Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
KOVÁCS ZSUZSA: A Göcseji Falumúzeum és a magyarországi skanzen mozgalom
menyek, a pincék egy része. További pincék felépítését tervezték, amelyek végül soha nem készültek el. A megnyitó utáni években építették fel el az olaj ütő malmot, a házormokat és egy-két kisebb melléképületet. 25 A terveknek megfelelően a falumúzeumi portákon sikerült felépíteni a különböző formájú göcseji boronaépülcteket és a hozzájuk tartozó, eltérő alaprajzú borona- és vesszőfalú gazdasági építményeket. A porta méretének megfelelően az egyes lakóházakban a különböző vagyoni helyzetű családok életmódját, bútorait, az enteriőrökben pedig különböző tevékenységeket próbált bemutatni Szentmihályi Imre. Sajnos a korábban már tárgyalt berendezési problémák miatt ez csak részlegesen sikerült. A szobák és konyhák bútorzata, tárgyai elég szegényesek, így a látogatók számára nehezen értelmezhető a szegényebb és gazdagabb családok, fiatalok és idősek életmódjának bemutatása, amikor mindkét életszakasz, vagyoni helyzet hasonló mennyiségű és formájú tárgyakat mutat be. A múzeum hatékonyabb működésének érdekében szerepelt a tervek között szabadtéri színpad felépítése, illetve kiállítási épület, ahol a falumúzeumi kiállítások mellett időszaki kiállítások gazdagították volna a múzeumi kínálatot. 26 4. A Finnugor Néprajzi Park Megnyitásától fogva a Göcseji Falumúzeum békés hétköznapokkal üzemelt, a továbblépésnek, továbbépítésnek még a gondolata sem fogalmazódott meg. Ennek egyik oka, hogy évtizedeken keresztül egyáltalán nem dolgozott néprajzos munkatárs az intézményben, aki elkészíthette volna a terveket; másfelől a továbbépítéshez nemcsak a szellemi erőforrások, hanem az anyagiak is hiányoztak. Végül 1998-ban, a falumúzeum fennállásának harmincadik évfordulóján, először merült fel komolyan a bővítés gondolata. A továbbépítést azonban nem újabb, göcseji építmények múzeumba telepítésével kívánták megvalósítani, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park megalapításával. A gondolatot sebesen követték a tettek, így 2001-ben felavatták az új kiállítások első, elkészült épületeit. A jubileumi évfordulót így, egy úttörő és később nem kevésbé vitatott kezdeményezéssel ünnepelték. 27 A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató néprajzi kiállításhoz tematikájában kapcsolódva mutassák bc nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi múzeumok adta lehetőségekkel élve, a tárgyak életterét adó házakban, magukban a háztartásokban készítették el a kiállításokat, megismertetve a látogatókkal nemcsak a tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk kapcsolódó életmódot is. Finnugor nyelvrokonaink közül az önálló állammal, autonóm területtel vagy nemzetiségi körzettel rendelkező népcsoportoktól származó épületeket kívántak Zalaegerszegen felépíteni, így a kiválasztott kilenc nép: a karéi, a komi, az udmurt, a mordvin, a mari, a finn, az észt, a hanti és a manysi. A göcseji falumúzeumi kiállításokhoz kapcsolódóan a finnugor park létrehozói nemcsak egy-egy lakóházat akartak a múzeumba telepíteni és berendezni, hanem az adott népcsoport életmódját bemutató teljes portát, a lakóépületekkel és a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt. A kivitelezést, az épületek kiválasztását, felépítését és berendezését az adott népcsoport kulturális területen dolgozó szakembereivel kívánták megvalósítani, így múzeumokkal, muzeológusokkal működtek együtt. A hanti és manysi szálláshelyek építésekor a múzeum segítsége kiegészült az autonóm terület kulturális osztályán dolgozó kollégák tárgygyűjtő munkájával. Az együttműködés keretében kiválasztott epületeket másolat formájában építették fel, majd a terepmunka során, a helyszínen gyűjtött műtárgyakkal rendezték be a kiállításokat. A zalaegerszegi múzeum igazán úttörő kezdeményezéssel állt elő a múzeumok megújulásának szakmai és fenntartói pressziója alatt. Az ötlet egyedülálló, a tárlat azonban csak akkor fogja a várt eredményeket hozni, ha a további építésekhez megfelelő muzeológiai. az elkészült kiállítások használatához pedig közönségkapcsolati munka kapcsolódik. 5. Ami még előttünk van Az imént bemutatott finnugor parkkal egy új látványossággal bővült a múzeum, de nem feledkezhetünk meg a már meglévő göcseji mindennapokat bemutató kiállításunkról sem, amely még bőven ad feladatokat. E tekintetben az előttünk álló múzeumi feladatainkat két, egymással szorosan összefüggő feladatrészre kell osztanunk. Az egyik csoportot a muzeológiai feladatok alkotják, vagyis a gyűjtemény fejlesztése és a kor igényeinek megfelelő tárlatok készítése. A másik csoportba tartoznak azok az alapvetőn látogatói feladatok, amely során az intézményben őrzött műtárgyak-, szellemi-, esetünkben az épített örökség látogatók számára történő bemutatását jelenti. 5.1. Szakmai feladataink Először is a már meglévő kiállításaink háza táján kell keresnünk muzeológusi feladatainkat, különös tekintettel a cikk korábbi részében hosszan tárgyalt, berendezett enteriőrökben. Feltétlenül szükséges lenne a lakóházak szobáiban, konyháiban bemutatott kiállításokat a telepítési