Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Kardos Ferenc: A Kis-Balaton a nép emlékezetében - A láp világának népköltészetéből
166 Kardos Ferenc hozzá, a Juhász Andor aszongya neki, há mész? Elmertek Kanizsára—aszongya-vásányi akarok kis ruhát gyermekeimnek. Igen szegény vagyok és félek, hogy ezt a kis pénzemet valaki elveszi. Ne félj- azt mondja neki, mert Juhász Andornak nem köll a te pénzed. Amint ott beszélgettek, odaért egy vásározó rőfös, 59 aki kocsivá hozta a ruhát a vásárokra. Te rőfös, mega!^—aszongya neki Juhász Andor.Ez a szegény családos asszony egy kis ruhát akar vennyi a gyerekeinek. A rőfös megállt. Persze nem szívesen késleködött egy-két rőf ruhájért, de nem mert ellen szegűnyi Juhász Andornak. Az asszony aztán kiválogatta a ruhát. Mikor mérésre került a sor, akkor azt mondta Juhász Andor a rőfösnek: Most fogd ki lovadat, és a förhénctől a kocsirúd végéig lesz a rőff 1 Mi volt mit tenni szegény rőfösnek, kifogta a lovat. Amikor az asszony kiválasztotta a ruhákat, Juhász Andor maga mérte le mindegyikből, amennyit kért. Persze a förhénctől a kocsirúd végéig volt egy rőf Amikor elkészült, akkora halommal lett a kimért ruha, hogy szegény asszony alig bírta elvinni. A szegény rőfös pedig, ha merte volna, megsiratta volna a sok kárbaveszett portékát. Csak akkor nyugodott meg, amikor Juhász Andor a szegény asszony helyett becsülettel kifizette az árát úgy, hogy rendesrőfre átszámítva, még némi borravaló is maradt a rőfösnek. A szegény asszony pedig nem győzte eléggé köszönni a szívességét és örömében mindenkinek elmondta, hogy járt Juhász Andorral. " A másik történet Juhász Andor haláláról szól. Horváth János története szerint Juhász Andor a kedveséhez Karosba ment búcsúra. Egy karosi ember feleségéhez. A karosi ember egyszer ott érte a feleségénél. Bement, lepakolt, majd a bucskájából megkínálta a betyárt. Amíg a betyár ivott, fölkapta a sarokból a fejszét és lába szárába vágta. Utána elszaladt a zsandárokért. Mire azok a házhoz értek, elfolyt már Juhász Andor vére, nem volt eszméleténél. Feltették egy szekérre, elindultak vele Marcali felé, azon halt meg. Gönczi somogyi betyárokat soroló könyvében több Juhász Andris tetteiről szóló balladát is említ (van amelyikben Patkóval együtt). 6 2 Juhász Andor halálának pontos történetét is ismerjük, Horváth romantikus története a valóságban egyszerű véres vita volt 1868 telén. Lakatos János saját pajtájában veszett össze Juhásszal, aki meg akarta ölni, de Lakatos felesége, aki az ebédet hozta ki a pajtába megvédte. Ezért bosszúból a Lakatos testvérek (Gábor, György és János) agyonverték, és a börtönbe szállítás során, még a faluban meg is halt. 6 3 Gönczi is idézi a rőfös és a szegény asszony történetét. 6 4 Balatonmagyaródon a valószínűleg Juhász András bandájába tartozó 6 5 Bene Vendelt is megénekelték. A egyik magyaródi változat: 6 6 Bene Vendel 16 szél gatyája Megakadt a tüskebokor ágába Tüskebokor ereszd el a gatyámat Mer az úré, vagy ha a paraszté levágnak De szennyes a Bene Vendel gatyája Elszennyesül a kaposi fegyházba Ingem, gatyám mosd ki babám fehérre Holnap megyek az agyutor 6 7 elébe Agyitor uram adjon nekem jónapot Adjon Isten Bene Vendel, mi bajod Agyitor úr nem egyéb az én bajom Mint bajtársam agyon lőttem az uton Nem akar a szilaj gulyám legelni A kolompját szomorúan zörgeti Idegen szagot érez a mezőbe Négy pár zsandár közeledik feléje Zsandár urak há hajtják a bojtárom Elhajtjuk a kaposvári fegyházban Keze, lába keresztvasba lesz zárva Kaposvári börtönajtó repedj meg! Mert Bene Vendel sohase szabadul meg. A balatonszentgyörgyi változatban 6 8 a bárándi pusztában szennyesült el a betyár inge, gatyája, ez rövidebb változat. A betyárok és hajdúk harcáról árulkodnak a hajdúsírok is, mint például a nagyradai Hajdú-kereszt. A betyárvilág a 19. század végével eltűnt, az újabb kor újabb történeteket szült. E történetek összegyűjtése, közlése azonban ma még adósság. Összegzés helyett célkitűzés E rövid, néhány mondát, anekdotát, betyárokról szóló balladát felemlítő írás célja annak illusztrálása volt, milyen a tájjal, a kis-balatoni településekkel kapcsolatos folklórszövegek keletkeztek. Összegzésként csupán annyi mondható el: van mit tenni. Először is folyamatosan közölni kell a Kis-Balaton vidékén gyűjtött folklórszövegeket. E dolgozat sem terjedelmi okból, sem amiatt, hogy nem kötődnek szorosan a település történetéhez, nem közölhetett több szöveget. A tanulmány készítése során két tucat mese, dramatikus szövegek sokaságát tekintettem át. Eddig-és ez meglepő-nem találtam egyetlen halászattal, pákászattal kapcsolatos történeteket. A téma felgyűjtése még várat magára, akárcsak a lápi világhoz kapcsolódó sokféle hiedelemtörténet felkutatása is. Ezen túlmenően, fontos feladata a folklorisztikának a kis-balatoni földrajzi nevek néprajzi feldolgozása,
