Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

SZŐKE BÉLA MIKLÓS: Kora avar kori veremház Balatonmagyaród-Hidvégpusztán

oldallal (TGYM lelt. sz. 81.144.26). Fátm. 6 cm, M. 2,5 cm, Falv. (alj) 0,8 cm, (oldal) 0,4 cm (4. kép 4). 18. tört cseréppel gazdagon soványított, zsíros agyagból gyúrt, vékony agyagmázas, barnára, szürkésbarnára égetett fazék alja. Az egyenes alj az edény méretéhez képest feltűnően vastag, kívül tompaszögben kapcsolódik az egyenes edényoldalhoz, belül olyan lapos ívvel, mintha egy kisebb tál alja lenne (TGYM lelt. sz. 81.144.22). Fátm. 8 cm, M. (mérhető) 5 cm, Falv. (alj) 2,0 cm, (oldal) 0,6 cm, (az alj és oldal találkozásánál) 2,5 cm (4. kép 5). 19. tört cseréppel soványított, vastag, sűrű agyagmázzal bevont, kívül-belül barnára, törésében feketére égett kisebb fazék alja. Az egyenes alj kívül tompaszögű ívben csatlakozik az oldalhoz, belül az átmenet még laposabb, amit utólag egy fa késsel igyekeztek elvékonyítani (TGYM lelt. sz. 81.144.27). Fátm. 9 cm, M. 4,5 cm, Falv. (alj) 1,5 cm, (oldal) 0,6 cm (4. kép 6). 20. tört cseréppel és kevés tört mészkővel soványított, vékony agyagmázas, kívül szürke foltos sárgásbarnára, belül szürkére, törésében feketés szürkére égetett, mély tál közel teljes profilja. A perem alig hangsúlyozottan ívelődik ki az oldalból, a perem széle letörött. A fordított csonka kúp alakú tál alja szintén hiányzik, a belső ív megmaradt része alapján azonban a tál oldala lapos ívben futhatott egészen az alj közepéig. Az edény külső oldalából kiégtek a mészkő-sovány ítás darabjai, mély, krátcrszerü lyukakat hagyva maguk után. A felületet gondosan elsimították, a perem alatti részen vékony, vízszintes karcok jelzik a formázó fa használatát. A tál belseje kevéssé gondosan eldolgozott, egyenetlen felületű - ezért felmerülhet, hogy nem is tál, hanem esetleg egy parázsborító maradványa (TGYM lelt. sz. 81.144.16). Szátm. 26 cm, M. (mérhető) 10 cm, (rekonstr.) 11-12 cm, Fátm. (rekonstr.) 9-10 cm, Falv. (perem) 0,5-0,6 cm, (alj) 1,5 cm (4. kép 7). 21. kevés nagyobb tört mészkővel, továbbá kavicstöredékkel és tört cseréppel gazdagon soványított, vékony agyagmázzal bevont, kívül-belül és törésében is pirosas barnára égett, szűk szájú, erős vállú, tojásdad fazék perem- és vállrésze. A perem enyhén kifelé dől, vége felé keskenyedik, széle egyenesre simított. A váll lendületes ívben indul kifelé a perem aljától, majd ívesen hajlik a fazék alja felé. A díszítetlen felületet egyenletesen fedő, gondosan eldolgozott agyagmázon nagy göböket okozva ütnek át, s teszik láthatóvá magukat a soványítás nagyobb kőtöredékei (TGYM lelt. sz. 81.144.8). Nagy valószínűséggel ugyanebből a fazékból származik még további két, 11x11 cm-es oldaltöredék (TGYM lelt. sz. 81.144.28). Szátm. 15 cm. Max. átm. 25 cm, M. (mérhető) 12 cm, (rekonstr.) ca. 40 cm, Falv. (perem) 0,4 cm, (oldal) 0,7-0,9 cm (5. kép 1). 22. apróra tört mészkővel és tört kaviccsal soványított, vékony agyagmázas, kívül pirosas sárgásbarnára, törésében és belül szürkésbarnára égett, erős vállú, tojásdad fazék perem-, váll- és oldaltöredékei. A közel függőleges perem széle ferdén levágott, a perem aljától közvetlenül induló váll egyenesen lejt kifelé. A fazék alsó felének oldalából is maradtak meg nagyméretű darabok, így a fazék mérete és formája is többé-kevésbé rekonstruálható. A vállon vízszintes, az oldalán lejjebb függőleges irányú elsimításkor ki- és elhúzott soványító-anyagdarabok vékony, mély karcokat ejtettek az edény felületén (TGYM lelt. sz. 81.144.5, 28). Szátm. 24 cm, Max. átm. 30 cm, M. (mérhető) 30-32 cm, (rekonstr.) 38-40 cm, Falv. (perem) 0,5 cm, (oldal) 0,8-1,0 cm (5. kép 2). 23. kevés tört cseréppel soványított, vékony agyagmázas, szürkésbarnára, a törésben sötétszürkére égett fazék alja. Az egyenes aljból tompaszögben indul az edény enyhe ívben hajló oldala, belül az alj és oldal találkozását egy fonnázó eszközzel, fa késsel (?) igyekeztek elvékonyítani (TGYM lelt. sz. 81.144.23). Fátm. 9 cm, M. (mérhető) 4 cm, Falv. (alj) 1,5 cm, (oldal) 0,8 cm. 24. tört cseréppel és apró, fehér kaviccsal soványított, vastag agyagmázas, kívül világosbarnára, törésében és belül feketére égett fazék alja. Az egyenes aljból tompaszögben indul az edény egyenes oldala, belül mély ujjbenyomásokkal igyekeztek könnyíteni az aljat (TGYM lelt. sz. 81.144.25). Fátm. 8 cm, M. (mérhető) 2,5 cm, Falv. (alj) 1,4 cm, (oldal) 1,2 cm. 25. négy különböző, a fenti edények egyikéhez sem köthető oldaltöredék (TGYM lelt. sz. 81.144.28): a) tört cseréppel, apróra tört mészkővel soványított, vékony agyagmázas, sötét szürkésbarnára égett, közel egyenes, a fazék alsó feléből származó oldal, Falv. 0,8-1,0 cm, b) tört mészkővel gazdagon soványított, kívül vékony agyagmázas, világos szürkésbarnára égett, egyenes, a fazék alsó feléből származó oldal, a soványító anyag nagy része kiégett, lyukacsossá téve a felületet, Falv. 1,0 cm, c) kevés tört cseréppel, nagyobb kavicsszemmel soványított, zsíros agyagból gyúrt, vékony agyagmázas pirosas sárgásbarnára égett, ívesen hajló, a fazék középső harmadából származó oldaltöredék. Belső oldalán a agyagcsíkokból felépítés miatt ujjbenyomkodások sora jelzi az összedolgozást; az egyenletes felületet kívül és belül függőleges elsimításokkal igyekeztek elérni, ami kívül jobban sikerült, Falv. 0,6-0,8 cm, d) tört cseréppel és kevés tört mészkővel soványított, zsíros agyagból gyúrt, vékony agyagmázas, pirosas sárgásbarnára égetett, ívesen hajló, a fazék középső harmadából származó oldaltörcdék. A kiégett mészkő-soványítás miatt lyukacsos felületű edény külső felületét simára egyengették, belül durvább, egyenetlenebb maradt, Falv. 0,8 cm.