Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században
dr. Thassy Gábor. Dr. Ruzsicska Kálmán és Bubics Tivadar zongorajátékkal dr. Kaszter Ödön pompás hegedűszólóvak Hantke Emil felolvasással mulattatták a közönséget. 84 Kaszter Ödön 1909-ben részt vett a zalaszentgróti önkéntes tűzoltó egyesület tavaszi mulatságán. 85 E hír arra utal, hogy már akkor tagja lehetett a zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó testületnek, bár betegsége miatt ez inkább tiszteletbeli pozíció lehetett. Kaszter Ödön 1912. január 1-tol 86 édesapjával közösen vitte a patikát. Egy 1924-es címtárban már csak Kaszter Ödön neve alatt szerepelt a gyógyszertár. 87 A Magyar Paizs hetilap 1912-ben január 25-én hívta fel a figyelmet arra, hogy január 28-án a „Zalaegerszegi Ifjúsági Club 1 ' ünnepélyes alakuló közgyűlését tartja a Korona szálló nagytermében. 88 Az „Ijfúsági Club" alapszabályait a belügyminisztérium is jóváhagyta. A társulat, melynek Kaszter Ödön egyik alapító tagja volt, célját a következőképpen határozta meg: „Az ifjúság tömörítése által a társadalmi életet és a kultúrát előmozdítani a társadalmi ellentétek lehető áthidalásával a demokratikus eszmék előbbvitelén dolgozni." 89 Áprilisban hosszabb cikkben elemezte Enyedi Barnabás cikkíró a klub hasznosságát. 90 A kávéházi élethez hasonlítja a „klub-életet, mely családias hangulatával közvetlenebb társasági életet tesz lehetővé." „Ebbe a monoton életű városba az élet eleven erejét kell beledolgozni, amelyet a Ifjúsági Klub eredményesen szolgálhat, ha össze fognak a közjóért a helyesebb érzésű, gazdagabb szívű és gazdagabb fejű polgárok. De akkor a mai életünkben is még rut, torz arczzal grasszáló Scarron karakterű előítéleteket, alacsony gondolkozást, vallásfelekezetek között való különbségtevést, társadalmi és hivatali osztályok között való mesterkélt elszigeteltséget, nagyképűsködést és főleg a kicsinyes, zsugori szűkkeblüséget el kell vetni magunktól." Ezen elveknek megfelelően aztán igyekeztek hasznos rendezvényeket szervezni. 1913-ban meghívták Dr. Havas Hugó nagykanizsai ügyvédet, hogy a „club által tervezett műveltség terjesztő előadások sorozatához egy előadással járuljon hozzá. Dr. Havas ügyvéd [...] sok érdeklődő jelenlétéiben a művészi meglátásról beszélt. [...] A közönség várva-várja a további előadásokat is, hogy a művelődés haladását ihletett ajkakról tudja meg, és annak tudása vértezetül szolgáljon" számukra. 91 A klub későbbi sorsát nem ismerjük, feltehetően a háborús évek vetettek véget működésének. Kaszter Ödön szenvedélyesen vadászott. Több családi képen visel keménykalap és öltöny helyett vadászruhát, látható mellette puska, egy másik fényképen, ahol ő és édesapja állnak az ajtóban, előttük szép drótszőrű vizsla áll. Gabriella unokahúga elbeszélése szerint házuk belső teraszának falán lógtak vadásztrófeái és puskái. „Mikor első elemista voltam, akkor engem egy évre odaadtak Egerszegre, ott jártam a zárdába. Azóta sem értem, miért volt erre szükség. Ödön bácsi sokat foglalkozott velem, de akkor sokat betegeskedett, néha alig tudott járni. Volt egy kerekes prices, azon tologatták." „Karácsonykor és nyáron sokat voltunk ott [Egerszegen] mindaddig, amíg apám 92 meg nem vette a badacsonyi nyaralót. A Zalában tanítottak meg úszni, Kezamka órák hosszat szokott ránk vigyázni, nagyon szeretett strandolni. Egy hosszú, klott, térdig érő nadrág és felül egy bő blúz volt a ruhája, hozzá zsirardi kalap. Ott volt a malom, meg a zsilip. Nem is volt veszélytelen, apámat egy alkalommal háromszor lehúzta az örvény." Kaszter Ödön a város képviselőtestületének és a vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt. Kevés adattal rendelkezünk városi képviselői működéséről, esetleges politikai szerepvállalásáról, a város vezetőihez fűződő viszonyáról, így ezek mélyreható elemzésére nem vállalkozhatunk. Az 1930-ban megjelent, Zalavármegye feltámadása Trianon után című kötetben az szerepel, hogy „részt vett abban az akcióban, mely a kommün megszűnése után közvetlenül a zalaegerszegi kommunistákat összefogdosta, és a bíróság elé állította." 93 Ezt igazolandó eddig más adatot nem találtunk, mert a helyi sajtó 1920-1922-es évfolyamának számai hiányoznak az ország közgyűjteményéiből. E tevékenysége azonban feltehetően összekapcsolódott gyógyszerész egyesületi tagságával. A Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetsége 1918-ban alakult meg, de 1921re már megtörtént fúziója az országos szövetséggel. 94 A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület VasZalavármegyci kerülete elnökévé választotta. Feltehetően az ebben játszott szerepével függ össze az a tény, hogy 1921-ben lemondott a városi képviselőtestületben betöltött számvizsgáló bizottsági tagságáról. Ezzel kapcsolatban azt írták a jegyzőkönyvi határozatban, hogy Kaszter Ödönt csak a szabályrendeletben meghatározott számban megalakított bizottság kiegészítéseként nevezte ki maga a polgármester, hogy „nevezettnek alkalma legyen a beterjesztett összes üzemi mérlegek és számadások teljes és alapos betekintésére és észrevételeinek" megtételére. Ezért helyére nem is választottak senkit. 1927-ben, amikor a város fel akarta építeni első bérházát, akkor tagja volt a ház építésének gazdaságosságát vizsgáló bizottságnak. 95 Ezek a tények azt bizonyítják, hogy rendszeresen számítottak rá gazdasági kérdésekben. Az 1930-ban megjelent gyógyszerészet történeti munkában egy fotótáblán bemutatták a gyógyszerészek egyesületének vezetőit. A húszas évek második
