Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Sári Zsolt: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

Eletmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén 93 Külföldiek a faluban A turizmus térhódításának két útja van: az egyik a spontán, a másik a tervezett, szervezett turizmus. A spontán turizmus egyik legjelentősebb eleme, a külföldiek megjelenése volt a településen. Elsősorban német és osztrák családok jelentek meg a régióban, akik egyre több házat vásároltak meg, újítottak fel. Ennek a spontán megjelenésnek több következménye is van. Egyfelől ezek az épületek megmaradnak, nem pusztulnak tovább. A külföldiek eleinte csak néhány hetet töltöttek a faluban, mára azonban van olyan család, amelyik több hónapot is itt tölt. Egy osztrák család pedig már az egész évet Magyarországon tölti. Ezek a családok új vásárlóerőt jelentenek, másrészt pedig kvázi munkaadókká is válnak, hiszen a ház felújításokat helyi mesterekre bízzák, a ház körüli munkákat, mintegy gondnoki feladatokat - takarítás, kertészet, műszaki munkák - általában a nyugdíjas szomszédokra bízzák. A helyiek pozitívnak ítélik ezeket a változásokat, a külföldiek megjelenését jónak, hasznos dolognak tekintik. Mára ez a spontán folyamat szervezetté vált, hiszen egy kft vásárolja fel és adja tovább az érdeklődő külföldieknek. „Ha megy itten végig, nézze meg a táblát, ahogy ki vannak téve. De mind a németek vagy osztrákok veszik meg. Itt mellettem is 2 millióér megvették ezt a házat. Hát itt nyaralnak. Innen mennek Lentibe fürödni, Karosba fürödni... Persze, egyet gondolnak, akkor szaladnak. Hát valaki félévig is itt van, itt a faluba több is van. Megunják magukat, elmennek, visszajönnek... Igen, fölújíttyák, átalakíttyák. Leszívják előbb körül, és belül is, új bútort hoznak bele, átalakíttyák, kiszedik a közfalakat, tehát nagy tér-valamit alakítanak ki. Majdnem az egész egybe van. Ilyen bóthajtásos valamiket. "

31 Az önkormányzat is megpróbálja kihasználni, és segíteni a turizmusban rejlő lehetőségeket. A kavicsbánya környékét nyaraló övezetté alakítják át, ahol az elmúlt években egyre több nyaraló épül fel, folyamatosan kiépítik az infrastruktúrát is: úthálózat, víz-, villany- és gáz vezeték. A bányató környékén szabadstrandot alakítottak ki, ahol egy vállalkozó büfét nyitott. A fürdőhelyet a nyári napokon gyakran több száz ember is felkeresi. Muraszemenye számára a turizmus a jelenkori túlélési stratégiák egyike. Ebben a konteksztusban az infrastruktúra hiánya előny és hátrány is egyben. Hátrány abban az esetben, amikor a nehezen megközelíthetőség, a komfortszegénység a hangsúlyosabb; előny viszont akkor, amikor a természetközelség (az érintetlen természet), a hagyományok megmaradása válik hangsúlyossá.

32 A turizmus, mint túlélési stratégia úgy jelenik meg, hogy egy sajátos, helyi kultúrára épül. A falusi turizmus a helyi kulturális sajátosságok, a helyi identitás elemeire épül. A Geertz-i lokális tudás (local knowledge), mint az emberek által kialakított jelentésháló fogja össze a világról alkotott képüket, mindazt a tudást, amellyel élünk a világban, és azt, hogy hogyan értelmezzük a minket körülvevő környezetet. A helyi identitás és tudás kialakítása és felhasználása a helyi szereplőknek is fontossá válik, amikor felismerik az ebben rejlő erőt: a másik számára idegen, tradicionálisnak ismert kultúra turisztikai látványosság, vonzóerő. A még élő kulturális elemek mellett egyre nagyobb szükség mutatkozik a már csak emlékezetben fellelhető kulturális elemekre. A paraszti kultúra, a hagyomány és tradíció elemei már nem egy letűnt kor reliktumai, hanem a közösség számára egy új imázs része. Nem egy elutasított, felejtésre méltó avítt világ, hanem az új lehetőségek számára ki- és felhasználható kulturális erő. Összegzés Az életmód absztraktálódik a mindennapokhoz való viszonyulásban, a kultúra tárgyakban való megnyilvánulásában, a termelés és a fogyasztás mértékében és minőségében. Az életmód átalakulását a külső, mesterséges hatások (trianoni határ-meghúzás, iparosítás, kollektivizáció, privatizáció) és az ezek által gerjesztett változások (elvándorlás, társadalmi szerkezet átalakulása, elöregedés, individualizálódás) összehasonlításában a tradíció és a modernizáció kettősségében mutatjuk be. Külön kell hangsúlyoznunk, hogy a paraszti életformára óriási hatással volt az olajipar, hiszen a felduzzadt munkaerőpiac, a régiót jellemző túlnépesedési problémák, valamint az olajiparban kapható fizetések nagy vonzerőt gyakoroltak a környező települések paraszti népességére. Az olajosság az ambíciók robbanásához vezetett. A falu mindennapjait a helyi szőlőés a borkultúra is meghatározta, ennek az alapjaiban önellátó, de részben piacorientált gazdasági kultúrának máig ható nyomai vannak a közösségben. Napjaink túlélési stratégiái hol hagyományokra épülők (mezőgazdasági termelés, szőlő), hol újak, a megváltozott körülményekhez igazodóak (falusi turizmus); egy azonban közös bennük: a szülőföldön való megmaradást szolgálják.