Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

P. Barna Judit: A Sopot kultúra házai és települése Sormás-Mántai dűlő lelőhelyen

A Sopot kultúra házai és települése Sormás-Mántai dűlő lelőhelyen 17 fesztávolságot talán egyszerűen keresztbe fektetett gerendákkal is át tudták hidalni. Hossztengelye É-D-i. Gerendavázas, kis méretű ház. Hossztengelye É-D-i tájolású. A hiányos alaprajz ellenére-már csak méreténél fogva is-nagyon valószínű, hogy ebben a házban a rövid falak szélességét mindössze 2 cölöpsor alkotta. A keresztirányú oszlopsorból 2 cölöplyuk maradt meg, kb. a ház közepén. A K-i fal 3 db cölöplyuka megadja a ház hosszát. A ház szélességében egy harmadik oszlopsor megléte nem valószínű, mert a házhelyet Ny-ról egy nagyobb gödör (432. objektum, K-ről pedig egy hosszú, keskeny árok 433. objektum) zárja le, melyek a Sopot kultúra leleteit tartalmazták. H = 7,96 m; Sz = 3,06 m (3. kép 5). III. variáns: gerendaszerkezetes, nagy és közepes méretű házak, körülárkolt házhelyen. Valószínűleg 3 x 3-as (vagy 3x4-es) szerkezetűek, de a teljes alaprajzát nem ismerjünk. Az I/a. variánstól egyrészt a házhelyet nem csak kísérő, hanem legalább egy sarkon körül is záró gödrök, árkok jelenléte különbözteti meg; másrészt többnyire nagy méretük ellenére ezek a hosszúházaknál rövidebb, de szélesebb építmények. A 9, 10, 11, 19. sz. házak sorolhatók ide. Tájolásuk: É,ÉNy-D,DK, ill. ÉNy-DK-i.

6 Az árok legjellemzőbb példája a 10. sz. házhelyet keríti, a legteljesebb alaprajz pedig a 11. sz. házhelynél őrződött meg. 10. sz. ház. Gerendavázas, közepes méretű ház, melyet jellegzetes „L-alakú" gödör határol. Hossztengelye É,ÉNy-D,DK-i tájolású. Az alaprajz itt sem rekonstruálható pontosan, mivel összesen 3 oszlophely maradt meg, 2 db a ház K-i hosszú falában, 1 db pedig a D-i rövid oldalon. Ezek megadják a ház hosszát, szélességére pedig a Ny-i oldalt lezáró gödör helyzetéből következtethetünk. A ház korát a házhelyet övező gödrök ill. árkok határozzák meg; ezek közül a 404, 418. és 420.objektumok tartalmaztak leleteket, melyek a házat a Sopot kultúrára datálják. H= 12,32 m; Sz= kb. 5,90 m. (3. kép 2). 11. sz. ház. Gerendavázas, közepes méretű ház. Hossztengelye É,ÉNy-D,DK-i tájolású. Az alaprajz meglehetős pontossággal rekonstruálható, mivel a D-i rövid falban mind a 3 oszlophely megmaradt, a K-i oldalon 2 db cölöplyuk, a ház középső hossztengelyében pedig további 1 db; továbbá itt is megtalálható az É-i rövidfal közepén-a tetőt tartó oszlopsor lezárásaként-egy, a többinél erőteljesebb oszlophely. A házat a házhelyet övezö gödrök (396, 443. és 453.) datálják a Sopot kultúrára. H= 13,19 m; Sz = 4,89 m (3. kép 3). IV/a. variáns: Gerendaszerkezetes, közepes vagy nagy méretű házak, melyeknek inkább csak helyét ismerjük (24, 25, 26. és 36. sz. házhelyek). Tájolásuk É,ÉNy-D,DK, ÉNy-DK-i. Ezek mindegyike meglehetősen bizonytalan házhely, nagyon hiányos alaprajzzal, melyeknél a falak tartószerkezetét nem cölöplyukak, hanem ovális vagy hosszúkás oszlophelyek jelzik. A 24-26. sz. házhelyek É-i vége kívül esett a feltárási terület szélén. Leginkább értelmezhető példa a 24. házhely: Feltételezett házhely, melyet a szabályosan elhelyezkedő oszlophelyszerü gödrök, ill. a belsejében egy további cölöplyuk rajzolnak ki. Hossztengelye É,ÉNy -D,DK-i tájolású. A pontos hossza nem állapítható meg (4. kép 8). IV/b. variáns: Bizonytalan házhely, nagyon hiányos alaprajzzal, melynél a falak tartószerkezetét nem cölöplyukak, hanem ovális vagy hosszúkás oszlophelyek jelzik. Gerendaszerkezetes, közepes vagy nagy méretű ház (23. sz. ház). Az É-i falban és a ház belsejében maradt meg egy-egy cölöplyuk. Az előző típustól abban különbözik, hogy az É-D-i iránytól pont ellenkezőleg tér el, mivel tájolása ÉKDNy-i (4. kép 7). Alapárkos házak Gerendaszerkezetes, valószínűleg közepes méretű házak, melyek alaprajzában alapárkok, cölöplyukak és oszlophelyek egyaránt előfordulnak. Az alapárok vagy a hosszanti falakban (28. sz. ház), vagy a tetőt tartó középső oszlopsor helyén (15. sz. ház) van. A 29. sz. házban valószínűleg az oldalfalban és a ház belsejében is alapárok található, bár az alaprajz nem egyértelmű (5. kép 3). Az előzőek tájolása É,ÉNy-D,DK-i, a 15. sz. házé pedig É-D-i. Hasonló, alapárkos épületeket közöltek Sopot teli modern ásatásaiból (KRZNARICSKRIVANKO-BALÉN 2006: Sl. 1-2, 4-7.). Legteljesebb példája a 28. sz. ház: Két hosszanti oldalán alapárkok, ill. oszlophelyek, a D-i oldalon egy nagyobb, ovális oszlophely rajzolják ki. Belsejében mindössze egy cölöplyuk maradt meg, a D-i oszlophellyel egy síkban. Hossztengelye ÉNyDK-i tájolású. Közepes vagy nagyobb méretű lehetett, de a pontos méretadatok nem állapíthatók meg (5. kép 2). 15. sz. ház. Gerendavázas házhely, a többitől lényegesen eltérő alaprajzzal. Hossza nem tisztázható, mivel a ház D-i irányba való kiterjedése kérdéses, a közepes vagy nagy méretű házak közé tartozhatott. Az É-i rövidfal 3 oszloplyukán kívül a Ny-i falból még két cölöplyuk maradt meg, valamint 3 db további olyan cölöplyuk, amelyek mind a szélső, mind pedig a középső-tetőt tartó-oszlopsor vonalából kilógnak. Ez utóbbi sorba azonban beilleszthető egy cölöplyuk a ház É-i részén, majd ennek folytatásaként egy alapárok (159. objektum). Az É-i oldal középső cölöplyuka (304. objektum) Sopot-anyagot tartalmazott. A ház-