Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között

Luxuscikkből közlekedési eszköz 307 beeső állomás, ha ott csak az erőszakos utasok szállhatnak fel, a többi pedig rendszeresen ott marad? Majd kifogásolta a fürdőidény szempontjából különösen „lehetetlen" menetrendet. A vonat és az autóbusz is fél kettőkor indult vissza Keszthelyről, kivéve a vasárnapot, pedig legalább nyáron az esti időpont lenne alkalmas.

10

5 1943-ban határozott úgy a városi közgyűlés a polgármester, ill. a pénzügyi és jogügyi bizottság javaslatára, hogy a volt városi vágóhíd épületében két autóbusz befogadására alkalmas kocsiszínt, amelyet 1937. július 19-e óta ugyancsak a MÁVAUT bérelt, továbbra is bérbe adja határozatlan időre, az évi bért 90 pengőben határozta meg.

10

6 A helyi buszközlekedés Zalaegerszegen A rossz közlekedési viszonyok arra ösztönözték az ország különböző részeiben a magánvállalkozásokat, hogy menetrendszerű autóbuszjáratokat indítsanak. A kereskedelmi minisztérium is örömmel látta a magántőke eme vállalkozását.

10

7 1927 márciusában a Zalamegyei Újság hírt adott arról, hogy egy Moson megyei vállalkozó Zalaegerszegen autóbuszjáratot kíván indítani, s erre meg is kapta az engedélyt. Az autóbuszt március 10-én mutatta be a városi tanácsnak, amivel próbajáratot is végeztek. Az autóbusz-forgalom április elsején indult meg, és a gépkocsik az új állomástól Ola végéig szabott árakkal, menetrendszerűen közlekednek. Az útvonalon mintegy 4-5 megállóhely lesz, tervezték.

108 Majd egy következő hír újabb, a helyi közlekedést lebonyolító autóbusz érkezéséről számolt be.

10

9 1927. május 25-én Bátori István budapesti mérnök adta be ajánlatát a polgármesteri hivatalba, miszerint Zalaegerszegi Autóbusz Közlekedési RT. néven vállalatot alakítana, amely Ola külváros és a vasútállomás között bonyolítaná le a forgalmat, egyelőre napi 12 járattal egy gépkocsit hozna üzembe. A modem társaskocsiban 24 ülőhely és 6 állóhely volt. A kiinduló állomás Ola végén, a végállomás a vasútnál lenne, több közbeeső állomással. A Széchenyi tértől a vasútig 40 fdléres menetdíjat számítana. A vállalkozó kikötötte, hogy a város két évig havi 3.100 pengő bevételt biztosítson számára, mivel a mellékelt költségjegyzék szerint ennyi volna a havi üzemköltsége. Arra is ajánlatot tett, hogy május 15-től szeptember 15-ig Hévízre is indít járatokat vasár- és ünnepnapon. A város tárgyalt az ajánlatról, esetleg elveti az előző ajánlatot, mert Bátori modernebb kocsikat hozna forgalomba.

11

0 A következő számban, 26-án mégis arról adtak hírt, hogy Kondor bérautó vállalata, mely a múltban egy nagy autóját már be is mutatta a hivatalos köröknek, most egy kisebb, Rába autót hozott Zalaegerszegre, s reménykedtek abban, hogy rövidesen elindítja azokat, így régi hiányt pótolnak Zalaegerszegen.

11

1 Az első zalaegerszegi Autóbusz Vállalat június 14-én helyezte üzembe autóbuszát. A tudósító szerint a premier nem volt „anyagilag fényes." „A járókelők értetlenül, a fiákeresek és bérautósok pedig nem valami barátságos ábrázattal nézték a vasúti vagon formájú, nehézkes járművet," utas sem igen akadt, „így van ez addig, míg hozzá nem szoknak az emberek." A premier száraz időben, száraz úton történt, ám mi lesz azzal a járattal, „amelyet az autóbusz esős időben , sáros úton fog végezni."

11

2 A vállalkozó két autóbuszt is üzembe helyezett. A járat útiránya: Ola-külváros, Ebergényi út, Ola utca, Rákóczi út, Kazinczy tér, Széchenyi-tér, majd a Kossuth Lajos utcán végighaladva a főállomás épületéig tartott és vissza. A busz menetrend szerint közlekedett, a viteldíj szakaszonként 10 fillér, az indulóponttól a Széchenyi térig (Bárány szálló) 30 fillér. Az egész vonalon végig 60 fillér. A nagyobb poggyászokért 10 fillért kellett fizetni. A szöveges sajtóreklámban a vállalat vezetői tisztelettel kérték a „nagyérdemű közönség pártfogását"

11

3 Hamarosan megenyhült a közönség és a sajtó is. Néhány nap forgalmából is megállapíthatták, „hogy Zalaegerszeg közönsége igyekszik kihasználni ezt az olcsó járművet, mellyel igen gyorsan és könnyen megközelíteni a város bármely távol eső pontját." Júliusban azonban már arról értesült a város, hogy a vállalkozónak el kellett vinnie átalakításra az autóbuszokat, de a nagyobbik (zöld) buszt nem hozza vissza, hanem helyette egy modern olasz kocsit állít be majd a forgalomba. A kis sárga kocsit átalakítják a győri vagongyárban, s amint a munka elkészül, ismét megkezdik a személyfuvarozást.

11

4 A kocsik indításáról nem adtak hírt, de bizonyára működtek, mert a városi tanács tervbe vette: utasítja a vállalkozót, hogy táblákat helyezzen el az autóbuszmegállóknál, valamint kötelezi, hogy a végállomásokon menetrendet, a kocsiban viteldíj táblázatot függesszen ki. Ekkor számoltak be aiTÓl a tervről is, hogy aszfalttal burkolják a főutcát, ami bizony hasznos volt az autóközlekedés szempontjából is.

11

5 A városi képviselőtestület október 12-i ülésén utasította a polgármestert, hogy járjon el a vállalkozónál, hogy a menetrendet betartva Ola-külvárosba is bonyolítsa le a forgalmat.

11

6 1928. október 19-én azonban megint arról tájékoztatták a lakosokat, hogy a zalaegerszegi városi (sárga) autóbusz forgalma mától szünetel, mert a vállalkozó helyette új autóbuszt hoz a városba.

11

7 1931 januárjában a zalaegerszegi rendőrség előző évi munkájáról készült beszámolójában számot adott a közlekedési eszközök számáról, mivel egyik fő fela-