Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Horváth Sándor: A zalai horvátok néphitéből

ZALAI MÚZEUM 18 2009 123 Horváth Sándor A zalai horvátok néphitéből 1980 nyarán a nagykanizsai múzeumban teljesítettem kötelező múzeumi gyakorlatomat. Kerecsényi Edit ez idő alatt a muzeológusi munka minden részletébe beavatott, s konkrét feladatokkal bízott meg. Terepmunkámat a zalai horvát falvakban végezhettem. Ezalatt két dologra összpontosítottam: egyrészt Edit néni Mura menti horvátokról készített monográfiájához

1 kontroli-gyűjtést végeztem, másrészt néphit és népi vallásosság témakörökben érdeklődtem a helyieknél. Az itt gyűjtött anyagból eddig csupán a népi vallásosságról publikáltam.

2 A néphitről adatokat elsősorban Molnáriban és Tótszerdahelyen gyűjtöttem, de volt adatközlőim között zalaszentmihályi születésű is. A két település, Tótszerdahely és Molnári horvát lakosai a 18. század folyamán telepedtek át a Murán túli területekről. Némelyek közöttük visszatelepedők lehettek. A tótszerdahelyieknek a törökkori Horvátországba-Muraközbe-való kitelepüléséről és visszajöveteléről monda is fennmaradt Tótszerdahelyen, Degré Alajos publikálta.

3 A migráció tartós és jelentős volt: ezt jól tükrözik az adóösszeírások változó vezetéknevei.

4 Tótszerdehelyen már a 18. század utolsó negyedében elkezdődött a magyar lakosok elhorvátosodása.

5 Tótszerdahely 1922-től volt körjegyzőségi központ, s ettől kezdve Molnári is ide tartozott. Előtte Tótszentmártonhoz tartozott mind közigazgatásilag, mind egyházilag. 1930-ban Tótszerdahely plébániát kapott, s fíliaként hozzácsatolták Molnárit.

6 A summásmunka és a kepés aratás 1945 után megszűnt, emiatt sokan-elsősorban a férfiak és a fiatalabbak-a Dunántúl nagy ipartelepein, többek között Inotán, Sztálinvárosban, Komlón, vállaltak munkát, s innen a hétvégeken csak kéthetente jártak haza.

7 A legújabb, 2001. évi népszámlálási adatok szerint Molnáriban a 798 lakosból 513-an vallották magukat a horvát nemzetiséghez tartozónak, s 493-an horvát anyanyelvűnek, míg Tótszerdahelyen az 1329 lakosból 757 fö vallotta magát horvát nemzetiséghez tartozónak, s 828 fő horvát anyanyelvűnek.

8 A két településen a közösségi életben több közös vonás található. Hasonló a hiedelemanyaguk is. Kerecsényi Edit szerint Tótszentmárton mellett Tótszerdahelyen őrzik leginkább a hagyományokat.

9 Meglepően mélyen gyökeredző, élő hiedelemanyagot sikerült rögzítenem. Ha a közlés, a memorat és a hiedelemmonda kategóriáját tekintjük, akkor igen jelentős a közlés és a memorat. A memorat, amint Pócs Éva írja: „az elmondott hitélményeket általában eredeti funkciójában mutatja be, tehát az 'élő néphitet' tükrözi".

1

0 Közvetlen élmény elbeszélése ez, olyan, ami annak elmondójával vagy az elmondó hozzátartozójával, ismerősével történt meg. A zalai, avagy Mura-menti horvátok néphitéről — Szentmihályhegyen és Asszony váron végzett gyűjtés alapján-Eperjessy Ernő írt. Amint megállapította: e horvátok népzenei és néptánc hagyományaira, a népviseletére és dramatikus játékaira a magyar kultúra erősen hatott, sőt, „egyoldalúan meghatározó hatást gyakorolt. Az interetnikus kutatások kiterjesztése során az volt a tapasztalat, hogy a magyarok és horvátok által vegyesen lakott községekben a néphit területén fordított folyamat történt. A horvát néphit elemek hagytak dominánsabb nyomot magyar irányba."

1

1 Gönczi Ferenc Muraköz népének hiedelemvilágáról csak nagy általánosságban szólt. A jeles napi szokások babonáit jobban részletezte, mint a hiedelemvilág alakjait. „Babonáinak rendes alakjai s az ezekhez kötött erő s hatalom mértékei nagyrészt ugyanazok, melyek más köznépnél is előfordulnak. Nála is megvan a boszorkány-kultusz, a haza járó lélek, a gonosz szellem, igézés, megtevés, álomfejtés stb."-olvashatjuk sommás megállapítását.

1

2 Gyűjtésem során azonban nem törekedhettem a hiedelemvilág teljes feltérképezésére. Elsősorban a hiedelemlényekhez fűződő anyagot rögzítettem. Ennek ellenére a Fejős Zoltán által használt kategorizálást alkalmazom, mert így kiderül az is, hogy e hiedelem-