Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

284 Kuni e

s Zsuzsa itt működött Kálmán Pál vezetésével a Zalai Közlöny szerkesztősége és kiadója is.

21

1 (8.,ll.és 16. kép) 1906-ban mozgalom indult a városi képviselők körében az ekkor már „városunk fő patkányfészke"-ként emlegetett, a teret elcsúfító házak bontása érdekében. Az épületeket végül 1913 őszén ürítették ki, majd többszöri sikertelen árverés után Simon Lajos és Pfeiler Henrik vállalkozók bontották le, s újra tervpályázatot írtak ki az itt emelendő kőszínházra.

212 (17. kép) Hiába gyarapodott azonban a városi színházalap, hiába volt a többszöri kérvényezés, a Berlini Színházépítő Társaság és helyi vállalkozó ajánlata, az építkezés csak az I. világháborút követően, s nem az Erzsébet téri helyszínen valósult meg.

21

3 A Csoportházak helyét, a tér teljes északi részét 1915-ben parkosították. A Székely Nándor városi mérnök tervei alapján készült park közepén lévő „grupphoz" sugár alakban futottak össze a kavicsozott utak, öt gyeptáblára osztva a területet, „díszítése" Fabick Tivadar városi kertész dolga volt. A sétateret körben téglajárda szegélyezte. Az ekkor kialakított parkba olvasztották be a Gutmann- ház és a konyakgyár között az 1880-as években létrehozott kertecskét, az ú.n. „Gutmann-ligetet" is.

21

4 (14. kép) A tér déli oldalán a piactér is változott időközben: 1909-ben-a húsvágásról szóló miniszteri rendelet hatására-megszűnt a „mészáros utca", a tér közepét elfoglaló „sikátor", melynek két oldalán tíz-tíz mészáros bódé sorakozott. A zöldségpiac területén 1911-ben felvetődött egy helyi „Klotild-palota", egy „mind a négy oldaláról szabadon álló bazárszerü épület" építésének terve is. Számos üzlet és a lakások mellett-a helyi hozzászólók szerint-egy „hatalmas termet" lehetett volna kialakítani, ahol „fővárosi kényelemmel" rendezhetők táncmulatságok, hangversenyek és színházi előadások. Az ötletet a Nagykanizsára látogató Medgyaszay István mérnök (a kanizsai színház későbbi tervezője) is „kitűnő eszmének" tartotta.

21

5 A városlakókat a színház mellett a tér „nyugati részének jövendő perspektívája", a dohányraktári építkezés és a fogházépület elé építendő új igazságügyi palota tervei is foglalkoztatták. A városrendezési elképzelések szerint, a parkírozás után „e tér lesz idővel Nagykanizsa város legszebb tere".

21

6 1906-ban a kincstár újabb dohányraktári épületet terveztetett Morandini Románnal. Az épületben többen a „tér veszedelmét", „városfejlődési akadályt" láttak, úgy gondolták „csúfítani fogja a teret". A Morandini által beterjesztett terveken az építési bizottság több változtatást követelt (az ablakok ne raktárjellegűek legyenek, hanem nagyok, a vasrácsokat belül helyezzék el stb.), így biztosították, hogy raktár helyett egy „modern és igen ízléses" palota épüljön.

217 1906 szeptemberében a régi földszintes dohányraktári épület nagy részét elbontották, helyén épült fel a kétemeletes, tornyos, „lovagvár-szerű" palota, mely valóban a „térnek díszére" szolgált. (18. kép) A dohányraktár szomszédságában, a kincstár tulajdonában lévő Zöldfakertet a város már 1867-ben szerette volna megszerezni, de a kormány végül elállt az eladástól. 1907-ben a területet két parcellára osztották, hogy egyik oldalán felépülhessen egy igazságügyi, másik részén egy pénzügyi palota.

21

8 Az új igazságügyi palotára 1913-ban kiírt pályázaton K. Császár Ferenc, budapesti építész nyerte el az I. díjat. Elképzelése szerint a kétemeletes épület Erzsébet térre néző homlokzata „görögös, végig hatalmas oszlopsorral" díszített, az oldalsó részeken „puszta, nem minden nemesség nélkül". Az I. világháború azonban megakadályozta a terv kivitelét. (Az 1920-as években megpróbálták az épületet némi korrekcióval megépíteni, de új tervek alapján végül 1937-ben készült el.)

21

9 1909-ben „élénk beszéd tárgya volt a városban" a tér sarkán álló Elek-házakban tervezett új vállalkozás, a módosított szabályrendelet szerint engedélyezett ötödik kávéház „alapítása", s a kétemeletes épület átépítése szállodává. A keszthelyi vállalkozót azonban megelőzték, egy Fő úti kávézóra kért engedélyt időközben valaki.

22

0 A kávéház és szálló végül 1913-ban nyílt meg, de már nem a régi sarokházban, hanem a helyén felépült új épületben. Az Elek-házakként ismert egy- és kétemeletes bérházat 1911 -ben 215 ezer koronáért egy konzorcium vásárolta meg Zerkovitz Lajos bornagykereskedővel az élén, hogy az előnyös fekvésű területen bérházat és szállodát építsen.

22

1 A tervet „kitörő örömmel" fogadta a város, idegenforgalma és a „közszükséglet" már rég megkövetelte egy új „elsőrendű" szálló és kávéház építését. Zerkovitz több neves műépítőtől kért tervet, végül 1911 novemberében iij. Gyenes Lajos és Vajda Andor neves budapesti építészek tervét fogadta el. E szerint a két ház helyén egy hatalmas, kétemeletes, 16 oszloppal, s középen kupolával díszített palota épült, 46 szobás szállodával, kávéházzal, Erzsébet téri földszintjén üzlethelyiségekkel, az emeleten lakásokkal. Az új palota alapkőletétele 1912. július 19-én volt.

22

2 A kivitelezést Müller Ede szombathelyi építő cége vállalta. (19. kép) A szálló „görög stílű frontja mögött a huszadik század minden kényelme fellelhető" volt: légfűtés, vízvezetékkel, villamos ébresztőórával ellátott szobák, a seprést és porolást kizáró porszívók („vacuum cleaner") voltak a „modernizmus képviselői". A szállórész díszes lépcsőháza tágas vesztibülből indult, az emeleteken egy-egy hallban végződött. Emeletenként 2-2 fürdőszobát terveztek s az első emeletre egy nagyobb szalont. A 25 méter hosszú utcai fronttal rendel-