Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Bíró Friderika: Búcsú a parasztságtól-A hagyományos paraszti életfonna felbomlása két zalai faluban

ZALAI MÚZEUM 18 2009 75 Bíró Friderika Búcsú a parasztságtól A hagyományos paraszti életforma felbomlása két zalai faluban Harmincöt évvel ezelőtt indult el az a kutatómunka, amely a hagyományos paraszti életmód felbomlásának vizsgálatára irányult.

1 Az 1970-es évek közepén kezdtük el férjemmel, Für Lajossal gyűjteni azokat a magnós interjúkat, amelyeket idős falusi emberekkel készítettünk az elsüllyedt parasztvilágról. Azokban az években közülük még szép számmal éltek olyanok, akik visszaemlékezéseikben fel tudták idézni a régi, még zömmel önellátó gazdálkodásra épült, hagyományos módon élő-termelő, zárt, paraszti világot. Azt a világot, életformát, ami már a 19-20. század fordulóján bomlásnak indult, majd darabjaira hullva a század közepére szinte el is tünt. A 20. század utolsó negyedében tehát még elérhetők voltak azok a „szemtanúk", akik ismerték a régit s átélték, megszenvedték az erőszakos módon kikényszerített újat, a teljes váltást. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy az utolsó pillanatban készített interjúkban kérdéseinkre választ kaphatunk, hiszen egyre inkább fogy azoknak a száma, akik ezt a mára teljesen eltűnt világot még megeleveníthetik az utókor számára. így határoztuk el, hogy magnós interjúkat készítünk magukkal a parasztokkal. „Az eltűnt időt" akartuk valamiképp megragadni. És éppen azok lelkében, szemével és gondolkodásával, akik a nagy fordulat, a mezőgazdaság ún. kollektivizálása, a téeszekbe kényszerítések szereplői és elszenvedői voltak. „Még inkább siettette a munkát, hogy tudtuk: a fokozatos váltás nem ezzel a brutális beavatkozással kezdődött. És ezt az a látható felismerés inspirálta, hogy a drámai fordulattal nem csupán egy üzemformaváltás történt (a kisüzemiből a nagyüzemire), nem csak a tulajdonviszonyok (magántulajdon helyett ún. 'csoporttulajdon' lett), és ahogy a korabeli frazeológia tanította-hirdette: nem csak a 'termelési viszonyok" változtak meg radikálisan. Jóval több történt ennél: egy egész világ zúzódott össze s tünt, tűnik el a történelembe."

2 A vizsgálatot Dunántúl nyugati térségében kezdtük el, később azonban más régiókra is kiterjesztettük, az elmúlt években pedig szinte az egész országban sikerült felvételeket készítenünk. Az interjúkat kezdetben magunk vettük fel, majd néprajzosokat, egyetemi hallgatókat és főiskolásokat is bevontunk a munkába. A kérdőívet a férjem írta, majd miután a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban előtérbe kerültek az életmód és családtörténeti kutatások, néhány újabb témakörrel kiegészítettem azt. A kérdeznivalót kilenc kérdéskörre tagoltuk. Ezek: búcsú a szerszámoktól, a munkaszervezettől, a nagycsaládtól, a szokásoktól, az ünnepektől, a kisüzemtől, a földtől, a falutól, a hagyományos életformától. A kérdésekhez un. „al-kérdések" is tartoznak, ezeken keresztül tudunk mélyebben belelátni egy-egy ember, egy-egy család, egy-egy közösség életébe. A dokumentumokban persze nemcsak sablonos válaszok, gépies feleletek találhatók, noha szép számmal vannak közöttük ilyenek is. A feldolgozó munka során ezekből is tudunk majd értékes adatokat kiemelni. Voltak hosszú, mély beszélgetéseink olyan parasztemberekkel, akikhez évekig visszajártunk, ott folytatva a témát, ahol korábban abbahagytuk. Az interjúk többsége megrázó emberi sorsokról is szól. Olyan vallomások ezek, amelyekben a megkérdezett idős emberek mondják el életük drámai élményeit. Féltve őrzött titkaikat tárták fel, néha sírva, szinte meggyónták a maguk emberi gyarlóságait is. Valósággal megnyíltak a kérdésekre. Titkok tudói, de őrzői is lettünk egyben, hiszen a vallomások egy része soha nem kerülhet nyilvánosságra. Jóllehet a vallomást tevők már régen nem élnek közöttünk, a család, a falu, a világ soha nem szerezhet tudomást a titkokról. A titkokon kívül azonban az átalakuló paraszti világra vonatkozóan is igen fontos, pótolhatatlan válaszokat kaptunk. Meg kell említenünk azt is, hogy ezek a rögzített szövegek az egyes magyar nyelvjárások csodálatos tárházai is egyben. Őrségi, palóc, alföldi etc. dialek-