Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Lukács László: Luca-napi alakoskodó népszokások Kelet-Dunántúlon

ZALAI MÚZEUM 18 2009 195 Lukács László Luca-napi alakoskodó népszokások Kelet-Dunántúlon A Luca napi népszokások megismerésében és megismertetésében elévülhetetlen érdemeket szereztek a régi zalai néprajzkutatók. Sebestyén Gyula Luczaszék című közleményében a Magyar Nemzeti Múzeum első lucaszékére hívta fel a szakkutatás figyelmét, amely Fejér megyéből, Válról került a gyűjteménybe.

1 Gönczi Ferenc klasszikus néprajzi táj monográfiájában a Luca napi alakoskodó, adománygyűjtő, a termékenységet, a bőséget elősegíteni szándékozó kotyolást mutatta be Göcsejből.

2 A Néprajzi Múzeum 1954-ben filmfelvételt készített Zalaszentgyörgyön a lucázásvól, amely Szőts István és Raffay Anna munkája. Akár alább bemutatásra kerülő kelet-dunántúli anyagunk illusztrációi is lehetnének a zalaszentgyörgyi felvételek, mivel a kotyolásról, lucázásról itt nem készült egyetlen fotó sem. A Zalával szomszédos területek közül Leopold Kretzenbacher Kelet-Stájerországból, Dél-Burgenlandból, Niko Kuret Szlovéniából, Halász Albert a muravidéki magyarok köréből, Milovan Gavazzi Horvátországból, Király Lajos Somogyból, Lackovits Emőke Veszprém megyéből mutatta be a Luca napi alakoskodó népszokásokat.

3 Közleményemmel eredményeikhez szeretnék kapcsolódni a kelet-dunántúli Luca napi alakoskodó szokásokkal. Kelet-Dunántúlon (Fejér m.) a Luca napi alakoskodó népszokások két típusát gyakorolták. A Lucát megjelenítő maszkos alakoskodóról néhány községben még gyűjthettem adatokat. E fehér ruhás alakoskodókról a Regélő című folyóirat 1875. évi kötetében olvashatjuk: „Minthogy Sz.Lucza a jámbor asszonyokat és leányzókat életében olykor meglepte, jóra serkengette, rosszért megfeddette, vagy is közönséges magyarán szólva megmeszelte, megkefélte: régi időtől sok helyen egyik-másik nőszemély Luczának öltözik, hosszú fehér lepedőbe burkolja magát és meszelőt kezébe véve esti órákban a rossz leányok feddésére, megmeszelésére házról házra jár." (I. 214.) A Pallas Nagy Lexikon Luca címszavában 1895-ben Katona Lajos is említette a fehér ruhás alakoskodót; „Luca napján egy lepedőkbe burkolt, seprűvel fegyverkezett alak jár körül a falvakban, ijesztgetve a gyermekeket s a nőcselédséget". Ujváry Zoltán kutatásaiból tudjuk, hogy ez a fehér ruhás nőalak legerősebben a felvidéki magyarság és szlovákság Luca napi hagyományában élt, de szórványosan a magyar népterület számos pontján, sőt a Baranya megyei sokacoknál is megjelent.

4 A Luca napi alakoskodó népszokások másik, Fejér megyében is igen népszerű típusára Dömötör Tekla hívta fel a figyelmet: Sokszor nem a megszemélyesített Luca járt alakoskodni, hanem a farsangkor is szokásos maskarák.

5 Fejér megyében a Luca napi alakoskodók csoportjában különösen a medve alakoskodó örvendett nagy népszerűségnek. Ujváry Zoltán utalt rá, hogy a medvemaszkos játékok az egész magyar nyelvterületen ismeretesek voltak.

6 Fejér megye néhány községében az alakoskodók csoportjában a meszelőt, meszesvödröt tartó Luca asszony is megjelent, tehát a két típus figurái együtt szerepeltek. A maszkos alakoskodás mellett Fejér megyében egészen a 20. század közepéig igen erősen élt a Luca napi köszöntés, a lucázás vagy kotyolás szokása. Luca estéjén vagy reggelén gyerek- és legénycsoportok járták a falu házait, termékenység- és bőségvarázsló, adománykérő rigmusokat mondtak. E rigmusok elsősorban a baromfiak és más háziállatok szaporodására vonatkozó jókívánságokat tartalmaznak. Tréfás-erotikus részleteik az emberi termékenységgel, a férfiak szexuális képességével, a nőknek a szexualitásban központi szerepet játszó testrészeivel foglalkoznak. Utóbbiaknak olyan mértékű növekedését kívánják, amely a termékenységnek kézzel fogható jele. E tréfás-erotikus részletek néhol az obszcenitás felé hajlanak, illetve a rigmusok obszcén változata is ismert a legények körében. Székesfehérvár város 1770. december 7-én kiadott, a népszokásokat tiltó határozatából tudjuk, hogy a 18.