Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

VALTER ILONA: A vasboldogasszonyi r.k. templom kutatása

hogy egy temploma van, melynek csak a falai és a torony állnak, egyébként fel van dúlva. A Mennybefelvett Szüzanya, mint Angyalok Királynője tiszteletére szentelték. A harang fából készült haranglábon van elhelyezve.

10 1754-ben a Batthyányi-féle Canonica Visitatio már a helyreállított templomról beszél, a helyreállítás évét azonban nem közli. A Mennybefelvett Szűz Mária tiszteletére van szentelve, kinek ünnepét a szokott módon megtartják. Nincs felszentelve, de megáldott. A kőből készült szentély boltozott, a hajó deszkamennyezetes, romos, rajta Isteni Gondviselés szeme festve. A hajó zsindellyel fedett, mint a szentély. A téglából készült templom a község nyugati végében fekszik, szentélye keleten van, ellenkező oldalon van a kőből épült kicsiny tornya, bádoggal fedve, rajta kereszt van. Az épület közepén egy kapu nyílik. Kórusa fából készült, mint a katedra, amelyen az evangélisták képei láthatók. Egy oltára van, a Mennybefelvett Szűz Mária tiszteletérc készült, felül rajta a Szentháromság látható. A díszes oltárt nagyméltóságú Festetics Kristóf állíttatta. Tabernáculuma fából készült. A temető a templom körül található. A templomot romjaiból renoválták nagyméltóságú Fetetics Kristóf kegyurasága idején.'

1 A Szily-féle Visitatio 1779-ben készült. A templomról a következőket olvashatjuk: Boldogasszonyfa, kegyúri filia, kegyura gróf Széchenyi Ferenc. A templomot kb 100 évvel ezelőtt Festetics Pál javíttatta. A falakat felül kövekkel berakatta, fazsindellyel fedték. A templom akkora, hogy kb 500 embert tud befogadni. Rossz állapotban van, az anyaegyháztól fél óra járásnyira. A Mennybefelvett Boldogasszony tiszteletére építették, ennek ünnepét napos napján ülik meg. Ebben a templomban egy oltár van a Mennybefelvett Boldogasszony tiszteletére szentelve, autentikus oltárkővel van ellátva. Egy tornya van, amely részben kőből, részben fából készült. Egy harangja van, amelyről nem lehet tudni, hogy kinek a tiszteletére szentelték. Nagyon régi, de dokumentum nincs róla. A terület egyedüli ura gróf Széchelyi Ferenc.

12 Az 1813-ban készült Canonica Visitatio azt írja, hogy az egervári anyaegyházhoz tartozó filiális boldogasszonyfai templomot kb 100 éve (tehát 1710 tájékán) szilárd anyagból újjáépíttette nagyméltóságú Festetics Pál, és 5 évvel ezelőtt a kegyúr nagyméltóságú Festetics György renováltatta. Kb 500 embert tud befogadni, szilárd anyagból épült, jó állapotban van. A Mennybefelvctt Boldogságos Szűz tiszteletére van szentelve, kinek ünnepét ennek napján megülik. Egy oltára van, a Mennybefelvctt Boldogasszony tiszteletérc emelve, autentikus oltárkővel ellátva. Kórusa szilárd anyagból készült, katedrája fából, egy sediliája van, és az áldozat bemutatására szolgáló edény is van. Tornya szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, egy haranggal, amelynek titulusa nem ismert. Sekrestyéje van, amely szilárd anyagból épült. A templom körül van a temető.

13 Későbbi feljegyzéseket nem ismerünk a templom állapotáról. Az 1970-es évek közepén meglehetősen rossz műszaki állapotban volt, ezért szükségessé vált belsejének megújítása. Ennek előkészítésére kisebb kutatást (főleg falkutatást) végeztünk a templom belsejében 1975. július 8-15 között. A kutatást az akkori Zala megyei műemléki területi előadóval, Maróczky Erzsébettel közösen végeztük, és segítségünkre volt az akkori egervári plébános, Lamatsch Endre, akihez a templom tartozott, valamint Hcncz József, a szombathelyi egyházmegye akkori műemléki előadója. A kutatásba bekapcsolódott Vándor László, a Göcseji Múzeum régésze is. A kutatás eredményeinek ismertetése A falu nyugati részén, kerítéssel védett templomkertben áll a templom, szentélye félköríves, téglalapalakú hajtijának nyugati homlokzatán ülve kis torony emelkedik ( 1. kép), melynek a hajó testébe nyúló része a nyugati fal melletti két pillérre támaszkodik (2. kép). Belül a félköríves szentély keleti végében van elhelyezve a 18. század elején készült barokk oltára, amely Mária mennybevitelét ábrázolja (3. kép). Az oltár teljesen eltakarja a szentély keleti falát. A kutatás kezdetén a templombelsőben az ablakkönyöklő magasságában végig vittük a kutatósávot. Sehol sem találtunk freskóra utaló nyomokat, ezért nagyon óvatosan a szentélyben és a hajóban egyaránt levertük az újabb kori felső vakolatot. A megfigyelt jelenségek a következők: Szentély: a 18. század elején készült, Mária mennybevitelét ábrázoló főoltár mögött a szentély keleti falán széles repedés húzódott. Itt egy félköríves záródású, téglából készült, rézsüs román ablakot bontottunk ki, amelynek felső íve a repedés miatt megsérült. Téglaméret a román kori templomnál: 6,6 x 16 x 27 cm. A szentély déli oldalán a megnagyobbított, szegmensíves barokk ablak nyitásával eltüntették az eredeti román kori ablakot. A barokk ablak alatt egy 32 x 42 cm méretű, 10 cm mélységű négyszögű kegyszertartó fülkét találtunk, amely fehérre volt meszelve, de helyenként megmaradt a kétrétegű középkori vakolat. A kegyszertartó fülke felső része kőből lett kialakítva. A szentély keleti falában látszó nagy repedésnél égésnyomokat figyeltünk meg. Az égés nyoma a templom belsejében végig követhető volt a középkori vakolaton, bizonyítva azt, hogy a falu leégéséről szóló török kori források a templomra is vonatkoznak, a faluval együtt temploma is leégett.