Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

HAVASI BÁLINT-BUSZNYÁK JÁNOS: A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei

Terepi alapmérés koordinátái Bázisállomás mért koordinátái Alapmérés hibája Differenciális korrekció vektor Terepi valós f f Differenciális koordináták X V mérés koordinátái V / / Differenciális mérés hibája Bázisállomás valós helye 3. kép: A DGPS mérés elve Fig. 3: The principle of the DGPS measuring Feltételezve, hogy a két mérés hibája azonos, a bázisállomás hibavektorával korrigáljuk a terepi alapmérés koordinátáit. Az így kapott pont a felhasználó valódi helyzetét az előzőnél nagyságrendileg jobban megközelíti. Tökéletes korrekció nem valósítható meg, mert a mérések hibáinak egy részét egymástól független hatások okozzák (többutas terjedés, takarás). GNSS (Global Navigation Satellite Systems) Az Egyesült Államok által üzemeltetett "Navstar GPS" rendszer mellett a nem teljes kiépítettségü, orosz "Glonass" rendszer is működik és 2008-ra az Európai Unió "Galilleo", illetve a kínai "Beidou" első két kísérleti műholdja is üzemel. így a GPS, GLONASS, Galileo, Beidou, vagyis a globális helymeghatározás rendszerei megnevezésére praktikus okokból, mivel a GPS az USA rendszere, a GNSS (Global Navigation Satellite Systems) elnevezés van terjedőben. A műholdas rendszerek részei, az űrben található műholdak, a földi követőállomások és a jeleket érzékelő mérőeszközök fejlesztése egyre megbízhatóbbá teszi a pozíció meghatározását, de technológiai okokból maximálisan 3 méteres (jellemzően 5-10 m) átlagos pontosság érhető el. Azon alkalmazások esetén, ahol szükséges ennél pontosabb mérés, ami szubméteres, vagy akár centiméter pontosság is lehet, további eszközrendszerre van szükség. Ezen rendszerek arra épülnek, hogy egy adott földrajzi hely környezetében a mérési hibák jellege és nagysága jelentősen egyező. A mennyiben egy, a globális helymeghatározás koordinátarendszerében ismert ponton arra alkalmas (kétfrekvenciás) vevővel mérünk, akkor a 30-50 kilométeres sugarú körön belül a hibát folyamatosan jól becsülhetjük. A pontosító jeleket aztán helyi rádiósugárzással, műholdas rendszerekkel (EGNOS, NAVSTAR, WAAS...), vagy interneten bocsáthatjuk a felhasználók rendelkezésére. Magyarországon jelenleg két interneten elérhető pontosítási lehetőség létezik: a Földmérési és Távérzékelési Intézet GNSS rendszere, illetve 2008-tól alternatív rendszerként a GeotradeGNSS rendszere. Georgikon GNSS bázisállomás A Pannon Egyetem Georgikon Karán évek óta (2002-től intenzíven) folynak a GPS technológia alkalmazási lehetőségeivel foglalkozó kutatások. Ezen kutatási munkák a 90-es évek elejétől folyó távérzékelési, térinformatikai fejlesztésekre és az IST5 EU kutatási program által kínált lehetőségekre építve indultak. A 2003-óta működik a Georgikon Térképszerver (http://map.georgikon.hu), melynek feladata a térinformatika, távérzékelés, GPS-technológiák integrálásával oktató, kutató bázis kialakítása a nyugat-balatoni térségben. A Georgikon Karon és más intézményekben, vállalkozásoknál egyre nagyobb az igény a geodéziai (centiméter) pontosságú helymeghatározása. Egyre több tudományterület próbálja kihasználni a GPS mérések (térinformatika) által kínált lehetőségeket a természettudományok mellett a társadalomtudományok területén is (TAMÁS, LÉNÁRT, 2003). Az igények a navigációs, térinformatikai és geodéziai pontosságú (BUSZNYÁK, 2004a) lehetőségekre egyaránt megmutatkoznak. Egyre intenzívebben érkeznek jelzések, igények az infrastruktúra fejlesztésére. A geodéziai pontosság, mint cél már megszokottan (nemcsak hagyományos geodéziai alkalmazások esetében) jelentkezik igényként. 2007 nyarán került sor a Georgikon Bázisállomás üzembehelyezésére, amely azóta mind interneten (online), mind utólagos feldolgozás tekintetébe folyamatosan szolgáltat pontosító adatokat (Keszthely 30-50 km sugarú körzetében hatékonyan alkalmazható; szubméteres pontossággal (DGPS) az egész országban használható) (DGPS, RTK2.1, RTK2.3, RTK3.0, CMR+...). Pillanatnyilag a Nyugat-Balaton, Zala, Somogy és Veszprém megye intézményeinek, vállalkozásainak (geodéziai, térinformatikai, régészeti, környezetvédelmi, agrár) felhasználási igényeihez nyújt segítséget a rendszer. Mindemellett a Bázisállomás csatlakozva a GeotradeGNSS országos lefedettségü rendszeréhez hozzájárul a magyarországi infrastruktúra megújításához.

2 Technikai jellemzők A Bázisállomás struktúrája úgy került kialakításra, hogy alkalmas legyen többirányú kiszolgáló feladatra, és fejlesztésére is lehetőség nyíljon. Alkalmas on-line és off-line pontosításra internetes kiszolgálóként, egyszerű eszközökkel továbbfejleszthető a Galileo rendszerhez. (4. kép)