Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Haász Gabriella: Múzeumi gyűjtemények és nyilvántartás a XIX–XX. század fordulóján. A sümegi Darnay Múzeum példája

ZALAI MÚZEUM 16 2007 213 Haász Gabriella Múzeumi gyűjtemények és nyilvántartás a XIX-XX. század fordulóján A sümegi Damay Múzeum példája Kerecsényi Edit nagykanizsai múzeumigazgató pályafutásának első 25 éve kiterjedt a néprajzon kívül a helytörténetre, régészetre, képzőművészetre, sőt a természettudományokra is. A Thúry György Múzeum egyedüli szakmuzeológusaként külsős kollégákat és megfelelő segítőket vont be a feladatok elvégzésébe. Koordinálnia kellett a gyűjtőmunkát, a népművelő és kiállításrendező tevékenységet, a nyilvántartást a fent felsorolt szakterületeken. Mint igazgató, a múzeumi adminisztrációt irányította. A pénzszűkével küzdő iskolai-városi kis múzeum ezen időszak alatt vált sokoldalú tájmúzeummá - állománya pedig ötszörösére nőtt. Zala megyének több mint 50 évvel korábban már volt egy olyan gyűjteménye, Sümegen, amely a kanizsaihoz hasonlóan egy ember elszántságának köszönhető, több osztállyal és reprezentatív kiállítással. Egy korabeli múzeum életébe való bepillantás szolgáljon példaként arra, hogyan lehet az alapokból felépíteni egy kulturális örökséget megőrző intézményt, évtizedeken át.

1 Múzeumi szervezetek A XIX. század végén a múzeumi vagy közművelődési egyesületek és vármegyei, városi múzeumi bizottságok fogalmazták meg, mi is a múzeumi gyűjtés célja, köre - maga a gyűjtés mint tevékenység általában meg is előzte az egyes múzeumok hivatalos létrejöttét. Az iránymutatás lehetett általánosabb érvényű és konkrét tárgycsoportokra vonatkozó is. A Tolna vármegyei közgyűlés a történelmi emlékek összegyűjtését jelölte meg az 1895-ben létesítendő megyei múzeum céljául. A debreceni Városi Múzeum 1905-től a helyi vonatkozású néprajzi, régészeti, történeti emlékeket kutatta. Békéscsabán a múzeumegyesület a városon kívül a vármegyét is gyűjtőterületnek vette, és az alapszabályban a természeti emlékek, a „népéletre" vonatkozó, többek között művészeti és ipari tárgyak, a város jótevőinek emlékét őrző képek, családi ereklyék is szerepeltek. Egyértelműbb volt pl. a szamosújvári Örmény Múzeum és a szatmári Kölcsey Kör Múzeumának feladata: előbbi a hazai örménység múltjának emlékeit, utóbbi a Kölcsey-ereklyéket kutatta fel. „Ereklyékkel", híres személyiségekhez vagy kiemelkedő eseményekhez kapcsolódó emléktárgyakkal szinte minden korabeli múzeumban találkozunk, de ezekkel általában nem lépték túl a régiók kereteit. A sümegi múzeum alapítóját, Darnay Kálmánt (1864-1945) ifjúkorától kezdve foglalkoztatták a földből előkerülő régiségek. Kereskedelmi iskolai végzettséggel, kereskedőnek készülve is mindig járta a szülőhelye, Sümeg környéki lelőhelyeket és gyűjtött. Az 1880-as évektől kezdett publikálni kutatásairól, többek között az Archaeologiai Értesítőben, és támogatták őt a korabeli szaktudomány képviselői, Ádám Iván, Rómer Flóris, Hampel József. Nagyszülői örökségként pedig megkapta Kisfaludy Sándor könyvtárát, emléktárgyait, levelezését. Cikkeiben ezekből is közölt részleteket. Utazásai során, még tanuló- és segédévei alatt, rendszeresen felkereste a régiségboltokat és múzeumokat, önképzésének részeként, és persze vásárolt is. Gyűjteménye így kezdett gyarapodni, annak fennállását ő maga 1877-től számította. 1887-ben vette át apja sümegi vasüzletét, ekkortól ideje és tevékenysége megoszlott a kereskedés és a régészet között. Gyakran éppen az üzletben jutott hozzá régiségekhez, ajándékként. Első kis múzeumát a szülői házban rendezte be, és a budapesti millenniumi tárlaton már önállóan mutatkozott be vele. Gyűjtő körútjai során, a környékbeli falvakban igyekezett megszerezni a fellelhető népművészeti, iparművészeti dísz- és használati tárgyakat is, ahogyan anyagi lehetőségei megengedték. Zala megye első múzeuma a közép-dunántúli régióban is első volt, a legközelebbi hasonló intézmény Szombathelyen működött, ahol a Vasvármegyei Régészeti Egylet keretein belül folyt a munka, már 1872 óta.