Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

KOSTYÁL LÁSZLÓ: Kisfaludi Strobl Zsigmond és a szabadkőművesség

Jegyzetek: 1 Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975). A zalaegerszegi Kisfaludi Stróbl Zsigmond gyűjtemény katalógusa. Bev. és szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum 2004, 91. p. 234. kép. 2 Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története, PrintXBudavár Kiadó, Budapest 2005, 96. p. 3 U.ott 124. p. 4 Palatínus József: A szabadkőművesség bűnei. A magyarországi szabadkőművesek mozgalma és külföldi kapcsolatai 1920-tól 1937-ig. Budapest 1939. (utánnyomás), 2. kötet 389. p. 5 Berényi Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőművesség kézikönyve. Budapest, Heraldika Kiadó, 2001, 255. p. ° Szabadkőműves páholyok Magyarországon. http://szkp5.blogspot.com/ 7 Ezt az értelmezést támasztja alá az a Berényi által idézett, Dr. Bókay Árpád, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymesterének beszédéből származó mondat, amelyet 1918 októberében, a szabadkőművesek által eszméik megvalósítójának remélt Károlyi-kormány hatalomra kerülése kapcsán mondott, és amely a maszonéria terminológiájára is rávilágít: „a magvetés és érlelés munkáját a szabadkőművesség végezte." Ld. Berényi Zsuzsanna Ágnes: A magyar szabadkőművesség és a köztársasági eszme, http://www.polhist.hu/ koztars/index.php?fkod= 11 &fsz=2&fid= 18 8 Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. A szerző kiadása, Budapest 2005, 205. p. 9 Berényi Zsuzsanna Ágnes: Iratok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez 1918-1950, M agyaiOrszágos Levéltár Budapest 2001, 111. p. 10 Palatínus J: A szabadkőművesség... i.m. 324. p. 1 ' Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1969, 29. p. A művész önéletrajzi könyvében az eseményt 1907-re teszi, a valóságban egy évvel később, 1908-ban történt. Ld. Kostyál László: Elutasítottból professzor. Kisfaludi Stróbl Zsigmond és a képzőművészeti akadémia. In: Zalai Múzeum 16. (2007), 249-258; 249. p. 12 Ernst Berényi adatai szerint 1894. október 16-án jelentkezett a Schiller páholyba, majd a következő évben visszavonta jelentkezését. Ld. Berényi Zs. Á: Budapest... i.m. 167. p. 13 Kisfaludi Stróbl Zs: i.m. 30. p. 14 „Minden fiatal művész szabadkőműves volt abban az időben, mert a szabadkőművesek értékelték a művészetet és segítették őket. Emlékszem, olvastam egyszer a Nemzeti Galéria Adattárában Istók János ajánlását, hogy a fiatal Stróblt vegyék fel a Bókay páholyba, mert tehetséges és megérdemli" - mondta a művész leánya, Visy Lajosné dr. Stróbl Éva visszaemlékezéseiben (E páholy említése a szövegben feltehetően téves, a művészt a Hungária páholyba vették fel. Bókay Árpád [1856-1919] orvosprofesszor, 1915-től a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere volt: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02008. htm). Ld. Édesanyánk gondolatai a múltról és a jövőről. Visy Lajosné dr. Stróbl Éva emlékeiről az interjút készítette Lakatos Mária és Orbán Lívia. Szerkesztett, utóbb kiegészített kézirat, Budapest 2006, 21. p. Az említett forrást az adott helyen 2008. szeptemberében nem sikerült megtalálni. 15 Béres Katalin - Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. Zalai Gyűjtemény 30, Zalaegerszeg 1990, 289-308; 294-298. p. 16 Pesti Napló 1913.07.08. Plágium egy művész ellen. 17 Kostyál László: Nemzetközi hírnév és permanens kompatibilitás. Lojalitás, neobarokk és szocreál viszonya Kisfaludi Stróbl Zsigmond művészetében. In: Zalai Múzeum 15. (2006). 315-324; 317. p. és 11-14. jegyzet. 18 Horváth Béla: Kernstok Károly 1873-1940. In: Komárom Megyei Múzeumok Közleményei 1. Tata 1968, 437^68; 456. p. Kopp Jenő: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Budapest Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956, 20. kép. 20 Kisfaludi Stróbl Zs: i.m. 23. p. 21 Kostyál L: Nemzetközi hírnév... i.m. 319. p. 22 Kisfaludi Stróbl Zs: i.m. 74. p. 23 Visy Lajosné visszaemlékezései, i.m. 21. p. A szerző máshonnan meg nem erősített információja szerint Zala szabadkőműves fedőneve Kőfaragó György volt. Utóbb ő maga is megbánta inkorrektségét, és Stroblt műtermében felkeresve kért elnézést magatartásáért. 24 Magyarság 1938.10.27. (Vigil): Megjegyzések a Madách-szobor pályázathoz 25 Berényi Zs. Á: Budapest... i.m. 177. p. 26 Sebestyén Károly: Kisfaludi Stróbl Zsigmond. Magyar Művészet 1926/10. sz. 555-565. p. 27 Művészet 1915/7. 375-384. p. Pályázatok. http://www.mkc.hu/lyka/14/375-384-kronika.htm. A forrás ugyan az 1915/16. évi kiírásra vonatkozik, azonban a díj ekkori újra-alapítása három évre szólt (ez volt egyébként a 16. kiírás), és Stróbl végül a harmadikban nyerte el azt. 28 Kostyál L: Elutasítottból... i.m. 251. p. és Berényi Zs. Á: Btidapest... i.m. 221. p. 29 Sumonyi Zoltán: Újrafelfedctt titok. A magyarországi szabadkőművességről. Talentum Kiadó, Budapest 1998, 147. p. 30 visy Lajosné visszaemlékezései, i.m. 19-20. p. és Kostyál L: Elutasítottból... i.m. 254. p. 31 Berényi Zs. Á: Budapest... i.m. 179. p. 32 Színházi Élet 1928.06.10-06.16. XVIII. évf. 24. sz. 25. p. 33 Kostyál L: Elutasítottból... i.m. 253. p. 34 Városi Szemle 1928. 568. p. Liber Endre: A főváros küldöttségének amerikai útja.