184 csontot határoztak meg. Vizsgálataik alapján megállapítható, hogy a szarvas teljes váza a gödörben feküdt, feltehetőleg anatómiai rendben, de nem feltétlenül egészben. Értékelésükben felhívják a figyelmet arra, hogy az állat állkapcsának alsó szélén, illetve a jobb lapockája belső oldalán halvány, a lelettel egykorúnak tűnő, vágásnyomok láthatók. Vágásnyomok a lapockának ezen a részén csak úgy ejthetők, ha az állatnak legalább a jobb mellső lábát a lapockával együtt eltávolították. A gödörbe dobált állat egyik bordáján bronzpatina zöld nyomát is megfigyelték. Meghatározásuk szerint az állat 5 hónapos lehetett. Az 5 hónapos fiatal állat mortalitási ideje — tudva,