Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
NÉMETH JÓZSEF: A Göcseji Falumúzeum létrehozása
további fejlesztést még akkor sem, ha az ugyanide tervezett szabadtéri színpadot elhagynák. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az intézményt nehezen lehet beilleszteni a készülő városfejlesztési tervbe. Többek közt a mai Olajmunkás utat sem lehetne elvezetni a Kálvária másik oldalán. Az is felmerült, hogy a kis területű, mélyebben fekvő, sík felszínű park nem emlékeztet a dombos göcseji tájra. Ezért a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 70/ 1961. számú határozata azt javasolta, hogy a múzeumot Alsóerdőn, az erdészlaktól délkeletre eső területre telepítsék. (Ez nagyjából a mai vendéglő és a nyári napközis tábor helye. - NJ) A Műszaki Osztály azonban kérte a múzeumot, hogy más helyet is hozzon javaslatba. Az 1961. május 23-ra összehívott helykijelölő tárgyaláson három lehetőséget vitattak meg: a Május 1 ligetet, az Alsóerdőt, a Zalaréten a Hencz malom környékét. A megbeszélésen a Zalarétről kevés szó esett, Szentmihályi Imre és Tóth János egyaránt a Május 1 ligeti elhelyezés előnyeit, az alsócrdei építés hátrányait bizonyították. A megbeszélés jegyzőkönyvéből: „Dr. Tóth János, az Építésügyi Minisztérium Városés Községrendezési Főosztály képviseletében a következőképpen nyilatkozik: A szabadtéri múzeum kulturális, pedagógiai és idegenforgalmára való tekintettel a szabadtéri múzeumnak közel kell lennie a városhoz. Környezetének szépnek kell lennie, és fenntartásának terhei nem lehetnek súlyosak. Ezeket a feltételeket a megszemlélt helyek közül egyedül a Május 1 liget biztosítja. Ez a terület különösen értékes azért is, mivel a temetőmúzeumnak kialakítható kálvária temető ill. kápolna szomszédságában fekszik és így a szabadtéri múzeum szakrális része is megfelelő helyre kerül. Ez a hely egyébként is a szabadtéri múzeum kialakulásának kezdeti szakaszában erre a célra alkalmasnak bizonyult, épp ezért helyezte el ott a város a Minisztérium egyöntetű elhatározása következtében a szabadtéri múzeum első épületét, az úgynevezett kávási házat. ... Különös fontosságú, hogy Zalaegerszeg területi építésze, Dr. Radnai Loránd is a lefolyt tárgyalások és helyszíni szemle alapján ezt a helyet alkalmasnak tartotta a szabadtéri múzeum céljára és javasolta ennek létesítését, mivel szakvéleménye szerint ez a hely arra a célra kiválóan alkalmas...." Tóth János érveit erősítette Szentmihályi Imre is: „Tekintettel arra, hogy a létesítmények berendezése a Göcseji Múzeum anyagából történik, a tárgyak a Göcseji Múzeumból a szabadtéri múzeumba való átszállítása és a szükséges rendszeres ellenőrzés szempontjából kívánatos, hogy a szabadtéri múzeum a Göcseji Múzeumhoz minél közelebb legyen elhelyezve. Erre a célra a Május 1 liget kiválóan megfelel. viszont a távolság miatt az Alsóerdő nem...." E megoldást a Városi Tanács nehezen tudta elfogadni, nem csoda, hogy két éven keresztül szinte semmi nem történt, s a leégett tető helyreállítása is 1962- ig húzódott. Új helyzet alakult ki 1963 nyarára. AJ 1962. január 1-től a múzeumok a megyei tanácsok kezelésébe kerültek. Ez a szervezeti változás közvetlen kapcsolat kialakítását tette lehetővé a megyei vezető szervek és a múzeumok tudományos, népművelő munkája között. Mindkét múzeum (a zalaegerszegi és a nagykanizsai) személyi állománya bővült, a raktározás körülményei - ha csak ideiglenes megoldásokkal is - javultak. Ez lehetővé tette az intézmények számára a fokozott tárgygyűjtést, nagyobb darabok beszállítását is. B/ Nyilvánvalóvá vált, hogy az időközben nagyobbra tervezett szabadtéri múzeum valóban nem helyezhető el a Május 1 ligetben. Az Olajmunkás út kiépítésével területe is csökkent, a Kálváriával való közvetlen kapcsolata is megszűnt. Alsóerdőt, mint lehetséges helyszínt Tóth János és Szentmihályi Imre olyan határozottan ellenezték, hogy egyedüli megoldásként a korábban elvetett Zalarét, a Hencz malom környéke jöhetett szóba. Annak ellenére is, hogy már papírra kerültek az új tervek, melyek szerint a város területileg is Alsóerdő felé növekszik, magát az erdőt pihenőterületté alakítják. C/Az Országos Műemléki Felügyelőség a 18. században épült, a 20.század elején kibővített, akkor új felszereléssel ellátott vízimalmot ipari műemlékké nyilvánította, s elhatározta annak felújítását. A vásárlás 1963- ban megtörtént. A Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya a felújítási engedélyt 1963. szeptember 23-án megadta, a munka hamarosan meg is kezdődött. Mivel Zalaegerszeg határában a 19-20. század fordulóján még hét vízimalom működött, ezekből egyedül a Hencz malom eredeti berendezése maradt meg, szóba került, hogy ez lehetne a szabadtéri néprajzi múzeum egyik épülete. D/ Megkezdődött a Zalarét rendezése. A folyót új, távolabbi mederbe terelték, töltések közé szorították, így az árvízveszély megszűnt. Készültek a tervek sportpályák, biológiai oktatókert létesítésére is. Talán az is szerepet játszott, hogy a rét túlsó oldalán, a neszeiéi dombokon házhelyeket mértek ki, építkezés kezdődött, ez a területet hangulatilag is, optikailag is közelebb hozta a városhoz. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ilyen előzmények után tárgyalta 1963. július 24. ülésén a megye múzeumainak munkáját, a műemlékvédelem lehetőségeit, tennivalóit. Ekkor hozta a következő, 158/1963. VB. számú határozatot:
