Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Molnár László: Szakrális emlékek a pákai körjegyzőség falvaiban

Szakrális emlékek a pcikai körjegyzőség falvaiban 205 lássál. Minden vallás az élet egy állomásának tekintette a halált. Mind hitte, hogy a siron túl is van élet. Ezért tettek a halott mellé ételt, pénzt, ékszert. Ezeket a szokásokat a keresztény vallás tiltotta. Nem véletlen, hogy a középkori, majd újabb kori sírokban csak elvétve találni mellékleteket, azok is a keresztény vallás kultikus kellékei-kereszt, medál. Ez elsősorban a közrendre vonatkozott. A főurak-egyházi és világitemetkezése általában eltért ettől. Szent László (1077-1095) Szabolcs földvárába, 1092. május 20.-ra összehívta az egyházi zsinatot és országgyűlést a főpapság és világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett. A zsinati határozatok képezik Szent László ún. I. törvénykönyvét. A 37-38. határozat előírja az egyházi ünnepek, összejövetelek, a böjtök és a templomok mellé való temetkezés megtartását. 19. határozatában kényszeríti a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjenek meg.

3 A kereszténység felvétele óta hazánkban is szokásban volt, hogy az előkelőbb családok tagjai a templomban temetkeztek. Ezt a szokást folytatta-vagy vette át, elevenítette fel-Borsos József pákai plébános is, amikor 1748. május 18-án elhunyt édesanyját a József-oltár mellé, 1754. december 22-én meghalt Zsuzsanna nevű unokanővérét a kórus alá, a déli oldalra, az egyik sarokba, Teréz nevű nővérét, aki 1756. november 10-én hunyt el, a Mária-oltár elé temette.

4 Az oltárok helyét ma csak hozzávetőlegesen tudjuk behatárolni. Még egy halottról tudunk ebből az időből, aki a templomban van eltemetve: Egyed Ferenc tanító, őt a kórus alatt, ugyancsak a déli oldalra temették el 1769. április 23-án. A pákai templom bővítése során, a szentély alá kriptát is építettek, és abban-még életében-helyet készítettek Borsos plébános számára. A nagy templomépítő 1774. november 2-án fejezte be földi pályafutását és „óhajtása szerint" az általa épített kriptában helyezték örök nyugalomra. Az örök nyugalom azonban nem adatott meg neki, mert koponyáját később a sekrestyébe vitték és ünnepi gyászmisék alkalmával, azt helyezték a koporsóra (még az 1960-as években is). Utóda, Bubics István plébános is követte példáját, és 1798. július 7-én bekövetkezett halála után őt is a kriptába temették.

5 A pákai templom körüli temető feltételezhetően már a templom első említésének időpontjától létezik. Erre mutat az is, hogy a falu határában másutt nem találtunk középkori temetkezésre utaló nyomokat. A környék középkorban sűrű templomhálózata -Gutorfölde, Szentlőrinc, Szentadorján, Tormafölde, Szécsisziget, Petróc (a mai mároki kápolna), és egyes, nem bizonyított adatok szerint Kissziget-biztosítottá, hogy a falvak halottaikat megszentelt földbe temethessék. A templomok pusztulása után a betelepülő lakosság részben a régi temetőkben temetkezett tovább, részben Pákára hozták be halottaikat. Csak a 18. században hoztak létre saját temetőket (Kányavár 1778; Ortaháza, Dömefólde 1783.).

6 A pördeföldi temető keletkezéséről nincs adatunk. Katolikus mivoltukat a bennük felállított temetökereszt, vagy ahogy itt hívják, „mindenki keresztje" jelzi. Megszentelt helynek kijáró tisztelettel léptek be kapujukon. Még ma is többször látni, amint a kapun belépő keresztet vet. A pákai középkori temető megmaradt azután is, hogy a templom részben elpusztult. 1960-ban, amikor a plébánia épülete (Kossuth u. 45.) előtt álló kőkeresztet jelenlegi helyére állították, a cementhiányon úgy igyekeztek enyhíteni, hogy a templomdomb nyugati lejtőjén található néhány -Tonna plébános által utólag középkorinak tartottsírkövet a kereszt alapjába tették.

7 Ez a kereszt volt a középkori temető 18. században állított keresztje. 1698-ban az egyházlátogatók a romos templom mellett egy jól kerített temetőt találtak, benne fa haranglábbal.

8 (Keresztről nem írnak.) Egy fél évszázaddal később már nem ennyire kedvező a kép. A kerítés rossz állapotban van, és kereszt sincs a temetőben. Meghagyták a plébánosnak, hogy sürgősen javítsák ki a kerítést és állítsanak keresztet.

9 Ennek meg is lett a foganatja, mert 1749-50-ben faragott tölgy oszlopokkal és deszkával bekerítették, 1760-ban pedig kő oszlopokkal és deszkával van bekerítve.

10 A keresztről ekkor nem esik szó, arról csak az 1811. évi egyházlátogatás ír: „A temető a templom szomszédságában, benne a hívek által gondozott kőkereszt."

1 1 Ezt valószínűleg 1760 körül állíthatták,-mert mint láttuk-ekkor újították fel a temető kerítését. 1774-ben pedig új temetőt nyitottak. Páka Rózsa utcai temető Mária Terézia közegészségügyi rendeletére új temetőket kellett létesíteni, a lakott területektől távol. A pákai új temetőt 1774-ben szentelték fel. A benne lévő homokkőből készült, nagyon rossz megtartású kereszt egyidős lehet a temetővel. Az I. katonai felmérés nem temetőt, csupán egy keresztet jelöl. 1913-ban vaslábakkal, dróthálóval bekerítették. 1941-ben Temesváry István tanító vezetésével a temető főútvonala mellé tujasort ültettek. Ezt a fasort 2002-ben vágatta ki az önkormányzat, mert a fák többsége már korhadt volt. A kerítésen kívül pedig jegenyék álltak. Ezeket az 1980-as években vágták ki, amikor felújították a temető kerítését. A kerítés mellé oszloptujákat ültettek a keleti oldalon. A nyugati oldalon, szintén a kerítésen kívül nyolcvan tuját ültettek el 2003-ban.

1

2