Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Gyanó Szilvia: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében

190 Gyanó Szilvia személyközi érintkezésnek szolgálnak színteret, hanem a csoport identitásának szimbólumait és emlékezetének támpontjait is kínálják. Az emlékezetnek helyszínekre van szüksége, és térbeliesítésre hajlik." Assmann, 1999. 39^40. 7 Schleicher Vera: Nyaraló hívek, hívő nyaralók. Fürdőtelepi templomok és kápolnák a Balaton-parton. In: Népi vallásosság a Kárpát medencében 7. 2007. 405^18. Elsősorban a korabeli média szorgalmazta a Balatonkultusz létrejöttét, de a kormányzat elsőrendű érdeklődési tárgyává is vált a Balaton. 8 и.о. Schleicher Vera a miséző helyek számának ugrásszerű emelkedését elemzi: 1918 ás 1949 között harminc új templom, illetve kápolna épül közvetlenül a Balaton partján, ezek néhány kivétellel katolikusok. A veszprémi egyházmegye 32 újonnan alapított lelkészségének és plébániájának több mint a fele, tizenöt a Balaton partján jött létre. 9 Új Magyar Életrajzi Lexikon V. (Markó László szerk.) 2004. 828-829. ,() Reiszer Ádám építési vállalkozó 1924. szeptember 12-i levele alapján. 1 ' „Ezen kinevezés egyúttal elismerésem bizonysága azon szorgalmas és buzgó működésnek, melyet tisztelendőséged eddig is a balatongyöröki plébánia szervezése körül kifejtett." - áll az 1925. december 7-i hivatalos kinevezésben (4399/1925. sz. levél) 12 Az 1925. szeptember 19-én megkötött szerződést 1925. október 20-án hagyta jóvá a püspök. Reiszer Ádámon kívül pályázott az építkezésre Székely István 120.100.650 koronás ajánlattal, Virág Géza 101.529.120, Persovtis János 1.720.000, Keszler Ádám tapolcai vállalkozó 156.907.132 és Osvald János 88.500.000 koronával. '

3 1925. szeptember 19-i levél. 14 A katolikus vallás- és tanulmányi alap III. Ferdinánd király által létesített »cassa parochorum«-ból és II. József által eltörölt szerzetesrendek birtokaiból keletkezett. Ezt az alapítványi birtokot a főkegyúr megbízásából a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi miniszter kezelte. Az alapítványi birtokok jövedelmét csak katolikus vallási és oktatási célokra lehetett fordítani. 1945-ig a főpapok nagybirtokosok voltak. A trianoni határok nem érintették a veszprémi egyházmegyét, így tudott Rótt püspök jelentős pénzösszeggel támogatni plébániákat. Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. 1999. 97, 271. 15 4610/1926. sz. 16 Levelek: 1927. április 19-én a miniszteri biztostól, 1927. május 12-én a Lakásépítő Állami Bizottság elnökétől, 1927. augusztus 29-én a Pénzintézeti Központtól. 1927. július 8-án engedélyezi a Pénzintézeti Központ a kölcsön folyósítását. 17 Püspökhelyettes levele 1927. május 3. (1883/1927. sz.) 18 Árajánlatok a györöki plébánia befejező munkálatairól maradtak fenn az irattárban. Németh István ajánlata a következő volt 1928 szeptember 15-én: I. Föld és kőműves munka összege 4.864.05. II. Ács munka összege 1559.50. III. Tetőfedő és bádogos munka összege 812.20. IV. Asztalos, lakatos, mázoló, üveges munka összege 5889.00 V. Kályhás munka összege 1085.00. VÉGÖSSZEG: 14209.75 p. Németh Istvánon kívül árajánlat érkezett még három keszthelyi vállalkozótól: Varga Andrástól anyaggal és fuvarral együtt 16.134 p. 80 f-ről, Vitéz Kenessey Sándortól 11.134 p. 80 f-ről és Berényi Bélától. Utóbbi „Téglagyár, Kőbányák és Mészgyár tulajdonos" a visszautasítás után a kiutazás és a tervezés költségeit próbálta behajtani az egyházközségen. A plébános azonban levelében meggyőzte, így lemondott a tervezés költségeinek megtérítéséről. 19 1928. szeptember 15-i költségvetés. 20 Püspök 1928. február 11-én írt levele. 21 711/1929. sz. 22 3532/1929. sz. 23 1929. október 4-én kelt levél. (3867/1929. sz.) 24 Németh István levele 1930. január 21. 25 1383/1930 és 4343/1930. sz. levelek 26 1931. február 19-i elszámolás szerint. 27 3800/1931. sz. 28 1931. december 31-én kelt levél. (5071/1931. sz.) 29 1932. február 5-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve. 30 1317/1932. sz. 31 1932. június 16-i levél. (2523/1932. sz.) 32 Jüngling válasza a 2523/1932. sz. levélre. 33 4864/1932., 295/1933. és 1470/1933. sz. levelek. 34 Fizetési felszólítás 1933. szeptember 30. 35 Rótt püspök levele 1934. december 25. (5710/1934. sz.) 36 248/1935. sz. 37 651/1935. sz. 38 1932. július 8-án kelt levél. 39 Kimutatás válaszul a püspök 1933. július 3-án kelt levelére. 40 Jüngling levele 1935. január 22. 41 Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. (Markó László szerk.) 2007. 853-854. 42 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945, 1999. 75., 245. és Új Magyar életrajzi Lexikon I. (Markó László szerk.) 2001. 125. 43 1864/1939. sz. 44 Felszólítás 1939. október 22. 45 Czapik Gyula levele 1939. december 23. (7717/1939. sz.) 4f) Rótt Nándor veszprémi püspök bérmálási feljegyzései 1921-1938. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 17. szerk. Körmendy József. Veszprém 2000. 179. Rótt püspök 1935. október 5-én bérmált Balatongyörökön. 47 409/1940. sz. 48 734/1940. sz. 49 Langmár Lipót levele 1940. február 19. 50 Köszönöm a végrendelet másolatát Király Lászlónénak. Köszönöm továbbá a segítséget Deák Ákos plébánosnak, Balogh Lászlónénak és Balogh Richárdnak.