Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Horváth László: Kelta agyagcsörgő Nagyrécséről
Kelta agyagcsörgő Nagyrécséről 35 Abb. 6, 5-6.). Véleménye szerint a csörgő egy kelta isten attribútuma, nem gyerekjáték, inkább zajkeltő eszköz valamilyen ceremóniánál (Ilon 2008: 294), és ezzel a véleményével egyetérthetünk mi is. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy maga a vas övlánc még nem egyértelmű bizonyítéka a fegyveres jellegnek. Az kétségtelen, hogy leggyakrabban a kardhoz tartozóan kerülnek elő ezek az övláncok, azonban ismerünk olyan csontvázas sírt Reziből, ahol ilyen övlánc volt a halott kislány derekán (HORVÁTH 1987: 106-108, Fig. 40-41.), és egy szabadi hamvasztásos női temetkezésnél is a női viseleti tárgyak (fibulák, karperecek, nyaklánc) mellett vas övlánc-részt is találtak (HORVÁTH-NÉMETH 2009.) Természetesen ezeket az extrém eseteket magyaráz-hatjuk úgy is, hogy a férfi hozzátartozó övét vihette magával a túlvilágra az elhunyt nő. Emellett még az is elgondolkodtató, hogy a bucsui hamvasztásos sírban nem volt egyéb fegyverre utaló töredék sem (pl. pajzs-szeg, -keret, kardhüvelytöredék). Már korábban említettük, hogy a csörgők lehettek hangszerek, a vallási szertartások és a bajelhárítás eszközei és egyszerűen gyerekjátékok, attól függően, hogy mihez használták őket. A kutatás sokszor kategorikus álláspontot fogalmaz meg, például hogy a csörgő csak gyerekjáték lehetett. Különösen az utóbbi időben vélik így a kutatóké Ugyanakkor elképzelhető kettős funkció is: a gyerek által használt csörgő egyben bajelhárító szerepet is betölthetett a csörgés előidézésekor. Az agyagcsörgők legtöbbször gyereksírok mellékleteként látnak napvilágot (PAUL] 1975: 186). A zajkeltő mellékletek, az amulettekkel együtt különösen a gyerek- és a fiatal női temetkezéseknél kerülnek felszínre (MAIER 2004: 141-142). Egyes kutatók (H. Behagel és B. Stümpel) szellemesen és diplomatikusan fogalmazták meg véleményüket: „Instrumente gewesen sein könnten, die...einem auf Kinderbestattungen beschränkten Kult dienten. " (MANDERA 1969: 121). A nagyrécsei csörgőnél nehezebb eldönteni ezt a kérdést, mivel településről származik. Maga az a tény, hogy a csörgőt különleges, egyedülálló, a kelták szexuális-termékenységi elképzeléseivel kapcsolatos ábrázolással látták el, azt sugalmazza, hogy nemcsak egy egyszerű gyerekjáték ez a tárgy, hanem annál több „funkciót" is elláthatott. A kelták szexuális elképzeléseiről nagyon keveset tudunk, ennek tárgyi emlékeiről még kevesebbet. A nagyrécsei és egyáltalán a hasonló nagyságú, tehát marokban elférő, kézbe illő agyagcsörgő hangja olyan kicsi, hogy alkalmatlan lehetett ritmust adó hangszerként használni, vagyis úgy, hogy annak hangját távolabb mások is hallhassák. Elképzelésünk szerint az agyagcsörgőnk gyerekjáték lehetett, melyen egyedül álló módon megőrizték a gyermekáldást, a termékenységet létrehozó egyik testrészt, melynek így bajelhárító, a további termékenységet biztosító szerepe is lehetett a zajkeltés mellett. Lehetséges az is, hogy nemcsak a tenyérbe való optimális illeszkedés miatt készült tojás alakúra a nagyrécsei csörgő, hanem a tojás, mint a termékenység, az élet szimbóluma is hangsúlyt kapott. ' A lelőhely megelőző feltárását Kvassay Judit (2006. 10-09. 28.), Straub Péter (2007. 03. 26-04. 23.), majd Fokai Zita Mária (2008 .07 .03-07. 10.) vezette. A kelta leletek publikálási jogának átadásáért Straub Péternek tartozom köszönettel. 2 Az agyagcsörgőről Dr. Adel Rashed radiológus, a nagykanizsai MJV „Kanizsai Dorottya" kórházának orvosa készített röntgenfelvételeket. Szívességét ezúton is köszönöm. 3 Időközben dr. Adel Rashed elvégezte a CF vizsgálatot, melynek eredménye a következő: az agyagcsörgő falának sűrűsége 1130 egység, a falban néhány kisebb foltban szerves anyagra utaló soványító részek vannak (+20 és -120 egység közötti sűrűséggel). A csörgő belsejében lévő hét kisebb-nagyobb golyócska anyagsűrűsége a falhoz hasonlóan 1130 egység, vagyis agyagból készültek. A hattersheimi kelta agyagcsörgőről az interneten szereztünk tudomást, a Hattersheimer Geschichtsverein honlapjáról, valamint különböző újságcikkekből. Az agyagcsörgöt kiállították a „Kelten am Glauberg und in Hattersheim. Der Kelten-Fürst und die armen Verwandten" című, a hattersheimi kelta temető leleteit bemutató kiállításon (Nassauer Hof, Hattersheim), mely 2008. november 27-2009. január 31. között volt látogatható (Internet: Frankfurter Rundschau). Ugyancsak az interneten található a Kreisarchäologie Dingolfing-Landau sorozat 9. számaként egy összefoglaló cikk erről „Minigeschirr und Rasseln: Nicht mytische Kultobjekte, sondern Spielzeug für Kinder. Serie zur Kreisarchäologie (9): Interpretationen sind oft schwer zu machen-Wir Archäologen am Boden bleiben." címmel. Jegyzet 04. 4
