Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Illés Péter: Tendenciák és hatások a délnyugat-dunántúli paraszti szőlőhegyek hagyományos (1960 előtti) táj szerkezetének fejlődésében - különös tekintettel a Vasi-Hegyhátra
Tende t iciúk és hatások a délnyugat-dunántúli paraszti szőlőhegyek hagyományos (1960 elékti) táj szerkezetének fejlődésében 15 7 A dualizmuskori szőlőművelésről a Keleti Károlyféle, 1875-ben kiadott szőlészeti statisztika 1 3 kínál egyszerű összegző adatokat. Az 1860 és 1873 közötti időszakra vonatkozó felmérés a magyarországi szőlőbirtokos településeket a szőlőbirtokosok száma, a terület nagysága és az 1873-ban termelt bor mennyisége szerint, járásonként dokumentálta (2. ábra). 1 4 A korabeli Hegyhát és Farkas-erdő vidékén Hegyhátszentpéter, Csipkerek és Mikosszéplak kivételével minden mai település szerepel az összeírásban. Ez az elterjedtség már önmagában is mindenképpen a szőlőhegyek térségi jelentőségére utal a falusi lakosság hagyományos gazdálkodásában. Ezekben az időkben a történeti Vas vármegye egyébként is a Nyugat- és Közép-Dunántúl legtöbb szőlőtermelő községével bíró régiója volt (3. ábra). 1 5 A szőlőmüveléssel és a hozzá elválaszthatatlanul kapcsolódó borászkodással feltűnően szívesen foglalkozó vasi népességen belül a Vasi-Hegyhát vidékéhez kötődött a történeti megye hegybirtokosainak 21%-a, a szőlőművelő települések mintegy 13%-án. A délnyugat-dunántúli paraszti szőlőhegyek kialakult táj szerkezetét nagyban befolyásolta azok elhelyezkedése a dombvidéki tájban, illetve az egykori jobbágy-paraszti gazdálkodásban betöltött funkciójuk. 1 6 A többnyire településektől távoli, gyepűvel elkerített, izolált területek hasznosításában általánosan megkülönböztethető a domboldali és a dombháti forma. 1 7 A domboldalra épített szőlőhegyek esetében a dombtetőn eltérő hasznosítási forma, főként erdő található. 1 8 Erre példa a 19. század közepén FelsőOszkó határában lévő, harmonikusan egységes tájszerkezetű Ebtulok szőlőhegye is (1. kép). A domboldali és dombháti formák területhasználatában azonban megfigyelhető a helyi felszíni, éghajlatbeli adottságokhoz szervesen idomuló övezetes tagozódás. 19 A dombháti forma szalagtelkeinek a helyi körülményekhez igazodó ilyen birtokhasznosítását mutatja a petőmihályfai Öreg-hegyről készített, szintén a 19. század közepén keltezett kataszteri térkép (2. kép). Az összeírások szerint a paraszti szőlőhegyeket ekkor a szőlőterületek mellett kaszálókként is hasznosított gyümölcsösök, illetve szántók, legelők, önálló kisebb kaszálórétek és helyenként zöldségesek tarkították. A hegybirtokosok szalagtelkein ez a sokféle területhasznosítás mozaikos táj szerkezetet is eredményezhetett. Ennek részekén a szőlőhegyek beépítési szerkezetében az egyébként zalai minták alapján önálló típusokként tételezett szabályos úthálózatot követő, utcás elrendeződésre emlékeztető építkezési forma és a szórt jelleg akár együttesen is jelentkezhetett, 2 0 mint azt a baltavári Felső-hegy példája is megmutatja (3-4. kép). A község neve A községben lévő szőlőbirtokosok száma 1873ban A szőlő területi nagysága 1873-ban termelt bor A község neve A községben lévő szőlőbirtokosok száma 1873ban A szőlő területi nagysága fehér vörös siller A község neve A községben lévő szőlőbirtokosok száma 1873ban 1600 ÍJ-öles hold -öl akó Andrásfa 64 24 769 30 70 Baltavár 60 69 1,224 480 120 Beicz 131 20 1,546 75 Gyertyános 78 27 43 150 Boldogasszonfa 82 71 1,364 200 150 Csehi 111 142 12 200 400 Csehi-Mindszent 152 191 320 260 490 Daraboshegy 50 30 100 333 Döbörhegy 49 14 593 6 6 Döröske 50 20 411 50 300 Egervár 138 96 857 300 200 Egervölgye 170 212 720 Felső-Oszkó 172 76 1,29 862 Gősfa 75 67 301 200 100 Győrvár 68 46 11 200 — 60 Halastó 30 10 24 34 Hadász 46 12 322 25 _ Saal 6 2 800 7 Hosszú-Pereszteg 264 219 160 150 — 1 Kám 60 98 — 134 Katafa 50 14 1,266 50 Karátfóld 86 43 1,566 100 80 Kisbér 143 150 1,2 150 450 Kozmafa 36 22 1,433 _ 108 Lakhegy 90 50 120 60 Nádasd 196 58 990 76 20 54 Nagy-Mákfa 31 26 550 — 198 Nagy-Mizdó 34 16 50 — 100 Nagytilaj 35 130 666 150 50 Nyőgér 44 27 1,274 300 75 Olaszka 37 95 372 887 Pácson 50 20 1,168 v. 157 Pető-Mihályfa 147 97 965 300 100 Sárfí-Mizdó 41 20 946 30 30 Sótony 80 79 622 56 103 Szarvaskend 60 20 100 348 Szemenye 55 92 300 Szent-M ihályfalva 133 43 238 281 Telekes 79 57 991 100 100 Újlak 105 38 1,014 358 Vasvár 35 14 1,26 84 Zsidófold 91 35 309 434 Összesen: 3.514 2.599 63,6 3814 311 8271 Összesen: 3.514 2.599 63,6 =207329 liter =207329 liter =207329 liter 2. ábra Szőlőbirtokosok és a termelt bormennyiség a Vasi-Hegyhát vidékén az 1860-1873. évi összeírás alapján
