Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Flórián Mária: Egy önmüvelő parasztember - Csizmadia Imre (1902-1986) életregénye alapján
Egy ön műve lő parasztember 107 1943-ban, Orosházán, az Evangélikus Nőegylet teaestéin vettek részt, utána bementek a moziba, ahol például az Egy szív megáll és a Kísértés című filmet látták, ami Karády Katalin, Nagy István és Urai Tivadar nagy alakítása volt. Augusztusban, a cséplés végeztével mentek moziba, ahol a Magdolna ment Sárdy Jánossal és Lázár Máriával. Októberben a Pista tekintetes úr, novemberben a Nem loptam én életemben és az Egy szív megcdl, decemberben a Ne kérdezd, ki voltam filmeket látta. Karácsonykor a Ragaszkodom a szerelemhez, szilveszter előtti este Gárdonyi Géza regényéből írt film, A bor, Jávor Pállal a főszerepben volt a műsoron. Miután a fia is elvégezte a négy polgárit, és a fecskési iskolához járt leventébe, bekapcsolódott az Ifjúsági Egyesületbe is. A fecskési tanító közreműködésével színdarab-szerepeket tanultak, amiket műkedvelő előadásokon adtak elő. Már 1942 szilveszterén előadták Nyári Andor Nyúl ci bokorban című háromfelvonásos színdarabját. Fia szeptembertől, 16 évesen, már tánciskolába is járt. 1943-ban Csizmadia Imre lejegyezte, hogy milyen könyveket vásárolt. A lista Darvas Józseftől a Harangos kut és az Egy parasztcsalád története (korábban már olvasta a Fekete kenyér és Vízkereszttől Szilveszterig című könyveit), Sinka István Fekete bojtár vallomásai. Harmincnyolc vadalma, Illyés Gyula Puszták népe, Szabó Pál Oszi vetés, Bakó József Kapaszkodó, Lakatos Vince Hat rongyos, Kádár Lajos Tyukász Péter című könyvei. Margaret Mitchell Elfújta a szél című könyvét csak kölcsönkapta. 1944-ben, már Újév másnapján moziban volt, Kerek Ferkót látta Móricz Zsigmond regényéből, utána Magyar kívánsághangverseny keretében a legkedvesebb magyar művészek legszebb dalaiból, tréfák, táncok színes keveréke Jávor Pál, Sárdy János, Latabár Kálmán, Szeleczky Zita, Bordy Bella léptek fel. Még januárban megnézte a Mikszáth Kálmán regényéből készült Gentry-fészek című filmet, februárban Móricz Zsigmond Betyár című regényéből készült filmet, a Szép csillagot. Fiának és lányának is adott pénzt, hogy moziba mehessenek. Márciusban a Kölcsönadott élet, áprilisban a Kalotaszegi Madonna, májusban a Szerelmes szívek (Jávor Pál, Bordy Bella, Egri Mária főszereplésével) és a Szeptember végén (Petőfi Sándor életéről), decemberben pedig a Korzóban az Afrikai vőlegényt játszották. Szilveszterkor, újévkor—talán már az oroszok bejövetelével magyarázhatóan-a Kutuzov ment. „Amikor a fiam szántott, én rengeteg édesgyökeret kiástam keveset fizettek érte a patikában, de sok kicsi sokra megy. Összesen 72 pengőt kaptam érte. így a könyvekre, mozira, újságra, szóval a 'haszontalanságokra' olyan pénzt költöttem, amit én is 'haszontalanságérf kaptam" írta Csizmadia Imre. 3 1 1945-ben nem lehetett kalendáriumot kapni, persze újabb könyveket sem. A Mikó-könyvkereskedésben látta Garland Roask A vörös boszorkány című kötetét, de nem tudta megvenni. A Kámaszutra is eltűnt a boltból, mire összegyűjtötte a rávalót. Ch. E. Ganter Nána Sahib regényét félretetette magának, de mire portékáját eladta a piacon, és visszament a könyvért, a pengőt már nem fogadták el. A boltos 51 tojást kért a könyvért. Februárban, az Apolló moziban az Aranyváros című filmet adták. Czizmadia Imre gondolatai ezt kővetően egyre inkább csak családja körül forogtak. A Képzőművészeti Főiskolára járó leánya és a Kakasszögi Olvasókörben ezüstkalászos gazdatanfolyamot végző fia körül, akikben fiatalkori álmainak megvalósítóit látta. Az 1950-es években pedig őt is mélyen érintették az ekkor kezdődő, a parasztságot kisemmiző politikai megpróbáltatások, életének ezzel a szakaszával azonban már nem foglalkozom. Azt újra hangsúlyoznom kell, hogy Csizmadia Imre nem az átlagos, írni-olvasni tudó parasztembereket képviseli. Ő is csak egyik szomszédját és anyai nagyapját említette, mint akiknél a kalendáriumon kívül újságok és könyvek is találhatók voltak, és olvasókörbe is jártak. Azt is hangsúlyozni kell, hogy Csizmadia Imre intelligenciája, tudásvágya kiemelkedett már osztálytársai közül is. A célunk azonban az volt, hogy a paraszti művelődésnek a két világháború közötti lehetőségeiről nyerjünk képet, és azt hiszem, erre Csizmadia Imre által megragadott lehetőségekből következtethetünk is. A parasztsághoz legkorábban és legszélesebb körben eljutó kalendáriumok szerepével bővebben foglalkozhatnánk, de a témának kiterjedt irodalma van. így csak említést teszünk erről az év napjait, évfordulókat, ünnepeket tartalmazó naptárról, amiben idővel különféle hasznos tanácsok, majd szórakoztató olvasmányok is megjelentek. A 19. században a kalendáriumok beszerzése már hagyománynak számított a magyar parasztcsaládoknál, és a sokféle igénynek megfelelően sokfele kalendárium létezett. A néprajz érdeklődési körébe azok a kalendáriumok kerültek, amelyek olvasmányai például a nemzeti öntudat alakításábanjátszottak szerepet, így esetenként magyar történelem epizódjait ismertették megrendelőikkel. 3 2 Csizmadia Imre számára azonban a kalendáriumokat egyre inkább háttérbe szorító újságoknál is többet jelentettek a könyvek. Könyvtárában voltak drága pénzen vásárolt kötetek is, az orosházi, vásárhelyi könyvesboltok drága példányai, de több volt a filléres regény. A filléres regényekkel a kiadók akkor próbálkoztak, amikor a növekvő gazdasági válságban a drága könyv alig fogyott. A korabeli kritika
