Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

STRAUB PÉTER: Adalékok a Balaton környéki 5. századi temetők Felső-Duna vidéki kapcsolatához

nése is (a feldolgozás alatt lévő sírokról nyújtott infor­mációkat ezúton is köszönöm az ásatóknak). A lelőhely történeti- és régészeti jelentőségét azonban kevésbé a gepida, sokkal inkább a szomszédos jobbágyi sír (KISS 1981) összefüggésében érdemes vizsgálni. A táci fíbulához (FITZ-LÁNYI-BÁNK1 1975, 1. ábra 1) hason­ló, de ötgombos példányok gyakoriak az alemann anyag­ban (GÖLDNER 1987, 20-21; MARTIN 2002, 123), a dunántúli darab főbb vonásaiban a számos formai variánst mutató Krefeld típuson belül (SCHILLING 2007, 382) is tipológiailag azonban leginkább a Hammelburg csoportba sorolható (KOCH 1967, 18-19). A közöletlen faddi sírokból előkerült, meglehetősen tág időhatárokkal keltezhető rombusz alakú, illetve Weimar/ Arcy-Sainte-Restitue típusú kisfibulák elterjedési régió­ik alapján (WINDLER 1995, Abb. 114; KOCH 1998, Karte 24; LOSERT-PLETERSKI 2003, 142; ZINTL 2006, 92) pedig még távolabbi területek felé mutatnak (a fibulákat Odor János Gábor szívességéből ismerem). A krajn/krainburgi temető recenziójában később részletes módszertani elemzéssel is rámutatott annak veszélyére, amit a 'korabeli leletanyag mozaikszemü homogenitására' alapozva az összefüggéseikből kira­gadott egyes tárgyak kínálhatnak (BÓNA 1981). Az 1998-2001 közt Horb-Altheimben feltárt temetők nemrégiben közzétett embertani- és stronciumizotópos vizsgálatainak eredményei (OBERTOVÁ -WAHL 2007), miként a sírmellékletek is kifejezetten erre utalnak (FRANK 2008, 44). Az Eschborn/Hemmingen-típusú, már több mint kéttucat helyről ismert rövid használatú temetők sorába tartozó lelőhelyen a régészeti anyag kapcsán már az előzetes közlések is dunaiszvéb kapcso­latokkal számoltak (RABOLD 1999, 151), amit a termé­szettudományos vizsgálatok alátámasztani és kiegé­szíteni látszanak. A temető teljes közlése újabb fontos adalékokat nyújthat majd a Felső-Duna vidékének keleti kapcsolataihoz. Az Origó gentis Langobardorum és Paulus Diaconus beszámolója a langobard uralom alá került szvébekről vonatkozhat Északkelet-Pannóniára is, aminek régészeti emléke lehet többek közt az aquinqumi amfiteátrum kincslelete és néhány kelet-dunántúli 6. századi temető langobardokétól elütő sírja, illetve fibulája is (BÓNA 1987, 121; NAGY 1993, 356). Peter Stadler még a kora avar kori germán komponensen belül is számol szvéb maradványokkal többek közt a Dél-Dunántúlon (STADLER 2008, Abb. 19), bár ennek — mint több más általa elkülönített etnikum — régészeti vonatkozásai erősen kétségesek. BÓNA 1993, 106 szerint a Suave/Soave nevü tele­pülések őket jelölik Észak-Itáliában. Irodalom: ALLERBAUER-JEDLICKA 2001 Allerbauer, S. - Jedlicka, F.: KG Waidendorf. FÖ 39 (2000)2001,705. ALT 2004 Alt, K. W.: Schädeldeformation. RGA 26 (2004) 571-577. ALT 2006 Alt, K. W.: Die artifizielle Schädeldeformation bei den Westgermanen. In: Mezdisciplinarnye issle­dovaniâ v arheologii. Iskusstvennaâ deformaciâ golovy celoveka v proslom Evrazii. Ed.: Mednikova, M. B. Moskva 2006, 115-126. AMENT 2005 Anient, H.: Der Beitrag der frühmittelalterlichen Grabfunde von Nieder-Erlenbach (Stadt Frankfurt a. M.) zur Kenntnis der Gräberfelder vom Typ Hemmingen. In: Reliquiae Gentium (Festschrift für Böhme, H. W). Studia Honoria 23 (2005) 1-7. ANKE 1994 Anke, B.: Studien zur reiternomadischen Kultur des 4. bis 5. Jahrhunderts. Weissbach 1998. BÁCSMEGI -GUBA 2007 Bácsmegi G. - Guba Sz.: Letűnt korok emlékezete. Szurdokpüspöki régmúltja a legújabb régészeti kutatások tükrében. Szurdokpüspöki 2007. BEMMANN 2008 Bemmann, J.: Mitteldeutschland im 5. Jahrhundert. Eine Zwischenstation auf dem Weg der Langobarden in den mittleren Donauraum? In: Kulturwandel in Mitteleuropa. Langobarden Awaren - Slawen. Hrsg.: Bemmann, J. - Schmauder, M. Bonn 2008, 145-227. BIERBRAUER 1971 Bierbrauer, V.: Zu den Vorkommen ostgotischer Bügelfibeln in Raetia II. Bay Vor 36 (1971) 131-165. BIERBRAUER 1978 Bierbrauer, V.: Reperti Alemanni del primo periodo Ostrogoto provenienti dall'Italia Settentrionale. In: I Longobardi e la Lombardia. Milano 1978, 241-260. BIERBRAUER 1994 Bierbrauer, V.: Germanen des 5. und 6. Jahrhunderts in Italien. In: La Storia dell'Alto Medioevo italiano

Next

/
Oldalképek
Tartalom