Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Nagy Zoltán: A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas–Zala megyében
A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas-Zala megyében 123 szerelt meghajlított kampós ágat értettek. Egyházashollóson (Vm. 92) volt, aki csak két botot használt, amelyen kampó volt a gabona összeterelésére. így volt ez Telekesen (Vm. 120) is. A Savaria Múzeum néprajzi fotógyűjteményében olyan aratókaszát is ismerünk, melynek a fent leírthoz hasonlóan három vesszőből álló takarója van. 21 A „kaszakampó " Vasszivágy (Vm. 35) megnevezés követi a domináns hajmókos vonulatot, mely vas megye középtengelyében észlelhető. Döbörhegyen (Vm. 103) „kampó", Nagymizdóban (Vm. 124) „aratókampó", Kerkabarabáson (Zm. 219) „takarítókampó", Bagladon (Zm. 218) „kampós kaszacsapó", Szentkozmadombján (Zm. 225) „kampónak" mások „cselenkának" vagy „gibatinak" nevezik. Három egymástól távolabb fekvő kutatóponton Zalacsében, (Zm. 173) Pötrétén (Zm. 229) és Felsőrajkon (Zm. 230) egyszerűen csak kaszacsapóként írják le a takarófát. 22 Kisbucsán (Zm. 193) egyedülálló módon ugyanezt „rasni"-ként ismerik. Hottón (Zm. 187) is egyedi elnevezéssel találkozunk, itt „kecskeláb"-пак, vagy „banicsnak"mondják. Ez a „banics" elnevezés tőle keletre Gősfán (Zm. 165) is megtalálható. Zala megye Balaton felett húzódó Veszprém megye határa mentén észak felé nyújtott alakban húzódó hét falujában: Sümegcsehin, (Zm. 180) Óhidon, (Zm. 185) Karmacson, (Zm. 203) Várvölgyben, (Zm. 205) Cserszegen, (Zm. 217) Zalaapátin, (Zm. 222) Zalaváron (Zm. 233) „hajtoványt" találunk. Izgalmas annak a Göcsej középső részén fekvő öt falu: Szent kozmadombja, (Zm. 225) Ortaháza, (Zm. 228) Lendvadedes, (Zm. 232) Pördefölde, (Zm. 234) Maroc (Zm. 237) kaszacsapóinak elnevezése, mert azon kívül, hogy a kajmókos kaszacsapót a környezet hatására „takarítófának" is mondják, bibajti, bibajkó, gibajti, gibati néven is ismerik. A legnagyobb, egységesen összefüggő terület a Göcsej déli területétől, a Válicka pataktól délre fekvő vidék a Mura és Dráva-mente Nagykanizsa környékével együtt 13 kutatópontként felvett faluk közössége: Kerkakutas, (Zm. 189) Bödeháza, (Zm. 223) Belsősárd, (Zm. 249) Lendvadedes, (Zm. 237) Maróc, (Zm. 237) Kacorlak, (Zm. 238) Kerkaszentmihály, (Zm. 239) Letenye, (Zm. 240) Esztergenye, (Zm. 241) Szepetnek, (Zm. 242) Mihályfa, (Zm. 243) Surd, (Zm. 245) Pátró, (Zm. 246) ahol a kaszatakarónak egységesen „hajmók" a neve. Dömötör Sándor 1950. évi néprajzi gyűjtéséből tudjuk, hogy az emberek „régen kaszagráblát használtak aratásnál. A gráblo ahhoz a karikához volt hozzáerősítve, amelyik a kaszát a nyélen tartotta. Ha egyszer a gráblo rajta volt, mindig úgy maradt, nem lehetett szabályozni. A villa könnyebb, mint a gráblo és szabályozni is lehet. Ha egyenes a gabona, nem kuszált, hátrállítják, ha megdőlt, akkor pedig előretartják. " E leírás a nyitja annak, miért terjedt gyorsan a villás kaszacsapó. A Savaria Múzeum néprajzi fényképtárában egy 1950-ben készült őriszentpéteri kamrarészlet látható. A falon egymás mellett lévő gereblyés és villás kaszacsapó azt bizonyítja, hogy egy háztartásban más-más növényféleséghez több féle eszközt is használhattak. 23 A gereblyés kaszacsapó elnevezései között is vannak egyediek. Ostfiasszonyfán (Vm. 21) „bogár", Bucsun, (Vm. 43) Perenyén (Vm. 1) és a szomszédos Horvátzsidányban (Vm. 2) „cselekszi", Vépen, (Vm. 54) Bozzaiban (Vm. 58) „arató bicikli", egy napi járóföldre keletre tőlük Cákon (Vm. 22) és Velemben (Vm.. 22) pedig „biciklis kasza" a neve. A kétfogú aratógereblye, vagy másképpen „kapacs" megnevezése Meszlenben (Vm. 25) „aratókapacs, kaszakapacs" Vasszilvágyon (Vm. 33) „kaszakampó". Öt egymással összefüggő, mikrorégiót alkotó területen lévő faluban aratógereblye, vagy aratógrábla a kaszacsapó megnevezése Zala megye keleti szegélyén, a Balaton vonalától északra terjedően. Türjén, (Zm. 169) Tekenyén, (Zm. 179) Nagygörbőn, (Zm. 184) Vidonyaszőllősön, (Zm. 194) Karmacson, (Zm. 203) Várvölgyben, (Zm. 205) Nemesbükön (Zm. 206) és Zalacsányban (Zm. 213). Öt egymástól nagyobb távolságra fekvő faluban: Horvátlövőn, (Vm. 61) Egervölgyben, (Vm. 81),Nemesrempehollóson (Vm. 83) és Pinkamindszenten (Vm. 95) pedig „aratógrábla". A villás kaszacsapónak nincs sok neve. Horvátzsidányban (Vm. 2.) a 2-3 ágúnak „csúzlifa", Gércén (Vm. 60.) Kaszakajmó, mely a régebbi eszköz névátvételére utal. Bajánsenyén (Vm. 154) „kaszagrábla", mely elnevezés szintén a régebbi eszköz egykori átvételét sugallja. Katafán (Vm. 106) „kaszakampó", ami ismét „hajmókos" előzményt takarhat az egyébként villás kaszacsapós területen. A történeti Őrség területére Nagyrákos, (Vm. 152) Szatta, (Vm. 153) Bajánsenye, (Vm. 154) Kerkáskápolna, (Vm. 155) Gödörháza (Vm. 157) lokalizálható viszont a „takaró, villás takaró, takaróvilla, takarógrábla " megnevezés. A Rába-mentén részben a Vasi-Hegyhát területén öt egymáshoz kapcsolódó, mikrorégiót alkotó faluban Halogyon, (Vm. 111) Nadasdon, (Vm. 112) Nagymizdón, (Vm. 124) Hegyháthodászon (Vm. 130) és Viszákon (Vm. 135) az „aratóvilla" elnevezéssel találkozhatunk.
