Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
P. Barna Judit: A Sopot kultúra házai és települése Sormás-Mántai dűlő lelőhelyen
16 P. Barna Judit egyelőre ismeretlen, elképzelhető, hogy rituális jelenségként kell értelmezni, melynek célja egy korábbi ház emlékének megőrzése lehetett. Gerendavázas, nagy méretű ház. Hossztengelye É-D-i, minimális eltéréssel K felé. A D-i rövidebb oldalt 3 cölöplyuk alkotja, a ház középtengelyében-a tetőszerkezethez tartozóan-további 5 cölöplyuk került elő. Ezek közül a legészakibb egyúttal már az É-i keresztfalhoz is tartozik. Az É-i falat 3, rendkívül mély (M= 160-180 cm) és erőteljes oszlophely alkotja, melyek tömve voltak kisebb-nagyobb paticsdarabokkal (ld. később). Ez a 3 oszlophely nem esik egy síkba; a középső némileg délebbre van. Jól megfigyelhető volt, hogy a gerenda átmérőjénél kb. 15-20 cm-rel nagyobb átmérőjű cölöplyukat ástak, a gerenda mellett üresen maradt helyet pedig bedöngölt földdel töltötték fel. A három erős oszlophelyből álló szerkezet a tetőtér megerősítésére (emelet) utal. Hasonló szerkezeti elemeket a lengyeli kultúrából ismerünk, a Pavúk-féle 3/a típusú házakban: Santovka, Zilkovce, VeszprémJutási út (PAVÚK 2003: 459; REGENYE 2004: 29, 2007.). A Ny-i hosszanti falból 1, a K-iből pedig 8 db cölöplyuk és 1 db nagyobb oszlophely került elő. A K-i fal egyik cölöplyukát leletei a Sopot kultúrára datálják. H = 23,16m; Sz = 5,90m. Néhány olyan cölöplyuk is előkerült a házfalak mentén, melyek talán nem tartoztak az alaprajzhoz, ill. nem egy időben tartoztak ehhez a házhoz: 2 cölöplyuk a Ny-i hosszanti oldal előtt, 3 db cölöplyuk a K-i hosszanti oldal mentén, 2 további pedig a D-i, rövid oldal sarkainál. Alaprajzi értelmezésükre két lehetőség kínálkozik: 1, amennyiben nem egyidősek a többi cölöplyukkal, akkor egy megújítás nyomait jelzik (2/a ház). 2, amennyiben pedig egyidősek a többi cölöplyukkal, akkor feltehetőleg egy előreugrasztott tetőszerkezet tartóoszlopainak helyei (2. kép 2). Il/a. variáns: 3x3 cölöpsorból álló, közepes vagy a közepesnél valamivel nagyobb gerendavázas ház. A 8, 12. és 18. sz. biztosan, a 14. és 22. sz. ház pedig kérdőjelesen sorolható ide. Tájolásuk É,ÉNy, ill. ÉNy felé tér ki az É-D-i iránytól. Legszebb példája a 18. sz. ház: Gerendavázas, közepes méretű házhely, melynek hossza és szélessége is biztosan meghatározható, annak ellenére, hogy alaprajza némileg hiányos. Hossztengelye É,ÉNy-D,DK-i tájolású. 3x3 cölöpsorból állhatott, ezek közül csupán az É-i rövidfalból hiányzik az ÉNy-i sarkot alkotó, ill. a középső cölöplyuk. A házhelyet ÉNy-ról gödrök övezik, de nem olyan zárt formában, mint a körülárkolt típusnál. H= 12,10 m; Sz = 4,30 m (4. kép 2). Il/b. variáns: 3x3 cölöpsorból álló, közepes méretű gerendavázas házak (1. és 4. sz.). A Il/a variációja, egy különbséggel: az É-i rövidfalban a középső (a tetőt tartó oszlop) helye erősebb, nagyobb a többi cölöplyuknál. Ez egy ovális, a rövid fal síkjával párhuzamos oszlophely Tájolásuk egységesen É,ÉNy-D,DK-i. Legszebb példája a 4. sz. ház: Gerendavázas, közepes méretű ház. Hossztengelye É,ÉNy-D,DK-i tájolású. Az 1. sz. házhoz hasonló szerkezetű, de alaprajza annál hiányosabb. A D-i rövid falból a középső cölöplyuk maradt meg, ezen kívül a ház középső 3-as oszlopsora, valamint az É-i fal középvonalában egy erőteljes oszlophely. Innen, ill. a D-i cölöplyukból Sopot leletek kerültek elő. H= 11,55 m; Sz = 4,28 m (2. kép 4). II/c. variáns: 3x3 cölöpsorból álló, nagy méretű gerendavázas ház, egyetlen biztos példája a 16. sz. ház: Alaprajzában a középső, tetőtartó oszlopsor tűnik erősnek; itt nem csak cölöplyukakat, hanem nagyobb oszlophelyeket is találunk. Két hosszanti oldalán nagyobb gödrök kísérik. Tájolása ÉNy-DK-i. Gerendavázas, nagy méretű ház. Az É-i rövid fal 3-as oszlopsora, a nagyjából a ház közepén húzódó keresztirányú 3-as oszlopsor és a D-i rövidfalból két cölöplyuk kirajzolják a ház teljes hosszát és szélességét. A Ny-i oldalfalból 1 db ovális oszlophely és 1 db cölöplyuk, a K-iből csak 1 db cölöplyuk maradt meg; valamint a tetőt tartó középső oszlopsorból 4 cölöplyuk és egy ovális oszlophely. H = 17,76 m; Sz= 4,94 m (3. kép 8). TI/d. variáns: 3x3 cölöpsorból álló, kicsi, legfeljebb közepes méretű gerendavázas építmény. Biztosan a 33. és 34. házak sorolhatók ide, s kérdőjelesen a 31. és 32. számú. Tájolásuk: É,ÉNy-D,DK-i, ÉNy-DK-i. Mindegyik a Sopot kultúra telepét kerítő árkon kívül fekszik, a hajdani DVK telep területén, datálásuk bizonytalan. A 31. sz. házhelyre leginkább a gödrök által szabadon hagyott felület utal, hiszen mindössze 2 cölöplyuk jelzi. Legteljesebb példája a 33. sz. ház: Gerendavázas, kis méretű ház. Hossztengelye É,ÉNY-D,DK-i tájolású. 9 db, nagyjából egyforma méretű, kerek cölöplyuk jelzi a helyét. Két sor 3-as oszlophely tisztán kirajzolódik, amennyiben ezek alkotják az É-i és D-i rövid oldalakat, akkor ez a legkisebb méretű ház a lelőhelyen. Még további 3 db cölöplyuk maradt meg, 2 db a Ny-i falban, 1 db pedig a K-iben, nagyjából a hosszanti fal közepén. H = 6,77 m; Sz = 3,25 m (5. kép 6). II/e. variáns: 2x3 cölöpsorból álló, kis méretű gerendavázas építmény. Biztosan csak a 13. sz. ház sorolható ide. Elképzelhető, hogy ennél az altípusnál a tető alátámasztásához nem volt szükség középső cölöpsorra; a keskenyebb rövid oldal miatt a kisebb
