Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
RITOÓK ÁGNES: Zalavár-Vársziget Árpád-kori „tornya"
Értelmezés Cs. Sós Ágnes első, sokat sejtető első beszámolója szerint „az újabb kutatások a IX. századi belső erőd és az Árpád-kori ispáni vár kapcsolatához is nyújtanak adatokat." (CS. SOS 1985, 86.) Azaz - az ásatási napló vonatkozó vázlatai alapján is - úgy vélekedett, hogy az ispánsági vár a 9. századi „belső erőd" területét foglalta el, és a torony az ispán lakóhelye lehetett. Ezért datálta az épületet a kora Árpád-korra. Az épülettípus valóban több kora Árpád-kori központból ismert. (BÚZÁS 2004, 7-10.) Korai, 11. század eleji keltezés azonban egyedül a visegrádi, római alapokon álló torony esetében igazolható. Az esztergomi. 6 X 6 m alapterületű tornyot Nagy Emese Kálmán uralkodásának idejére keltezi. (NAGY 1979, 97.) Búzás all. század utolsó harmadára datálja, és benne helyezi el az esztergomi ispán rezidenciáját. (BÚZÁS 2004, 8.) A pécsi püspökvár 8 x 9 m-es tornyát Búzás egy, az ásatások során talált románkori oszlopfőre támaszkodva keltezi a 11. század második felére. (G. SÁNDOR 1999, 37-8; BÚZÁS 2004, 10.) A zalavári torony azonban építésmódját tekintve inkább a közelebbi és tágabb környék 12. század végére, 13. század első felére keltezett, hasonló építményeihez kötődik: a kis zalai erődítmények Vándor László által kutatott sorozatához (VÁNDOR 1989; VÁNDOR 1996; 198-200, 202^; VÁNDOR 2001, 50.) vagy távolabb a Vas megyei Zalakon (KISS 1996.), de leginkább Jakon (VALTER 2005.) feltárt épülethez. Míg ugyanis az előbbi esetekben az épületmaradványt sánc és árok övezte, Jakon ennek nyomát nem sikerült kimutatni. A torony csatári kövekből, halkszálka formában agyagba rakott, 1,65-1,70 m széles és 80 cm mély alapokon áll. A felmenő fal azonban sárga murvás, kavicsos habarccsal kötött téglából készült. (VALTER 2005, 543.) A Ják nemzetség lakóhelyének topográfiája - a Szent Jakab kápolna és a világi épület helyzete - ugyancsak a zalavári településképhez hasonló. (4. kép) A Zalavár-Várszigeten 1984-85-ben feltárt épület az ispán „toronyformájú" lakóhelye lehetett. (FELD 2007, 155.) Erődítettségének akár legcsekélyebb volta - palánk és árok - kérdés marad. (A Várszigetet övező még magasan álló - szükség szerint feltehetően javított - 9. századi védmüveken belül komolyabb erődítésre nyilván nem is volt szükség.) A korszakra jellemző terminológiai bizonytalanságok miatt (KUBINYI 1989, 295-6.) azonban nem zárható ki, hogy 1222. júliusában ez volt „Castrum Zala", melyben Róbert érsek ítélkezett Madár asszony hitbére ügyében. Jegyzetek: 1 A zalavári feltárással egyidőben, 1983-85 között Sós vezette a Kis-Balatoni tározó építése miatt szükségessé vált Esztcrgályhorváti-Huszárváron folyó leletmentést is. 2 VS 117. szelvény. 3 „A lehumuszolt terület átlagos szintje 108,00 körüli. Az 1984-ben, VS 117 szelvényben feltárt fal(sarok) metszete 107,90 körül rajzolódott ki. Legfelső omladék jelentkezése 1984-ben 108,40. A modern felszín 1984-ben a VS 117 mellett 108,93." Az épület pusztulását a Hadrianus zarándoktemplom utolsó korszakához kötötte. A templom periodizációja az újabb kutatások alapján nem tartható: SZŐKE 2001, 34, 30 jegyzet. Irodalom: BUZAS 2004 Búzás. CL: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei. In: Búzás G.-Tolnai G. szerk.: Az esztergomi Vármúzeum középkori kőtárának katalógusa. Esztergom 2004, 7 44. CS. SÓS 1985 Cs. Sós, Á.: Zalavár-Vár. In: Czeglédy I. szerk.: Az 1984. év régészeti kutatásai. RégFüz 38(1985) 85-6. CS. SÓS 1986 Cs. Sós, Á.: Zalavár-Vár. In: Czeglédy I. szerk.: Az 1985. év régészeti kutatásai. RégFüz 39(1986) 76-7. CS. SOS 1994 Cs. Sós, Á.: Zalavár az újabb ásatások tükrében. In: Kovács L. szerk.: Honfoglalás és régészet. Budapest 1994, 85-90. FELD 2007 Feld, L: A jáki földesúri lakóhely. Castrum 2007/1 155-7. G. SÁNDOR 1999 G. Sándor, M.: Die mittelalterlichen Gebäude und Gebäudereste der Bischofsburg zu Pécs. A pécsi püspökvár középkori épületei és épületmaradványai. In:
