Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Horváth László: Gyerekjáték vagy attribútum? Kelta leletek Magyarszentmiklósról (Zala megye)

Gyerekjáték vagy attribútum? Kelta leletek Magyar szentmiklósról (Zala megye) 39 A/2, objektumot a LT Dl első felére, míg az A/3. objektumot, melyben több volt a fiatalabb időszakra keltezhető tárgy (pl. besimított kerámia, több kétfülű edény töredéke, behúzott peremű tál, bronzfibula), valamivel fiatalabb időszakra, a LT Dl közepe körüli időre lehet keltezni. Természetesen lehetett véletlen az is, hogy az objektumok betöltése, vagy betöltődése során az egyikbe-másikba több jellegzetesebb lelet került bele. Érdeme lehet ennek a kis tanulmánynak talán az, hogy a Délnyugat-Dunántúlról eddig még nagyon kevés késő kelta leletet publikáltak, és közöttük most jelesül olyan kiemelkedő darabokkal, mint a „hibrid" bronzfibula és az ugyancsak ritkaságnak mondható, esetleg a vallással kapcsolatba hozható agyagkalapács. Jegyzetek: ' A képeken lévő számok a Rövidítések: At = aljtöredék Átm = átmérő В = barna Bszü = barnásszürke F = fekete Fá = fenékátmérö Fi = finoman iszapolt anyagú Fv = falvastagság Ga = grafitos anyagú Gb = grafitos bevonatú Gsz = grafitszürke H = hosszúság Hs = homoksoványítású Ht =hastöredék Kn= korongolatlan, kézzel formált Ks = kavics soványítású Lsz = leltári szám M = magasság leletek sorszámával egyeznek. Nyt = nyaktöredék Ot = oldaltöredék P = polírozott Pt = peremtöredék S = sárga Sb = sárgásbarna Sszü = sötétszürke Sszüb = sötétszürkésbarna Sz = szélesség Szá = száj átmérő Szb = szürkésbarna Szü = szürke Tf = törésfelület Tör. = töredékes V = vastagság Vb = világosbarna Vszü = világosszürke Vszüb = világosszürkésbarna Vt = válltöredék A korongolt kerámiát külön nem említjük, a kézzel formált, korongolatlannál viszont Kn rövidítést írunk. Összehasonlításul: Manchingban csak 5 % volt a kerámiák között az egyáltalán díszítettek aránya, ezen belül 80 % a besimítottaké (PINGEL 1971, 69-75); Berching-Pollanten késő kelta településnél alig mérhető (a csaknem 40.000 db-ból csupán 39) (LASCH 1999, 48); Würrtembergben már sokkal gyakoribb (WIELAND 1996, 126). A gomolavai kézzel formált fazekak a Via és a VIb horizontban fordultak elő a leggyakrabban, tehát a LT Dl és D2 periódusok idején. Horváth F. tévesen „(Gomolava LT D2/ frührömerzeit)" keltezéssel utal az eredeti forrásra (HORVÁTH 1998, 68). A Nagykanizsa-Palin, Szociális Otthon és a ZalacsányKöfejtő-dülő ásatásait Eke István végezte el. Ezeknél mint konzulens működtem közre, köszönöm neki, hogy a leletanyagot áttekinthettem. A Nagykanizsa-Inkey kápolna ásatását e sorok írója vezette. A település egyik objektumában és egy magányos sírban korai erősprofilú bronz fibulák kerültek elő. A közeljövőben Eke István és e sorok írója szeretnénk elkészíteni egy monografikus feldolgozást „Kelta települések Délnyugat-Dunántúlon" címmel, melyben részletesen feldolgoznánk az utóbbi évtizedek kisbalatoni és az M7 zalai szakasza ásatásait. Az utóbbi években - köszönhetően a nagy beruházások előtti megelőző feltárásoknak - több kelta falu (Pl. SormásMántai-dűlő, Nagyrécse-Bakónaki-patak, NagykanizsaPalin, Szociális Otthon, Nagykanizsa-Inkey kápolna) és több falurész, majorság feltárása történt meg. Az eredeti közlemény szerint Gomolaván a Horváth I. típus analógiái a Via rétegben (LT Dl) 0,12 %-ban, a VIb rétegben (LT D2) 0,25 %-ban, a VIc rétegben (római kor) 0,10 %-ban kerültek felszínre (JOVANOVIC 1988, Prilog le). A szombathelyi Savaria Múzeum új ásatásainak eredményeit bemutató kiállításán 2005-ben vettünk észre egy hasonló agyagkalapácsot a kiállított leletek között Sárvár-Móka-dűlő 6. lelőhellyel. Ezen a helyen is szeretném megköszönni Papp Ildikó Katalinnak, az ásatás vezetőjének a segítséget és azt, hogy az agyagkalapács leletet publikálásra átengedte. Ugyancsak köszönetemet fejezem ki Szilasi Attila Botond régésztechnikusnak a lelet előkerülési körülményeinek tisztázásában nyújtott segítségéért és az agyagkalapács lerajzolásáért. Az ásatás rövid ismertetése véletlenül kimaradt a Régészeti Kutatások Magyarországon 2002. kötetéből, csupán az ugyancsak a Mókadülőben végzett másik ásatás ismertetésére került sor (RKM 2002, 248. lelőhely). Ismereteink a fentieken kívül még bővültek a 2007. április 26-án a sárvári Nádasdy-várban rendezett „Kelta település Sárvár határában" című időszaki kiállítással, melyhez katalógus is készült („El[ő]kerülők. Egy kelta