Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

278 Kuni e

s Zsuzsa körből kivált 72 katonatiszt vette bérbe, hogy tiszti étkezdét és kaszinót rendezzen be.

14

3 1911-ben már Berger István ajánlja az épületben Udvari kávéházát.

14

4 A szerb ház és templom északi szomszédságában az 1860-as években az egyemeletes Vízlendvay- ház (Erzsébet tér 19.) állt. 1864 nyarán itt rendezték be Auerbach és Kozmata aradi fényképészek műtermüket („üvegtennöket").

14

5 A ház mellett (északra)-a kataszteri térkép szerint-egy hatalmas, szinte beépítetlen telek volt, melynek jobb oldalán állt csak egy keskenyebb (valószínűleg végoromfalas) földszintes épület. Helyén Knortzer Frigyes vendéglős építette fel 1875 tavaszán-már többször említett-kétemeletes épületét, melyben a vidék akkori egyik legmodernebb szállodáját nyitotta meg (Erzsébet tér 18.).

146 Megépülésével a két ház sorsa összefonódott: az új kétemeletes épületben működött a 32 szobás szálloda, földszintjén kávéházzal, s a Szerb ház bérlete után, valószínűleg az 1880-as évek végétől a hajdani Vízlendvay- házban rendezték be a szálló éttermét. (8. kép) A korábbi helyéről, a Fő tér 4. szám alól átköltöztetett szállodát 1875. szeptember 30-án, elegáns berendezésű, díszes nagytermét a Kanizsai Dalárda hangversenyével 1876. január 13-án nyitották meg. A hírlapírók „Knorzer úr szállodájának" „roppant költséggel előállított berendezését" és a „csínnal díszített helyiségeket" dicsérték, „kis Hungária"-ként emlegették. A cikkből úgy tűnt, mintha a vállalkozás az új helyen új néven folytatta volna tevékenységét, ugyanakkor az „Utazók névsorának" közlésekor ismét „Szarvashoz címzett" szállodaként szerepel. Valószínűleg a néhány évvel korábban, 1871-ben Budapesten, a Duna-parton megnyílt Hungária luxusszállodájához hasonlították a Nagykanizsán megnyílt szálló fényűzését. Knortzer Frigyes szállodája az új helyén is Arany Szarvasként vált ismertté.

14

7 Falai között főhercegek, miniszterek, előkelő külföldi vendégek szálltak meg, többségük Bécsből, Grazból, sokan Frankfurtból, Lipcséből, Prágából, Pozsonyból, Brünnből, Zágrábból, Triesztből érkeztek.

14

8 A szálloda maratott díszítésű kis üveg cégérhordóját-mely egykor a kirakatban állt-ma a Thúry György Múzeum őrzi. 1880 decemberében egy újonnan berendezett „Hölgytermet" nyitottak meg a „régi Damen-Salon" helyén. Mikor a városban mindenütt petróleumlámpák égtek még, a szállót 1885. Szilveszter napjától „villamos fénnyel" világították ki.

14

9 Dísztennében rendezték-a Zöldfa szálló bezárása után-a megyebálokat, színházi előadásokat; de zsúfolásig megtelt a terem a város szülöttje, Braga (Práger) Hermina a bécsi császári opera énekesnője és Grünfeld Alfréd hírneves zongoraművész közös hangversenyén és Grünfeld önálló koncertjein is az 1870-80-as években.

15

0 A nagyteremben tartotta meg pl. „nagy érdekű" előadását-a Kereskedelmi Ifjak Önképző Köre meghívására-a világhírű orientalista, Vámbéry Ármin egyetemi tanár a „moszlim kereskedelemről", Törökország, Perzsia és Közép-Ázsia életéről, melynek szövegét később a helyi lap is közölte.

15

1 Az 1870-es évek kereskedelmi életének kiemelkedő eseményei voltak az 1876-79 között a Szarvas Szálló nagytermében megrendezésre kerülő gabonaés borvásárok. A Zala Megyei Gazdasági Egyesület kezdeményezésére létrejött kiállításon a Kanizsa környéki termelők és kereskedőkön kívül szép számmal jelentek meg Budapestről, s osztrák, német, olasz, svájci, horvát és cseh érdeklődők. Az első vásáron 761 vagon gabona kelt el, 43 tennelő 706 bormintát állított ki. A kiállításokat minden évben a Szarvasban rendezett 100-160 terítékes bankettel zárták, mely „dicséretére vált Knortzer Frigyes szállodatulajdonos és vendéglős úrnak". A Gazdasági Egyesület megpróbálta feléleszteni a vásárokat, 1887. október 1-2-án ismét gazdasági kiállítást szerveztek a Szarvas nagytermében, de ez már nem volt olyan látogatott.

15

2 A szálló fogadta a város hivatalos vendégeit is. Mikor 1887-ben Ferenc József császár az őszi katonai hadgyakorlatra Csáktornyára utazott, a város elöljárói „hódolati tisztelgésen" jelentek meg az udvari vonatnál a vasútállomáson. Az uralkodó ugyan a várost „legmagasabb megjelenésével nem szerencsételtette", de a környező megyék főispánok vezette küldöttségeit -elégséges csáktomyai szálló hiányában-a nagykanizsai szállodákban helyezték el. A Fő úti Korona 16, a Főtéri Oroszlán 32, s a Szarvas 18 előkelő vendégről gondoskodott.

1"'

3 A szálloda nevével azonban nem csak az idegenforgalmi hírekben, s rendezvényekkel kapcsolatosan találkozhatunk, a városi rendőrkapitány és dr. Pick Albert városi orvos több beszámolójában is feltűnik. Olyan helyként említik (a Korona szállóval együtt), ahol a vendégek és a „jó módú kanizsai fiatal emberek" is „házileányokkal" találkozhatnak. A Szarvasban-az 1889. év eleji jelentések szerint-„szigorú ellenőrzés" mellett „Sebők Matild és Benczekovics Anna helybeli nők szoktak kéjelegni."

15

4 1890-től Matejka Ede vezette a szállodát, aki az étteremhez kapcsolódva már tekézővel ellátott kerthelyiséget is üzemeltetett a 19. számú egyemeletes épületben.

15

5 Az 1890-es években a szálloda bérlője Hlatkó János volt, fennmaradt díszes számlája szerint a kétemeletes szálló épületben működtette a kávéházat, az egyemeletes épületben pedig az étterem mellett egy „sörcsarnokot"

15

6 (12. kép) Ugyanitt, a régi Vízlendvay-féle