Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Simon András: A település, a népi építészet és a gazdálkodás néhány vonása a dél-zalai szőlőhegyeken
78 Simon András az imakönyvet, a kalendáriumot, sőt tavasszal, amikor idebent még fűtöttek, ide rakták fel a lyukas lábasokban csírázó paprikapalántákat. Karácsonykor a szoba közepe táján egy födémpallóba vert szegen függött a karácsonyfa, ami az ünnepek lejártával általában a présházban álló konyhaszekrény tetejére került, ahol hűvös lévén, sokszor majd húsvétig díszlett. A tető szerkezete a legtöbb présházpince esetében egyszerű szarufás-kakasülős megoldású volt. Leggyakoribb a kontyostető, illetve a lekontyolt nyeregtető volt, nyeregtetőt és félnyeregtetőt már az újabb épületeken látni. (6-7. kép) Tetőfedésre hagyományosan rozsszalmát, vagyis zsuppot használtak, amit kévésen erősítettek a tetőszerkezet léceihez. Egy-egy jól elkészített, gondosan és rendszeresen javított zsupptető több évtizeden át is szolgálhatta a gazdát. A 20. század második felére a kézi cséplés eltűnt, a zsuppveréshez értő specialisták száma is megfogyatkozott, s a szalmakévéket égetett cserépre (sindőre), később hullámpalára cserélték. Az öreg, elhasználódott zsuppozatot, ha cserére nem volt mód, az 1970-80-as évektől kátránypapírral terítették le, foltozgatták. Fotóztam olyan egyéni megoldást is, amikor a présházpince egészét már nem használva, úgy bontották el, hogy az egyik helyiségét, a szobát megtartották, s a tetőt bádoglemezzel fedték. (8. kép) A lekontyolt nyeregtető esetén állóhézagos deszkaoromzatot láthatunk, gyakran befűrészelt virág vagy kereszt formájú díszítéssel. A présházpincék minden helyiségének ledöngölt föld padozata volt. Újabban (az 1970-es évek második felétől) látni lehet, hogy a szobában parkettás mintázatú linóleumot terítettek a puszta földre. A föld aljzatot a többi helyiségben napjában kétszer fellocsolták, többnyire ebéd után és az esti lefekvés előtt. A présházpince és a hozzá kapcsolódó melléképületek udvarról nyíló bejárati ajtaját deszkákból, de még inkább pallókból rótták össze, s bontatlan ácstokba helyezték. Az épületen belüli ajtók vékonyabb deszkákból készültek, s pallótokban álltak. A szobán szinte mindig kettő, meglehetősen kicsi ablaknyílás volt. A többi helyiségben vagy nem is volt ablak, vagy legföljebb egy, szintén kicsi, kb. 30 x 30 cm nagyságú. Az ablaknyílásba függőlegesen egy vagy két vasrudat helyeztek biztonsági okokból. A lakóépületek belsejének berendezése, bútorzata elég egyszerű volt. A présházban, ami egyben konyha szerepű is volt, a főfás szőlőprés mellett a konyhaszekrény, a stelázsi, az asztal székekkel, és - a szoba kicsi mérete miatt - az 1950-es évek végétől általában egy vagy két, duplaajtós ruhásszekrény állt. Ez utóbbi bútordarabok szorították ki a kamrába a nagyméretű, kihúzható fiókú sublótot (sublat). A szoba berendezését a két szemközti falnál elhelyezett tornyos végű ágy, egy asztal, s a két ablak között álló tükrös szekrény alkotta. A vizsgált terület szőlőhegyein szakrális építmények: útmenti keresztek, kápolnák, haranglábak állnak. Förhéncen Urunk színeváltozása (aug. 6.), Cserfőn Szent Anna (júli. 26.), Bacónakon pedig Mária Magdolna (júli. 22.) a kápolnák titulusai. Ezen patrónusok fogadott védőszentek, akiktől a július végiaugusztus eleji gyakori jégveréstől való oltalmat várták a gazdák. Szőlőhegyi mise, búcsú, napjainkban is van e szőlőhegyeken. 34 A szőlőhegyek hagyományos képe az 1970-es évektől gyors ütemben kezdett átalakulni. A sövényfalú, zsuppos pincék jelentős része eltűnt vagy csupán romjaik vannak meg. Szerencsére akad kivétel, ellenpélda is, főként Cserfőn és Förhéncen láthatunk szépen gondozott öreg pincéket. A modern építőanyagokból készülő kisebb-nagyobb hétvégi házak térnyerése egyben az egykori szőlőhegyi gazdaságok hétvégi kertté alakulását is jelzi. Ebben a vonatkozásban egy új típusú, a város felől ide irányuló huzamosan időszakos, vagyis tavasztól őszig tartó kintlakás, önellátó kertészkedéssel, baromfi- és sertéstartással kiegészülve válik jellemzővé. Láthatunk próbálkozásokat a szőlőhegyi turizmus kialakítására is.
