Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kardos Ferenc: A Kis-Balaton a nép emlékezetében - A láp világának népköltészetéből

168 Kardos Ferenc De a Tisza eredetmondáiban is felbukkan, ahol példáulaz egyik változat szerint-a Tisza útját a szamár mögé kötött aranyeke szabta meg. Farsangi köszöntőkben is országszerte ismert motívum, a béreseknek vagy a gazdának adott aranyekeként. 2

4 Zilahtól északra fekvő helység. PETRI 1903: 531. E monda a település védelmében végzett körülszántás, rituális ekehúzás népi vallási gyakorlatát is felemlíti. Ez az elem nincs meg a zalaszabari mondában. 2

5 ZMFN 1964: 545. o. 90. tétel. 2

6 ZMFN 1964: 547. o. 53. tétel. 2

7 ZMFN 1964: 557. o. 18. tétel. 2

8 Lisztből készült dunántúli pépes étel. lásd Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981: 489. „sterc" szócikk. 2

9 ZMFN 1964: 565. o. 52. tétel. 3

0 ZMNF 567. o. 3. tétel. 3

1 HOLUB 1929. 3

2 A komán várról Vándor László ír a Nagykanizsa városi monográfiájában (VÁNDOR 1994: 322-344., 1991a, 1991b.) A komári vár történetét ma Szvitek Róbert József kutatja. Doktori disszertációjának tézisei „Kiskomárom végvár szerepe a dél-dunántúli védelmi rendszerben" címmel a http://doktori.btk.elte.hu/hist/szvitekrobertjozsef/tezis.pdf lapon olvasható. 3

3 GERENCSÉR 1975. 3

4 ZMFN 1964: 529. o. 101.,103. tétel; GERENCSÉR 1976. A bő leírásból csak a történet szempontjából fontos részeket közlöm itt. 3

5 A „Kolon városa" kifejezésben valószínűleg a római erőd, Valcum (Fenékpuszta) és a Szent-István által emelt Kolon vára (Balatonmagyaród mellett) emléke kapcsolódhatott össze. Kolon várát 1579-ben a török sikertelenül megostromolta, későbbi sorsáról nem tudunk. (VÁNDOR 1994: 347.). 3

6 ZMFN 1964: 521. o. 26., és 58. tétel. 3

7 ZMFN 1964: 565. o. 90. tétel. 3

8 ZMFN 1964: 521. o. 74. tétel. 3

9 ZMFN 1964: 525. o. 10. tétel. 4

0 ZMFN 1964: 525. o. 35. tétel. 4

1 Magyar Néprajzi Lexikon III. 1980: 454. „lidércfény" szócikk. 4

3 Kézműves Műhely honlapja: http ://rafia.hu/content/h iedelem-mondák 4

4 BILKEI-KÁLI-PETÁNOVICS 2001: 168. 4

5 GERENCSÉR 1976. 4

6 A forrásban így szerepel, azonosítani még nem sikerült. 4

7 ZMFN 1964: 529. o. 44.,47.,48. tétel; GERENCSÉR 1976. 4

8 Ö idézi Vikár Béla közlését a Somogy megye népköltészete című kötetből. GÖNCZI 1944: 283-284. 4

9 Az 1962-ben induló Zalai Közlöny 1862-64 évfolyamaiban többször is említik gaztetteiket, de Gönczi Ferenc somogyi betyárokat soroló írásában is szerepelnek többen. 5

0 SEBESTYÉN 1906: 221-222. 5

1 EGYÜD 1975: 132. 5

2 GERENCSÉR 1976. 5

3 A kéziratokon kézzel történetekként, azok végén 1948-as datálások olvashatók, míg a Zalai táj- és népkutató munkaközösség 1945-ös pecsétje szerepel a lapokon. Okát nem tudni. 5

4 u.o. 435-443. 5

5 GERENCSÉR 1976: 13. 5

6 u.o. 5

7 Ma Zalakomár. 5

8 Nagykanizsa, ma Zala és a Délnyugat-Dunántúl legfőbb vásári központja. Ez a történet is jól jelzi a korabeli gazdasági kapcsolatokat. 5

9 Méteráru és kelmekereskedő. 6

0 megállj! 6

1 A rőf akkoriban 78 cm körüli rúd volt, így a röf háromszorosa lehetett a történetben szereplő kocsirúd. 6

2 GÖNCZI 1944: 327. 6

3 GÖNCZI 1944: 338-339. 6

4 u.o. 341. 6

5 u.o. 381. 6

6 HAJDÚ 1968. 6

7 agyutor=agyito r= adjutor = szolgabíró. 6

8 NYÉK 1982: 267. 6

9 MOLNÁR 1996.