Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Megyeri Anna: Luxuscikkből közlekedési eszköz - Autóbusz-közlekedés Zalaegerszegen és vidékén a két világháború között

Luxuscikkből közlekedési eszköz 297 november 15-ére értekezletet szerveztek a főbírói hivatalba az autóbuszjárat ügyében. Az értekezleten Zalaegerszeg város, Nagylengyel, Petrikeresztúr, Zalatárnok, Nova, Pórszombat, Csesztreg és Lenti községek és a környék képviselői vettek részt. Jelen volt többek között Czobor Mátyás polgármester, Bottka Andor dr. és Vizkelety Árpád dr. főszolgabírák, Höhn Béla Lenti főjegyzője, Ferenezy Gyula lenti plébános, Szokó István körjegyző valamint Persay novai gyógyszerész. Az egybegyűlteket Czobor polgármester tájékoztatta. Bejelentette, hogy a novai küldöttség kezdeményezésére lépéseket tett a postaigazgatóságnál, hogy a vasúttal nem rendelkező Göcsejt autóbuszjáratokkal kapcsolják a megyeszékhelyhez. Hosszú vitát követően megegyeztek abban, hogy két autóbuszjárat egyelőre „kielégítené a terület gazdasági érdekeit." A tervezett vonalak: Zalaegerszegről indulva Vorhota, Teskánd, Rám, Petrikeresztúr, Barlahida, Nova, Zalatárnok. A másik járat Zalaegerszegtől Teskánd, Dobronhegy, Csonkahegyhát, Pajzsszeg, Szilvágy, Pórszombat, Zalabaksa, Csesztreg, Nemesnép, Márokföld és Szentgyörgy völgy községeken haladna keresztül. Világossá tették, hogy kérésük csak akkor valósítható meg, ha több útszakaszt rendbe hoznak. Különösen rossz állapotban volt a Dobronhegy és Csonkahegyhát, valamint Szilvágy és Pórszombat közti, továbbá a Petrikeresztúr—zalatárnoki szakasz. Kérték, hogy mindaddig, amíg a Petrikeresztúr és Zágorhida közti utat jó karba nem hozzák, az első járat Zalaegerszeg, Bak, Zalatárnok, Nova irányban haladjon.

1

9 1927 márciusában az a hír kelt szárnyra, hogy megvalósulás felé közeledik a göcseji autóbuszjárat ügye. A polgármester a város nevében memorandumot küldött a kereskedelmi miniszternek az autójáratok ügyében. „Ebben rámutatott arra, hogy Göcsej vidéke teljesen magára van hagyva, vasútvonalai nincsenek, ezért terményeit nem tudja értékesíteni és ily módon a kultúrában is hátra maradt. A vármegye felismerte Göcsej fejlesztésének fontosságát, ezért sokat áldozott az utak kiépítésére [...] Kérte a minisztert, hogy mivel jelenleg vasút építése nehézségekbe ütközik, tegye lehetővé, hogy Göcsej autóbuszjáratot kapjon." Ekkor már azt kérvényezte, hogy az autóbuszok működtetését bízzák a Postakincstárra. A memorandumot másolatban megkapta a főispán, az alispán, a pécsi postaigazgatóság, hogy támogassa a mozgalmat, valamint kérte Kray István báró képviselő közbenjárását is. A képviselő már korábban felszólalt a parlamentben Göcsej elmaradottságának megszüntetése, az útépítések érdekében.

2

0 így nem ok nélkül bízhattak abban, hogy amint a tervezett vonalat megjavítják, a forgalom megindulhat. Az autóbuszok Zalaegerszegről mint központból indulnának, két körjárattal kapcsolnák Göcsej községeit a megyeszékhelyhez.

2

1 A zalaegerszegi városházán május 28-án tartott tárgyaláson döntöttek három posta-autóbuszjárat szeptember 15-i megindításáról a következő útirányokban: Csesztreg-Zalabaksa-Pórszombat - Szilvágy - Nova - Zágorhida - Zalatárnok Petrikeresztúr - Nagy lengyel - Teskánd—Vorhota - Zalaegerszeg; Zalalövő-Zalabaksa-Rédics, valamint Zalaegerszeg - Bak - Zalaszentmihály - Pacsa Zalapáti - Alsópáhok - Hévízszentandrás - Keszthely. Az értekezleten részt vett a zalaegerszegi polgármester mellett Bődy Zoltán alispán, Kolozsváry Béla műszaki tanácsos, dr. Nagy János postatitkár, valamint az érdekelt települések vezetői, a már említetteken kívül Pálfy János nagylengyeli községi bíró, Petrikersztúrról Szabó Mihály, Lickóvadamosról Ajtai Gyula, Iborfíáról Tamás Mihály, Nováról Csizmazia György jegyző és Kunstnik Antal.

2

2 Zalaegerszeg képviselőtestületének június 9-i ülésén örömmel vették tudomásul a Postakincstár szándékát, hogy Göcsej vidékének bekapcsolására autóbuszjáratokat rendszeresít a május 28-án felvett jegyzőkönyvben megállapított útirányokban. Wassennann Frigyes az állam építészeti hivatal műszaki tanácsosának tájékoztatóját követően Czobor Mátyás taglalta a buszjárat jelentőségét, mely a városnak nagy gazdasági előnyt jelent, s meggyorsíthatja a közlekedést, pl. Keszthely másfél óra alatt elérhető lesz. A járatok szeptember 15 és 20-a körül indulnak meg, mert erre készülnek el a göcseji utak. Valóban, az építés serényen haladt, az utat júniusban már Teskándon hengerelték. Ekkor határozták el, hogy a központi garázshoz telekkel, és az építési költségek egy részével is hozzájárulnak.

2

3 A határozatot követően továbbra is hosszas tárgyalásokat folytattak a Postakincstárral. A göcseji utak nagyobbrészt elkészültek, a járatok megindítását azonban mégis a következő év tavaszára halasztották. A postaigazgatóság kiküldöttei a zalaegerszegi garázs felépítéséről is tárgyaltak.

2

4 1927 nyarán ezért biztos bevétel reményében jelentkezett ajánlatával Bácsay János, a bérautós vállalkozóvá lett egykori bognármester: minden vasárnap és ünnepnapon „társasautót" indít Hévízfürdőre.

2

5 Októberben ismét tanácskozást folytattak a posta képviselői és a város vezetői. Az „autóbuszgarage" céljára felajánlották a régi lóvásártér területéből a szükséges 400 négyszögöles területet.

2

6 Véglegesen még nem tudtak dönteni a helyszínről, mert aggályok merültek fel a vasúti sorompó miatt. Megállapodtak azonban a várossal, hogy Egerszeg és az érdekelt községek nagyobb összegű hozzájárulást biztosítanak a garázs építéséhez. A kiküldöttek október 12-én délután Bődy Zoltán alispánnal beutazták a göcseji buszjárat vonalát.

2

7 A bejárást követően azt nyilat-