Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
EKE ISTVÁN: A Szegvár Kontra-parti késővaskori telep
előbb felvázolt 2 és 3. kategóriájába sorolhatók. A 2. típus egy töredéke került elő az 1. házból (4. kép 3). A kisméretű hordóformájú edényekre jellemző az egyenesen levágott perem, és a körömbenyomkodásos díszítés illetve a körömbenyomkodással illetve bevagdalásokkal tagolt díszített borda (4. kép 1-2, 4; 5. kép 1-2, 4-6). Ezeknek párhuzamai mind a már említett romániai és jugoszláviai anyagban megvan, illetve a kelet-magyarországi késővaskori leletek között is (CRISAN 1969, Fig. 70-76; GOLDMAN I. tábla 1, 5; III. tábla 9. A; PÁL 4. tábla 2, 5). c) Tárolóedények: Az 1. ház leletei között több oldaltöredéket találunk, amelyek valószínűleg nagyméretű hombárok töredékei lehettek (4. kép 5-6; 5. kép 7). A feketére égetett vastag falú, kissé felfényezett hombároknak, kerek átmetszető fogóbütyökkel díszített edények párhuzamait a BudepestTabánban (BÓNIS 1969, Abb. 25. 15), a gomolavai (JOVANOVIC - JOVANOVIC 1988, 86) 12 leletanyagban és Romániában (CRISAN 1969, Fig. 71, 9; Fig. 73. 8) is megtaláljuk. Összegzés A Szegvár-Kontra-partról előkerült késővaskori leletek jelentős része a La Tène időszak végére keltezhető. Egyes edényformák ugyan már a La Tène C periódusban is megvannak de ezeknek a formáknak a továbbélése valószínűsíthető. A legjobban keltezhető kelta edények a tálak. A Szegvár-Kontra-parti tálformák legjobb párhuzamai a La Tène C2-D, amelyek alapján a telep korát is erre az időszakra tehetjük, ami kb. a Kr. e. 2. század végére tehető. A leletek alapján világos, hogy Szegvár-Kontraparton feltárt késővaskori telep egy kelta majorszerü település lehetett, amely nem különbözik a környékben feltárt hasonló korú telepektől. (Csanytelek-Palé, Csongrád-Vidresziget). Lakói mezőgazdasággal foglalkozhattak, erre utalnak a gabonatároló vermek, és az ezekben talált állatcsontok. Jegyzetek: 1 Jelen dolgozat a 2004-ben leadott szakdolgozatom módosított változata. A szakdolgozat konzulense: Dr. Vörös Gabriella volt. 2 Ezúton köszönöm Dr. Béres Máriának, hogy a leletanyagot feldolgozásra, publikálásra a rendelkezésemre bocsátotta. 3 MFM Régészeti adattár 2509-99, a leletek a szentesi Koszta József Múzeumban lesznek elhelyezve. 4 Béres Mária: Régészeti adatok Csongrád megye településtörténetéhez, Egyetemi doktori értekezés, kézirat, Szeged, 1986.; Béres Mária: Csongrád megye honfoglalás és Árpád-kori falvak régészeti cmlékanyaga (10-13. századi építmények, kerámia, településszerkezet, településhálózat) PhD értekezés tézisei, Budapest-Szeged 2000. 5 A keltának meghatározható objektumok a következők. " Vörös István előzetes meghatározása szerint 7 db farkaskoponya és több farkastól származó csont volt közöttük. 7 A felsoroltakon kívül több késővaskori edénytöredék is előkerült, amelyek a közelebbi kormeghatározást nem teszik lehetővé. Ezek leírásától a dolgozatban eltekintek. ° Pá.: Peremátmérő, Szé.: Szélesség, Ma.: Magasság, V.: Falvastagság, Fá.: Fenékátmérő. 9 A típustáblákat lásd: JOVANOVIC - JOVANOVIC 1988, 86. 10 Ezt a típusú kantharost Jovanovic a gomolavai tell VI.b fázisra teszi. ' ' A lelctanyag csomagolásánál figyeltek arra, hogy az objektumoknak azon részei, amelyek bolygatottak voltak külön legyenek csomagolva.. 12 Vl.b fázis típustábla JOVANOVIC - JOVANOVIC 1988, 42. Irodalom: A. PÁL 1994 A. Pál G : Kelta ház Csanytclck-Paléról. A kőkortól a középkorig (Tanulmányok Trogmaycr Ottó 60. születésnapjára) Szeged, 1994. BANNER 1943 Banner J.: Településtörténeti kutatások a hódmezővásárhelyi Fehértó partján, Dolgozatok XIX. 1943 195-201. BÉRES 1985 Béres M.: Beszámoló a Szegvár-Kontrató-parti leletmentő ásatásról. In: Múzeumi Kutatások Csongrád megyében 1985. 17-24. BÓNIS 1969 B. Bonis É.: Die spätkeltische Siedlung GellérthegyTabán in Budapest, Archaeologia Hungarica XLVII. Budapest, 1969.
