Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Nagy Zoltán: A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas–Zala megyében

A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas-Zala megyében 123 szerelt meghajlított kampós ágat értettek. Egyházas­hollóson (Vm. 92) volt, aki csak két botot használt, amelyen kampó volt a gabona összeterelésére. így volt ez Telekesen (Vm. 120) is. A Savaria Múzeum néprajzi fotógyűjteményében olyan aratókaszát is ismerünk, melynek a fent leírthoz hasonlóan három vesszőből álló takarója van. 21 A „kaszakampó " Vasszivágy (Vm. 35) megnevezés követi a domináns hajmókos vonu­latot, mely vas megye középtengelyében észlelhető. Döbörhegyen (Vm. 103) „kampó", Nagymizdóban (Vm. 124) „aratókampó", Kerkabarabáson (Zm. 219) „takarítókampó", Bagladon (Zm. 218) „kampós kaszacsapó", Szentkozmadombján (Zm. 225) „kampónak" mások „cselenkának" vagy „gibatinak" nevezik. Három egymástól távolabb fekvő kutató­ponton Zalacsében, (Zm. 173) Pötrétén (Zm. 229) és Felsőrajkon (Zm. 230) egyszerűen csak kaszacsapó­ként írják le a takarófát. 22 Kisbucsán (Zm. 193) egyedülálló módon ugyanezt „rasni"-ként ismerik. Hottón (Zm. 187) is egyedi elnevezéssel találkozunk, itt „kecskeláb"-пак, vagy „banicsnak"mondják. Ez a „banics" elnevezés tőle keletre Gősfán (Zm. 165) is megtalálható. Zala megye Balaton felett húzódó Veszprém megye határa mentén észak felé nyújtott alakban húzódó hét falujában: Sümegcsehin, (Zm. 180) Óhidon, (Zm. 185) Karmacson, (Zm. 203) Vár­völgyben, (Zm. 205) Cserszegen, (Zm. 217) Zala­apátin, (Zm. 222) Zalaváron (Zm. 233) „hajtoványt" találunk. Izgalmas annak a Göcsej középső részén fekvő öt falu: Szent kozmadombja, (Zm. 225) Orta­háza, (Zm. 228) Lendvadedes, (Zm. 232) Pördefölde, (Zm. 234) Maroc (Zm. 237) kaszacsapóinak elneve­zése, mert azon kívül, hogy a kajmókos kaszacsapót a környezet hatására „takarítófának" is mondják, bibajti, bibajkó, gibajti, gibati néven is ismerik. A leg­nagyobb, egységesen összefüggő terület a Göcsej déli területétől, a Válicka pataktól délre fekvő vidék a Mura és Dráva-mente Nagykanizsa környékével együtt 13 kutatópontként felvett faluk közössége: Kerkakutas, (Zm. 189) Bödeháza, (Zm. 223) Bel­sősárd, (Zm. 249) Lendvadedes, (Zm. 237) Maróc, (Zm. 237) Kacorlak, (Zm. 238) Kerkaszentmihály, (Zm. 239) Letenye, (Zm. 240) Esztergenye, (Zm. 241) Szepetnek, (Zm. 242) Mihályfa, (Zm. 243) Surd, (Zm. 245) Pátró, (Zm. 246) ahol a kaszatakarónak egységesen „hajmók" a neve. Dömötör Sándor 1950. évi néprajzi gyűjtéséből tudjuk, hogy az emberek „régen kaszagráblát hasz­náltak aratásnál. A gráblo ahhoz a karikához volt hoz­záerősítve, amelyik a kaszát a nyélen tartotta. Ha egyszer a gráblo rajta volt, mindig úgy maradt, nem lehetett szabályozni. A villa könnyebb, mint a gráblo és szabályozni is lehet. Ha egyenes a gabona, nem kuszált, hátrállítják, ha megdőlt, akkor pedig előre­tartják. " E leírás a nyitja annak, miért terjedt gyorsan a villás kaszacsapó. A Savaria Múzeum néprajzi fényképtárában egy 1950-ben készült őriszentpéteri kamrarészlet látható. A falon egymás mellett lévő gereblyés és villás kaszacsapó azt bizonyítja, hogy egy háztartásban más-más növényféleséghez több féle eszközt is használhattak. 23 A gereblyés kaszacsapó elnevezései között is vannak egyediek. Ostfiasszonyfán (Vm. 21) „bogár", Bucsun, (Vm. 43) Perenyén (Vm. 1) és a szomszédos Horvátzsidányban (Vm. 2) „cselekszi", Vépen, (Vm. 54) Bozzaiban (Vm. 58) „arató bicikli", egy napi járóföldre keletre tőlük Cákon (Vm. 22) és Velemben (Vm.. 22) pedig „biciklis kasza" a neve. A kétfogú aratógereblye, vagy másképpen „kapacs" megneve­zése Meszlenben (Vm. 25) „aratókapacs, kasza­kapacs" Vasszilvágyon (Vm. 33) „kaszakampó". Öt egymással összefüggő, mikrorégiót alkotó területen lévő faluban aratógereblye, vagy aratógrábla a kaszacsapó megnevezése Zala megye keleti szegélyén, a Balaton vonalától északra terjedően. Türjén, (Zm. 169) Tekenyén, (Zm. 179) Nagygörbőn, (Zm. 184) Vidonyaszőllősön, (Zm. 194) Karmacson, (Zm. 203) Várvölgyben, (Zm. 205) Nemesbükön (Zm. 206) és Zalacsányban (Zm. 213). Öt egymástól nagyobb távol­ságra fekvő faluban: Horvátlövőn, (Vm. 61) Eger­völgyben, (Vm. 81),Nemesrempehollóson (Vm. 83) és Pinkamindszenten (Vm. 95) pedig „aratógrábla". A villás kaszacsapónak nincs sok neve. Horvát­zsidányban (Vm. 2.) a 2-3 ágúnak „csúzlifa", Gércén (Vm. 60.) Kaszakajmó, mely a régebbi eszköz névátvételére utal. Bajánsenyén (Vm. 154) „kasza­grábla", mely elnevezés szintén a régebbi eszköz egykori átvételét sugallja. Katafán (Vm. 106) „kaszakampó", ami ismét „hajmókos" előzményt takarhat az egyébként villás kaszacsapós területen. A történeti Őrség területére Nagyrákos, (Vm. 152) Szatta, (Vm. 153) Bajánsenye, (Vm. 154) Kerkás­kápolna, (Vm. 155) Gödörháza (Vm. 157) lokalizál­ható viszont a „takaró, villás takaró, takaróvilla, takarógrábla " megnevezés. A Rába-mentén részben a Vasi-Hegyhát területén öt egymáshoz kapcsolódó, mikrorégiót alkotó faluban Halogyon, (Vm. 111) Nadasdon, (Vm. 112) Nagy­mizdón, (Vm. 124) Hegyháthodászon (Vm. 130) és Viszákon (Vm. 135) az „aratóvilla" elnevezéssel találkozhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom