Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között
308 Megyeri Anna data a közlekedés ellenőrzése volt. A jelentés szerint városunkban 1930. december 31-én 20 magántulajdonú gépkocsi és 18 géperejű bérkocsi volt, ebből személykocsi 34, teherkocsi négy; valamint hét motorkerékpár közlekedett. A kétfogatú bérkocsik száma nyolc, a teherkocsik száma 25 volt. 11 8 Autóbuszról nem szólt a fáma. 193 l-ben egy kék autóbusz közlekedett a városban, amelyik többször elromlott. Kérték a tulajdonost, hogy valamilyen módon jelezze, ha nem indulhat a járat, hogy az utasok ne várjanak hiába a Bárány előtt, s ne késsék le emiatt a vonatot. Ennek kapcsán számoltak be róla, hogy „a város nem képes saját erejéből járatot fönntartani, ezért tehát magánosok próbálkoznak ilyennel, természetesen több-kevesebb sikerrel. [...] Ezidő szerint a jól ismert kék autóbusz bonyolítja le a forgalmat a város és a vasútállomás között. A tulajdonosok talán erejükön felül hoznak áldozatokat, hogy a járatot fönntarthassák." 11 9 Az időnként felmerülő problémák miatt kérték később a város vezetőségét, 12 0 hogy lépjen érintkezésbe a postakincstárral, bonyolítsa le a forgalmat a város és az állomás között, mert az állomás meglehetősen távol fekszik a várostól, forgalma élénknek mondható. Ismét szóltak a két magánvállalkozóról, akik autóbuszjáratot indítottak, ámde mindketten kénytelenek voltak azokat beszüntetni. Bár méltányolták a helyi bérautósok és a bérkocsisok munkáját, mégis szükség lenne arra, hogy a közönség néhány filléres viteldíj ellenében megközelíthesse az állomást. A polgármester valóban elutazott Budapestre, s ígéretet kapott arra, hogy a városi közúti forgalom lebonyolítására is próbajáratokat indít a posta. 12 1 Ez azonban csupán ígéret maradt. Egy-egy jelesebb alkalomkor azonban előfordult, hogy a posta különjáratot indított. 1933-ban, egy áprilisi szombaton a helyőrségi laktanyától indult egy járat a kultúrházhoz, hogy elvigye a Karácsonyfa Egyesület hangversenyére igyekvőket. A rendes megállóhelyeken is megállt. A viteldíj a laktanyától 30 fillér, a Bárány szállótól 20 fillér, a családi jegy 3 személyre 70 fillér volt. A hangverseny végeztével az autóbusz visszafelé is közlekedett. 12 2 1933 augusztusában a postaigazgatóság a helyi forgalomra való tekintettel leszállította a menetdíjakat, belátva, hogy a helyi forgalom lebonyolítására is alkalmas az autóbusz. A Zalaegerszegi-keszthelyi postaautóbusz érvényben lévő menetrendje szerinti járat két időpontban tett jó szolgálatot a helyi forgalomban: reggel 5 óra 50 perckor, amikor csatlakozása volt a 6 óra 20 perckor Celldömölk felé induló vonathoz, Keszthelyről jövet pedig az este 8 óra 10 perckor érkező nagykanizsai vonat utasait szállíthatta be. Mindkét járatott igénybe vették, főként mióta olcsóbbá vált a menetdíj, 50 fillér helyett 30 fillér lett. Augusztus 21-ével azonban az esti járat megszűnt, s a Keszthelyről érkező kocsi a 15 óra 5 perckor csatlakozott a Nagykanizsáról érkező vonathoz. E tényre „hivatkozva kell a városnak lépéseket tennie az iránt, hogy a posta vegye át a helyi forgalom lebonyolítását is, mert alig fizetne rá. „A modern, kényelemes autóbuszokat szívesen használná az utazó közönség." -javasolta a sajtó. 12 3 A keszthelyi járatok a városközponttól a vasútig szállították az utasokat. 1934-ben ezt a szolgáltatást mindössze 10 fillérért vehették igénybe a MAVART járataival utazók. 12 4 így a helyi közlekedésben Egerszegen a két háború között a bérautóké és a konflisoké maradt az egyeduralom. Összegzés Az autóbusz-közlekedés megindulása nagy jelentőségű volt Zala megye, s különösen Zalaegerszeg életében, mert számos olyan településsel kötötte össze, ahova vasúton nem lehetett eljutni. Két állami vállalat, a posta és a MÁV indított itt helyközi járatokat, s többéves folyamat volt, amíg e vonalakon megindulhatott a közlekedés. Az 1927-ben megkezdett útépítéseket a gazdasági válság vissza vetette, 1934 után ismét gyorsabb ütemben haladhatott az útépítés, s ezzel párhuzamosan az autóval történő személyszállítás és árufuvarozás is elterjedt. Nemcsak Zalaegerszeg, hanem a göcseji települések vezetőinek erőfeszítéseit is tükrözik a különféle javasolt útvonaltervek. A sajtó híradásai jól megvilágítják a két világháború közötti időszak közlekedési helyzetét, a felmerült kifogásokat és nehézségeket is. Az autóbuszok jelentős szerepet játszottak a vasúti közlekedésben, a vállalatok hamar felismerték a csatlakozó járatokban lévő üzleti haszonszerzés lehetőségét. A buszoknak a vonatok mellett nagy szerepük volt az idegenforgalom kezdeti fellendülésében is, a nagy magyar-amerikai olajvállalat, a MAORT 12 5 pedig saját autóbuszával szállította tisztviselőit Nagykanizsa és az olajvidék között.
