Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

idősebb fiú kapott meg az örökség szétosztásakor. így került Zsuzsa bátyjához, dr. Horváth László ügyvédhez Budapestre. A nagyszülőknek „két fia volt, mind a kettő jogász lett. Volt egy nagynéném, a Manci néni. Szegényke, őróla nem sokat mondok, férjhez ment. Szép kis nő volt. Szóval ott voltak Győrben, akkor még nagy Magyarország volt, s Gyulafehérvárra helyezték le őket. Onnan pedig a végső stáció Pozsony volt, de mikor már nyugdíjba ment a nagyapa, akkor már jött a Trianon, elvették azt a területet. Nagyon nehéz idők voltak, nagyszüleim ott is vannak eltemetve." „Jogász volt az én apám. Alsólendván [ma Lendava, Szlovénia] kezdett, talán három évig volt ott, én ott is születtem. Akkor bekerült a bíróságra, mint törvényszéki bíró, és akkor ezt a házat [akkor Wlassics, ma Ady utca 19.] bérelték először. Most is áll, [...] egy tanítóé volt. Egyszer, már elég nagy gyerekek voltunk, jött a tanító, hogy el akarja a házat adni, először apámnak ajánlja föl." így megvásárolták az épületet.

77 „Edesapáméknál négy gyerek lett, s úgy gondolta, hogy a bíróságot otthagyja, s ügyvédi irodát nyit. Az egy tisztviselői fizetés volt, a bíróság nem fizetett olyan jól. Nagyon jó irodája lett apámnak. Hála Istennek, tényleg föl tudtak bennünket nevelni." Dr. Kaszter Ödön és Hellmbold Anna Kaszter Sándor fia, Ödön (1874-1941) népszerű szereplője volt a zalaegerszegi társas életnek. Ez az eleven, szórakoztató, tehetséges fiatalember, mint ahogy Gabriella unokahúga elbeszéléséből ismert „beteges gyerek volt, a gerincével volt probléma. Bécsben operálta Billroth

78 professzor. Híres ember volt, pár éve emlékérmet is adtak ki a tiszteletére. Csak jómódú ember engedhette meg magának, hogy oda menjen, s nála gyógyíttassa magát." Elképzelhető, hogy a nemzetközi hírű, kiváló muzsikus professzor emberként is nagy hatással lehetett az ifjúra. Ödön felépülve a középiskolát Csurgón végezte, először a Selmecbányái bányászati főiskola hallgatója lett, majd pályát módosított, s mégis gyógyszerészeti egyetemre járt Budapesten és Zürichben. Gyógyszerészi oklevelét 1898-ban kapott. 1900-ban doktori fokozatot szerzett,

79 majd visszatért Zalaegerszegre. Kaszter Ödön a társasági és közéletben Akkoriban a hosszú, téli esték csendjét, unalmát a különféle egyesületek, testületek által rendezett mulatságok zaja űzte el. 1902-ben a kaszinó vigalmi bizottsága családi összejövetelt és kis házi hangversenyt rendezett. Dr. Rézler Kornél, ifjú büntetőjogász egy tréfás történettel szerepelt, míg Lányi Ilonka és Margit zongorán egy négykezes darabbal mutatkozott be. Dr. Kovács Gyula cimbalmán kuruc dalokat adott elő. Háry Lenke „A madárdal" című operett részletet énekelte el Háry Claris kisasszony kísérete mellett. „Kaszter Ödön magyar dalokat hegedült, Bubics Tivadar pedig zongorán adta hozzá a kíséretet. Naturalista mind a kettő. Kotta nélkül, csak a szívükből játszottak. Bubicsnak kitűnő zenei érzéke van s kísérete diskrét és tapintatos. Kaszter Ödön érzéssel játszik, ha meg is hibbanik néha, az érzelem, a technika biztos marad. Bubics jól ismeri partnerét, s ha az érzelmek tág mezején elszáguldozott a hegedű, azonnal ott volt a nyomában, s a kellő pillanatban utol érte a csapongó muzsikust. A koncert után kezdődött a tánc. Táncosban nem bővelkedtek, de a fiatal urak tőlük telhetően szorgalmasan - dolgoztak."

80 - olvashatták az Ödönt érdekesen jellemző tudósítást. 1903-ban a „zalaegerszegi társaskör február 2-án sikerült estélyi rendezett. Dr. Kaszter Ödön görögtüzet gyújtott a Kummer kávéházban."

81 1904-ben oszlopos tagja lett az újonnan megalakult irodalmi és művészeti körnek.

82 A kör első előadása áprilisban volt. 24-én fényes estet tartottak, mely két dologról tanúskodott.

83 „Egyik az, hogy a kör vezetői és tagjai a legnagyobb elismerésre méltó buzgalommal és kitartással láttak dologhoz, másik az, hogy kis városunknak rétegeiben számottevő művészi erő lappangott eddigelé és kelt életre a [...] kör megalakulásával". Régebben is voltak a városban „műkedvelő, színházpártoló, zenélő és másféle társaságok. De olyan széles alapra fektetett, társadalmunk minden rétegére kiterjedő társulás, mint az Irodalmi és Művészeti Kör, Egerszegen még eddig nem volt. Vasárnap este 8 órakor kezdődött az előadás az Arany Bárány nagy termében, melynek már 8 óra előtt összes földszinti, karzati és páholyhelyiségci megtelek társas életünk minden rétegének szép közönségével. Látványnak is festői volt, mikor felvonult és elhelyezkedett az impozáns tribünön a kör női és férfi énekkara és zenekara. Úristen, hát csak most kellett megtudnunk, hogy mennyi sok szép asszony és leány van Egerszegen." Sándor Zsigmond mérnök vezényelte a következő zenészekből álló és hangszereken játszó zenekart: „hegedűn Dr. Kaszter Ödön, Kristóffy Kálmán, Kardos Samu, Klimkó Antal I. Molnár Vincze, Busy István, Tikk László, Sch[l]ezinger. AIL violán: Erős Tivadar, Baján Ferencz; gordonkán: Goldner Ödön; nagybőgőn: Takács József; fuvolán: dr. Halász Miksa, dr. Keresztury József, Enyedy Barna; hármóniumon: Madarász Lajos; zongorán: Mihálovich Alice k.a.; czimbalmon: Csupor Lajos; üstdobon: Udvardy Imre; triángulon: Horváth János." Mendelsohn: Szentivánéji álom című dalművének Nászindulóját játszották nagy átérzéssel. 1908-ból ismét felleltünk egy hírt Kaszter Ödön szerepléséről a Kaszinó estélyen. Ekkor az új háznagy: