Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Simon András: A település, a népi építészet és a gazdálkodás néhány vonása a dél-zalai szőlőhegyeken

A település, a népi építészet és a gazdálkodás néhány vonása a dél-zalai szőlőhegyeken 79 Jegyzetek: 1 A részeredmények közzétételét ld.: Simon András 1996; 2001. 2 Adattári kutatásokat végeztem többek között a nagykanizsai Thúry György Múzeumban is. Itt, illetve a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke Lendva-vidéki kutatásainak résztvevőjeként több éven át folyamatos szakmai kapcsolatot tartottam fenn dr. Kerecsényi Edittel, Edit nénivel. Muzeológusi és kutatói alaposságára és szemléletmódjának, szakmai segítőkészségére, valamint egyéniségére nagy tisztelettel, szeretettel és hálával emlékezem. 3 Vajkai Aurél 1939; 1958. 4 Kecskés Péter 1979. 518^519. Kecskés itt utal a Tálasi István által javasolt hegyközségi szórvány megnevezésre, későbbi tanulmányában (1992. 176.) - egyetértve a szakirodalom által javasolt terminológiával - a településnéprajzi értelmezésben a szőlőhegyi szórványtelepülés használatához csatlakozik. 5 Égető Melinda 1985. 7; Bárth János 1996.215; 1997. 87-88. 6 Filep Antal 2002. 170. 7 Kovács Katalin 1985; Égető Melinda 1994; Filep Antal 2002. (mindhárom tanulmány további irodalommal) 8 Égető Melinda 1994. 36. 9 Vándor László 1994. 269-270. 10 Égető Melinda 1994. 36-37; Filep Antal 2002. 179-181. 11 Kovács Katalin 1985. 330-332. 12 Kovács Katalin 1985. 329-330. 13 Ánek Teréz 1975. 14 V.ö.: Égető Melinda 2004. 64; A vegyes gazdálkodásra, az önellátó szőlőhegyi gazdaságokra ld. még Kovács Katalin 1985. 331; Cseke Ferenc 1998. 17; Filep Antal 2002.181. 15 V.ö.: Markó Imre Lehel 1981. 44. 16 A szőlőhegyi utakról ld. még: Kecskés Péter 1992. 173-174. 17 V.ö.: Bacónaki-hegy artikulusa (1701): 1. pontja büntetést helyez kilátásba, ha valaki nem a megszokott, illetve a „Szőlő Közén való igaz utón" jár, hanem arról letér; 17. pont: a szőlő melletti utak tisztításáról rendelkezik; toldalék 1. pont: a helység elöljáróságának engedélye nélkül senki nem jelölhet ki új nyomot szekérútnak. (Égető Melinda 1985. 71-74.) Tersánczky József a Nagykanizsa melletti, a 19. század közepén alakult Szabadhegy „rendszabályainak" ismertetésekor részletesen ír az út kijelölésének és rendbentartásának ügyéről. A hegygyűlés jegyzőkönyvéből is idéz az út minőségére vonatkozóan: „...meg is látszik rajta a gondos munka, mert hízelgés nélkül legyen mondva: mindig a lehető legjobb állapotban van. Egyik fő előnye, hogy gazdagon kavicsoltatik." (Tersánczky József 1887. 23.) 18 Cseke Ferenc 1998. 5. 19 Cseke Ferenc 1998. 5-17. 20 A szilvafáknak az út mellé ültetése általánosnak látszik a szőlőhegyeken, s még ma is számos öreg szilvafa tanúskodik e múltbéli törekvésről. A szilva jó alapanyaga volt a lekvárnak, a pálinkának, de gyümölcsként is szívesen fogyasztotta a parasztember. Adatközlői visszaemlékezésből idézem föl azt, hogy a gazda szilvaérés idején reggelente egy karéj házikenyérrel a kezében kiment a szekérút szélén lévő szilvafájához, s ott alatta reggelizte a fáról leszakított szilvát kenyérrel. (A friss gyümölcs kenyérrel való fogyasztásához ld. Andrásfalvy Bertalan 2001. 523.) Az út menti szilvafák hasznáról és szerepéről Tersánczky József Szabadhegy kapcsán ír: „Az út kihasításakor elhatároztatott, hogy az útszélek szilvafával ültettessenek be, amiképp az meg is látszik, hogy megtörtént. [...] Ha az útszélek a birtokosok által szilvafákkal ültettetnének be, úgy átlag szép jövedelmet lehetne biztosítani, mikor anélkül úgyszólván semmi hasznot sem hoznak. Ha szilva fasorok szegélyeznék az utat, a szekerek nem tehetnének kárt kitéréseikkel, minek a birtokosok nincsenek hiányával, legkivált esős, sáros időben." (Tersánczky József 1887. 23.) Az Égető Melinda által elemzett hegytörvényekben, melyek egy korábbi időmetszetet fednek, a mennyiségi szempontból első helyen álló szilvások még elsősorban a szőlőlábakban helyezkednek el. (Égető Melinda 2004. 68.) 21 V.ö.: Andrásfalvy Bertalan 2001. 503-504. 22 Bacónak 1701-ből való artikulusának egyik pontja a szőlőben lévő gyümölcsfák nevelésének tilalmát fogalmazza meg. Égető Melinda (2004. 64-65.) forrásvizsgálata szerint ez az adat az eddig ismert legkorábbi, s Zala megye területére vonatkozó egyetlen ilyen tartalmú törvényi tiltás. Idézem: ,,a' Szőlőben Gűmőlcs oltvániokat senki fői ne neveltesen tovab ot ne tarcza három negi estendőnel az után ki asa es ki ki Szőlőinek labjaban vigie..." (Égető Melinda 1985. 74.) A barackfa szőlő közé ültetésének engedélyezésére egyetlen hegytörvény, az 1764-ből való, Pápa környéki szőlőkre vonatkozó forrás ad engedélyt. (Égető Melinda 2004. 70.) 23 V.ö.: Kecskés Péter 1985; 1992. 172. 24 Vincze István 1958; Kecskés Péter 1992. 178-198; 1997. 205-213. 25 Ld. Kecskés Péter 1992. 178. 26 Vincze István 1958 87-91. 27 Kecskés Péter 1992. 181-185. 28 Az egyes telkek kerítetlensége mellett magát a szőlőhegyet gyepű övezte. Ennek rendben tartására már Bacónak 1701-béli artikulusa is figyelmeztet. (Égető Melinda 1985. 73.) 29 A „megye-szegés" és a gyepű önkényes odébb tétele a hegytörvényekben is gyakran idézett probléma, ami büntetés kivetését vonta maga után. V.ö.: Bacónak artikulusának 7. és 18. pontjait. (Égető Melinda 1985. 72-73.) 30 V.ö.: Molnár Ágnes 2005. 130. 31 Kecskés Péter 1985;1991;1992;1993. 32 Kecskés Péter 1985. 173. 33 Csorna Zsigmond 1990. 374-375. 34 V.ö.: Horváth Gyula 1995.