Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Régészeti és néprajzi tanulmányok - Száraz Csilla: Késő vaskori áldozati gödrök Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhelyen

Késő vaskori áldozati gödrök Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhelyen 125 Oldaltöredék: Barna, szürke, hasonló törésű, apró kaviccsal, csillámos homokkal soványított, közepes falvastagságú, kézzel formált, jól égetett, érdes felüle­tü, ívelt oldaltöredékek. Méretek: 2,7-4,7 cm. 3 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor Ltsz.: M.2008.3.27.8. Oldaltöredék: Szürke, barna foltos, hasonló törésű, apró kaviccsal, csillámos homokkal és kerámia zúza­lékkal soványított, közepes falvastagságú, kézzel for­mált, jól égetett, érdes felületű, ívelt oldaltöredék. Mé­retek: 3,1-5,4 cm. 2 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor Ltsz.: M.2008.3.27.9. Oldaltöredék: Barna, fekete törésű, csillámos ho­mokkal és kerámia zúzalékkal soványított, vastag falú, kézzel formált, jól égetett, egyenes oldaltöredék. Mé­retek: 3,8x4,1 cm. 1 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor, Ha C Ltsz.: M.2008.3.27.10. Aljtöredék: Fekete, fekete törésű, csillámos homok­kal soványított, vékonyfalú, kézzel formált, jól ége­tett, kívül simított, enyhén polírozott felületű, kismé­retű edény omphalosos aljtöredéke. Méretek: 3,1x4,1 cm. 1 db. Leletek a 22. objektum betöltéséből, a legaljából. Kora vaskor, Ha C M.2008.3.27.11. A leletanyag értékelése Kerámiaanyag A két bemutatott gödör betöltésében felülreprezen­tált volt a Hallstatt-kori kerámia (Ha C). Anyaguk, dí­szítésük, profiljuk alapján a földvár kora vaskori hasz­nálatának bizonyítékai. Rétegtanilag ez azzal megma­gyarázható, hogy a földvár késő vaskori lakói, a kel­ták mikor elföldelték a két szarvast — a gödrök ásá­sakor — megbolygatták az ásatás során is megfigyelt vastag kora vaskori-késő bronzkori lakóréteget. A göd­rök betemetésekor is ez, a nagy tömegben jelenlévő le­letanyag került vissza. Mivel jelen tanulmány témája a két objektum ismertetése, így mindenképpen szük­ségesnek tartottam a kerámia anyag bemutatását is (2­5. kép). A turbántekercses díszü peremtöredékek, a rá­tett, bevagdalt bordával díszített darabok, a nagymére­tű, kúposnyakú edény — Kegelhalsgefaß — a földvár kora vaskori (Ha C) periódusának hagyatéka. A kép­táblákon bemutatott leleteket a jellegzetes töredékek alapján a kora vaskorra datáltam ugyan, de nem kizárt, hogy egyes, mindkét korszakra jellemző tárgytípusok (turbántekercses peremtöredékek, kihajló peremű fa­zekak töredékei) a késő bronzkori Urnamezős kultúrá­hoz köthetőek. Zalaszentiván-Kisfaludi-hegyen a késő bronzkori lakóréteg is jelentős. A lelőhelyről írt koráb­bi tanulmányomban (SZÁRAZ 2002) részletesen ismer­tettem a földvár szórvány leletanyagát és annak párhu­zamait, így az 5. és a 22. objektumban talált kevert le­letanyag párhuzamainak részletes elemzése jelen mun­kának nem tárgya. Kelta kerámia mindössze néhány, azt kell monda­nom, viszonylag jellegtelen töredék került elő a két vizsgált gödör betöltéséből, ennek ellenére a párhu­zamok alapján a Zalaszentiván-Kisfaludi-hegyen fel­tárt 5. és 22. objektumot a késő vaskorra datáltam, a keltákhoz kötöttem. Anyaguk alapján az 5. objektum­ban mindössze két töredék volt biztosan kelta kori (M.2008.3.14.24; M.2008.3.14.34.), és vélhetően kel­ta kori az M.2008.3.14.5. leltári számú töredék. A 22. objektum, mely méreteit tekintve is jóval nagyobb, szintén nem bővelkedett kelta kerámiában. Betöltésé­ben keltának határozható meg a következő leltári szá­mon nyilvántartott egy-egy töredékek: M.2008.3.25.4.; M.2008.3.25.5; M.2008.3.25.9.; M.2008.3.26.1. (5. kép 1); M.2008.3.26.20. (6. kép 10); M.2008.3.26.37. Archeozoológiai értékelés A kerámiaanyag mellett az 5. és a 22. objek­tum korhatározásakor az előkerült jelentős csont­anyag archeozoológiai vizsgálatára alapoztam, me­lyet Lichtenstein László és Tugya Beáta végzett (LICHTENSTEIN-TUGYA 2007). A lelőhelyen 60 objek­tum, valamint 56 szelvény tartalmazott eltérő mennyi­ségű csontanyagot. A lelőhely és annak környéke faj­ban rendkívül gazdagnak tekinthető. A vizsgálat során a szerzők a következő fajokat különítették el. Háziállatok: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló, kutya Vadállatok: őstulok, gímszarvas, őz, vaddisznó, me­zei nyúl, farkas, barnamedve, hód, mocsári teknős, hörcsög (LICHTENSTFJN-TUGYA 2007, 3). A lelőhely kapcsán a vizsgálatot végzők is kiemel­kedő leletnek tartják a két 5 hónapos fiatal szarvasbor­jú csontvázát. Az 5. objektum leletanyagának feldolgo­zása során összesen 184 csontot határoztak meg. Vizs­gálataik alapján megállapítható, hogy a szarvas teljes váza a gödörben feküdt, feltehetőleg anatómiai rend­ben, de nem feltétlenül egészben. Értékelésükben fel­hívják a figyelmet arra, hogy az állat állkapcsának alsó szélén, illetve a jobb lapockája belső oldalán halvány, a lelettel egykorúnak tűnő, vágásnyomok láthatók. Vá­gásnyomok a lapockának ezen a részén csak úgy ejt­hetők, ha az állatnak legalább a jobb mellső lábát a la­pockával együtt eltávolították. A gödörbe dobált állat egyik bordáján bronzpatina zöld nyomát is megfigyel­ték. Meghatározásuk szerint az állat 5 hónapos lehe­tett. Az 5 hónapos fiatal állat mortalitási ideje — tudva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom