Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között

Luxuscikkből közlekedési eszköz 309 Jegyzet 1 MEGYERI 1987: 225-235. 2 Az első helyi járatú autóbusz 1927-ben indult útjára, összekötve a városközpontot a vasútállomással, a barakk-teleppel [a város déli részén felépült egykori katonai kórház épületeiből kialakított lakótelep] és Kiskanizsával. 1929-ben két darab 24 üléses és egy 16 üléses autóbusz szállította a városlakókat. A vidéki járatok közül a legnagyobb forgalmat lebonyolító járat Nagykanizsa és Letenye között közlekedett. KANIZSAI ENCIKLOPÉDIA 118. Sághy Dezső ny. rokkant százados 1927. februárjában öt évre kapott jogot a kereskedelemügyi minisztériumtól, hogy autóbusz vállalatot létesítsen. Zalai Közlöny 1927. február 10. (Ezt az adatot köszönöm Tarnóczky Attilának.) 1936-ban a Nagykanizsa Vidéke Autóbusz Vállalat kapta meg a 17.223-1936. számú engedélyét, majd ezt újabb helyi járatokkal bővítette 1938-ban. Zalavármegyei Hivatalos Lap (tovább ZHL), 1938. 15. sz. 294. Muraköz visszacsatolását követően 1941-ben a Nagykanizsát Muraszombattal összekötő járat indulhatott meg, ahol pl. Lovászi lakói a másfél kilométer távolságra lévő Dobriban szállhattak fel a buszra, ha Kanizsára igyekeztek. A feldíszített első járat Lendván (ma Lendava, Szlovénia) készült fotóját lásd: TÓTH-SRÁGLI 1996: 60. 3 HONVÁRI 2003: 342. 4 HONVÁRI 2003: 347. 5 A februárban kiküldött bizottság indítványára 30501926. jkv. 129. sz. határozata az 1926. augusztus 7-én tartott ülésén. „A kölcsön fedezetéül a százalékos útadóból és községi közmunkaváltságból eredő jövedelmeit 1926. év szeptember 1-től kezdődőleg külön is leköti, s tudomásul veszi, hogy ez időponttól kezdve a királyi adóhivatalok a százalékos adó címén befolyt összegeket a Magyar Nemzeti Banknál nyitott kölcsön számlára fizeti be. Ha a százalékos útadó bevétel az általa felvett kölcsön kamat és törlesztési összeget kétszeresen nem fedezné, úgy a kölcsönszámlára a százalékos útadón kívül a közmunkaváltságot is teljes összeggel befizeti." 6 A törvény hibáiról lásd: BÉKEFI 1978: 34. 7 Zala Megyei Levéltár (továbbiakban: ZML) IV.404./b. Zalavármegye alispánjának iratai. 1940. 661. doboz. 11. csomó. Kivonat közgyűlési jegyzőkönyvből. 8 A Magyar Automobil Club 1900. november 30-án alakult meg. FRISNYÁK 2001: 127. 9 A Közlekedési Minisztérium 55003/11.-1926. számú rendeletére hivatkozva. ZML V. 1607. Zalaegerszeg város képviselő-testületének iratai, jegyzőkönyvek, (tovább: Képv.test.jgyk.) 18.107/ni 1926. jkv. 847. '

1 A magyar posta ismerte fel először a motorizált szállítás jelentőségét úgy a postai- mind a személyforgalomban, s úttörő szerepet vitt az automobilizmus terjesztésében. 1900-ban alkalmazott a postai szállításban gépkocsikat, s első autóbuszjáratát 1910. augusztus 10-én indította meg Károlyváros és Plitvica között. Az utolsó békeévben már 32 autóbuszt tartott forgalomban, melyek 19 különböző útvonalon 545 km vonalszakaszon közlekedtek rendszeresen. FRISNYÁK 2001: 137. 1

2 Zalamegyei Újság (továbbiakban: ZMU) 1925. július 2: 5. 1

3 WAGNER 1936: 99. '

4 A fotót Kisvári László bocsátotta rendelkezésünkre. 1

5 ZMU 1926. február 2.2. Közúti autóforgalmat akar létesíteni a MÁV a megye területén. 1

6 Budapesten 1926. augusztus 2-án indult meg a közlekedés az Erzsébet tér és a Margitsziget között. FRISNYÁK 2001: 165. 1

7 ZMU 1926. október 28: 3. 1

8 ZMU 1926. november 11:1. 1

9 ZMU 1926. november 16: 2. 2

0 ZMU 1927. március 23: 1. 2

1 ZMU 1927. március 29: 1. 2

2 ZMU 1927. május 29: 1. 2

3 ZMU Képv. test. jgyk. 1927. június 9. jkv.142. 5019, 5132/927. ZMU 1927. június 10: 1. 2

4 ZMU 1927. szeptember 29: 3; 30.3. 9440/927. XXIV.604. 2

5 ZMU 1927. június 29: 3. 2

6 ZML Képv. test. jgyk. 1927. október 7. 2

7 ZMU 1927. október 13: 3. 2

8 ZMU 1927. októberl4: 4. 2

9 ZMU 1928. február 26: 1. 3

0 ZMU 1928. március 22: 2. 3' ZMU 1928. április 21: 2. Az autóbuszok a következő útirányokban közlekedtek: Nagykanizsa-Kaposvár, 2. Nagykanizsa - Becsehely - Pola - Letenye - Murarátka—Dobri-Kerkaszentmiklós-Lenti. 3. NagykanizsaGalambok - Kiskomárom - Balatonmagyaród - Égenföld- Sármellék-Alsópáhok-Hévíz-Keszthely. 4. Nagykanizsa - Galambok - Zalakaros - Garabonc - Kisrada-Nagyrada- Zalaszabar-Esztergály-Zalaapáti. Az első útvonalon napi négy járatot (2 forduló), a másikakon két járatot engedélyezett a miniszter, de nyáron a keszthelyi vonalon bővíthették a járatokat. A viteldíj személyenként és kilométerenként legfeljebb 10 fillér, gyermekeknél ennek a fele lehetett. A vállalat öt kocsit tarthatott üzemben, és úthasználati díj fejében lóerőnként és évenként 8 pengőt kellett fizetni. Az úthasználati díj Zala és Somogy vármegyék útalapját illette az igénybevétel arányában. 3

2 A döntés indokára vonatkozóan a városi jegyzőkönyvben nem találtam feljegyzést. 3

3 A régi villanytelep, mely a mai Petőfi Általános Iskola helyén állott. 3

4 ZMU 1928. április 26: 2-3. 3

5 ZMU 1928. október 14: 4. 3

6 ZMU 1928. március 31: 3. 3

7 ZML Képv. test. jgyk. 1928. május Az alispán ! 1760/ni 1928. számú átirata. V/l, 4446/928. XXV: 173. 3

8 ZML Képv. test. jgyk. 1928. június 5210/928. XXV: 243.