Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

EKE ISTVÁN: A Szegvár Kontra-parti késővaskori telep

ZALAI MÚZEUM 17 2008 149 Eke István A Szegvár-Kontra-parti késővaskori telep

1 Szegvár-Kontra-parti homokbánya leletmentése

2 A régészeti feltárást három szakaszban Béres Mária, és Lőrinczy Gábor végezték 1984. december 12-20., 1985. március 18 - június 3., és 1985. július 1 október 1. között.

3 A leletmentő ásatásra azért volt szükség, mert a Szegvár és Szentes közötti vasúti pálya megerősítéséhez szükséges földet a szegvári egykori Kontra-tó melletti természetes magaslat elbontásával nyerték. Ez a magaslat Szegvár - Sáphalommal szemben terült el. A part jelentős részét már a korábbi földkitermelés során elhordták. Az új bányaterületen a szentesi Koszta József Múzeum régészeti terepbejárást végzett, amelynek eredményéből kiderült, hogy a területen intenzív Árpád-kori telep van. A földmunkák december 10-én indultak, ezért a leletmentést azonnal el kellett kezdeni. A feltárás során összesen 393 objektum került napvilágra. A legnagyobb mennyiségben Árpád-kori leletek és objektumok kerültek elő, melyet dr. Béres Mária dolgozott fel.

4 Ezek mellet az újkőkori Szakáiháti-kultúrából származó objektumokat, kora és kései rézkori leleteket tartalmazó hulladékgödröket, valamint kelta és szarmata településmaradványokat tártak fel (BÉRES 1985). Már az első évben is tártak fel La Tène korú objektumokat. A következő évben szintén jelentős mennyiségű késő vaskori lelet került elő. Összesen két kelta lakóház és több kisebb objektum leletanyaga, illetve másodlagosan vagy szórványként talált kerámiatöredékek képviselik a késő vaskort. Objektumok leírásai A lelőhelyről igen elszórtan kerültek elő La Tène korú objektumok (10. kép). A késő vaskori kerámiatöredékek fiatalabb korszak objektumaiból is kerültek elő, illetve néhány edénytöredék szórványként szerepelt az átadott anyagban.

5 1. ház (11. kép): Lekerekített téglalap alakú, földbemélyített, letapasztott padlójú ház. A padlón 2-5 cm vastagon sárréteg volt. Betöltése kb. 20 cm vastagságban hamus és könnyű pernyés volt, amely a ház szalmafedeléből származhat. A ház bontása közben nagy mennyiségű állatcsont, és kerámia került elő. A ház közepén tűzhely nyomát találták. A ház K-Ny-i tengelyében a tetőszerkezetet tartó ágasfák cölöplyukait és a fal mentén és a sarkokban apró karólyukakat találtak. Ezek a ház felmenő sövényfalának nyomai. A ház déli fala közepén 80 cm hosszan és 30 cm széles padka húzódott. A ház bejárata a DK-i oldalon volt, lépcsőzetesen kialakítva, a ház DK-i sarkában a padló alatt egy nagyméretű hamus betöltésű objektum volt, melyből a szakáiháti kultúra cserepei kerültek elő. Csoportokban több kisebb karólyukakat (átm.: 0,5-1 cm) találtak, amelyek a ház berendezésnek nyomai. A kerámiatöredékek mellett a betöltésből állatcsontok is kerültek elő.

6 A ház DK-i sarkát és az őskori gödröt egy Árpád-kori objektum is vágta. Leletanyag leírása:

1 1. Tál peremtöredéke. Korongolt, bama, másodlagosan szürkésfeketére égett, jól iszapolt homokkal soványított, fényezett felületű, kifelé hajló, lekerekített, pálcás peremtöredék. A legnagyobb szélességét a vállnál éri el. A vállon vízszintesen, két egymással párhuzamos árkolás fut körbe. Méretek: Pá.: 26 cm, Szé.: 17 cm, Ma.: 4,4 cm, V: 0.5 cm. (1. kép 1).* 2. Tál peremtöredéke. Korongolt, szürkésfeketére égett, jól iszapolt homokkal soványított, fényezett felületű, kifelé hajló, lekerekített, díszítetlen pálcás peremtöredék. A legnagyobb szélességét a vállnál éri el. Pá.: 26 cm, Szé.: 10,5 cm, Ma.: 3,5 cm, V: 0,6 cm. (1. kép 2). 3. Tál peremtöredéke. Korongolt, szürkésfekete színű, jól iszapolt homokkal soványított, fényezett felületű, kifelé hajló, lekerekített, díszítetlen pálcás peremtöredék. A legnagyobb szélességét a vállnál éri el. Pá.: 27 cm, Szé.: 7,1 cm, Ma.: 5,2 cm, V.: 0,5 cm. (1. kép 3).