Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

SRÁGLI LAJOS: Az olajipar Zalában az ötvenes évek első felében 1950-1954

ZALAI MÚZEUM 17 2008 299 Srágli Lajos Az olajipar Zalában az ötvenes évek első felében 1950-1954 A magyarországi szénhidrogén-bányászat második világháború utáni történetében az 1948-1949. év fordulópontot jelentett. A Dunántúlon, Zala megyében már 1938 óta folytatott iparszerü olajtermelést a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek részvényei amerikai tulajdonban voltak. Ezt a vállalatot 1948. szeptember 24-én állami kezelésbe vette a magyar állam, majd 1949. december 31-ével az 1949. évi 20. törvényerejű rendelettel államosította. Az állami kezelésbe vétel, majd az államosítás okaként a MAORT vezetőinek állítólagos szabotázsára hivatkoztak, akiket 1948 őszén-telén lefolytatott, „MAORT-per"-ként elhíresült koncepciós perben súlyos ítéletekkel sújtottak.

1 Az ország alföldi területein a háború alatt elkezdett - majd a háború befejeződése után megváltozott szervezeti keretek között intenzíven folyó - kutatások eredményei erre az időre már kezdtek megmutatkozni, de jelentősebb termelési eredmények nem születtek.Az 1950-1955 közötti időszakban a dunántúli kőolajés földgáztelepek ismert készletei jelentősen meghaladták az Alföldön felkutatott előfordulások készleteit. A „vas és acél országa" a „béke egyik védőbástyája" felépítésére irányuló első ötéves terv szénhidrogén igényét ezért elsősorban a dunántúli (zalai) üzemek termelésére alapozták. Az olajbányászat szerepe, részaránya Zala megye gazdaságában nem csak az államosítás időszakában, hanem - mivel az arány tovább növekedett - azt követő években is meghatározó volt. Az olajbányászati üzemekben foglalkoztatták 1949-ben a megye ipari dolgozóinak 45%-át, amely arány 1955-re 51%-ra emelkedett.

3 Az állami kezelésbe vett MAORT 1949 decemberének elejére teljesítette hároméves tervét. Az 1949. március 1-én indult „szocialista munkaverseny" céljai közt kiemelt fontosságot kapott - a terv év végére való befejezése mellett -, hogy ez idő alatt lerakják az első ötéves terv alapjait.

4 Bár a szénhidrogén-bányászatban több szempontból túlteljesítették a hároméves tervet, az olajtermelés mégis elmaradt a kívánatostól. Mindenképpen szükséges lett volna annak növelése, de ezt bizonyos körülmények akadályozták. A legfőbbet, hogy az olajtermelés mennyiségét nemcsak az elvárások és elhatározások szabják meg, hanem döntő mértékben a természeti feltételek, fizikai törvényszerűségek, a szakemberek már korábban felismerték, de elfogadtatása a gazdasági, politikai vezetéssel nehézségekbe ütközött. Igaz, hogy a tervidőszak végén már sokan elismerték ezek figyelembevételének szükségességét, de a gazdaság olajéhsége akadályozta a túltermelés káros hatásaira vonatkozó tapasztalatok gyakorlatban történő alkalmazását. A Magyar Dolgozók Pártja nagykanizsai szervezetének székházában 1949. május 27-én tartott értekezleten a termelés növelésének kérdésében az M DP Központi Vezetőségét képviselő Vas Zoltán

5 hangsúlyozta: „hogyha rablógazdálkodást folytatunk, csak azt érnénk el, hogy a legközelebbi ötéves terv negyedik esztendejében nagy bajok jönnének a felszínre, megfelelő mennyiségű nyersolaj hiányában. Márpedig rendkívül fontos kérdés, hogy mi az ötéves tervünk negyedik esztendejében exportálunk-e olajat vagy pedig importra szorulunk. "

6 A termelés növelésére a kutatások fokozása, új olajmező felfedezése nyújtott csak reális lehetőséget. Akadályozó tényező volt úgy a kutatásban, mint a termelésben a termelő berendezések, gépek leromlott állapota, ugyanis a korábbi évek gazdasági körülményei nem tették lehetővé felújításukat. A zalai olajmezőkön használt berendezések műszaki állapota az ötéves terv kezdetének idejére 40-60%-os volt.

7 Az államosítás nem csak a tulajdonviszonyokban hozott változást, hanem megváltoztak a termelés szervezeti keretei is. Az 1949. július 1-én Nagykanizsa székhellyel létrehozott Dunántúli Ásványolajipari Központ irányítása alatt a MAORT-ból 1950. január 1-i hatállyal öt állami vállalatot hoztak létre: Nagykanizsa székhellyel a 2540 dolgozót foglalkoztató Dunántúli Ásványolajtermelő Nemzeti Vállalatot, az Ásványolaj-