Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Eke István–Frankovics Tibor–Kvassay Judit: Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében
Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében 267 A koordinátahelyesen elhelyezett objektumrajzok és az adatokkal feltöltött adatbázis kapcsolatát ArcGIS-ben valósítottuk meg. A rendszer felépítése és a meglévő adatok integrálása a következő lépésekben történt. Az objektumok vonalas AutoCad rajzát konvertáltuk ArcGIS-be. A zárt vonalakból poligonokat generáltunk (poligonizáció). Az így előállt területekhez rendeltük hozzá külön mezőben az egyedi objektumazonosítókat (4. kép). Ez az azonosító szerepel az objektumleírás adattábla azonosító mezőjében is. A kapcsolatot ez a mező biztosítja a poligonok és az adatbázis között. A kapcsolat típusa egy az egyhez, azaz minden objektumhoz egy rekord kapcsolódik. Az objektumleírás adattáblához társítottuk a régészeti leltárkönyv adattáblát. Ez tartalmazza a lelőhelyen előkerült tárgyak meghatározását, leírását. Ezek a rekordok úgy vannak kötve a főtáblához, hogy annak egy rekordjához több leltárkönyvi adat kapcsolódhat. Hasonlóképpen integrálhatók a természettudományos és anyagvizsgálati adatok is. A régészeti objektumokról készült fényképek, digitalizált rajzok, illetve az előkerült leletek fotói, rajzai az objektumhoz hyperlink kapcsolattal vannak kötve. A régészeti feltárás területéhez kapcsoljuk hozzá azoknak a dokumentumoknak a digitális nyomtatványait, amelyek általánosan az ásatásról szólnak (ásatási jelentés, ásatási napló, légifotók). Az így létrehozott adatkapcsolatok segítségével egy adott helyről valamennyi rögzített információ megjeleníthető. 6. Lelőhely szintű térinformatikai rendszer eredményei A régészeti lelőhelyről összegyűjtött különböző forrásokból származó információk egy felületről érhetők el. Ez a felület az ásatási összesítő térkép. Itt külön fólián szerepel az ásatási terület és a régészeti jelenségek foltszerű rajza. Minden régészeti objektumhoz kapcsolódik a róla összegyűjtött összes adat (leírás, rajz, fotó, leletanyag), és ezek egyszerűen megjeleníthetők. Az adatbázisban rögzített adatok alapján lekérdezéseket tudunk készíteni az adatbázis bármely elemére, és ezek eredménye térképként megjeleníthető. Az eredménytérképek információt adhatnak akár a lelőhelyen megismert történeti korszakokból származó régészeti jelenségek helyzetéről, az előkerült egyes lelettípusok elterjedéséről, az ugyanazon korszakban létező objektumok viszonyáról, egyes speciális leletek lelőhelyen belüli megjelenéséről. Egy lekérdezés lefuttatásával szétválaszthatok a különböző korszakokból származó régészeti objektumok és az ehhez kapcsolódó adatok. Több lelőhely térinformatikai feldolgozása után összehasonlító elemzéseket végezhetünk a lelőhelyek között, új eredményekkel gazdagítva a régészeti kutatást. 4. kép: A térinformatikai rendszerbe beillesztett lelőhelytérkép adatlap Fig 4: Site map inserted into GIS 7. Összegzés Jelen dolgozatból 7 reményeink szerint kitűnik, hogy milyen eredményekkel jár a modern informatikai eszközök és módszerek használata a régészeti lelőhelyek és kutatások adatainak feldolgozásában. A bemutatott feltöltés, fejlesztés alatt álló rendszer tapasztalatainak közzététele hasznos lehet a magyar régészetben mielőbb szükséges egységes, országos szintű térinformatikai rendszer kialakításához, amely azt a nagymennyiségű, értékes információt gyűjtene össze, tenné könnyebben kutathatóvá, amelyet a hazai régészeti kutatás több mint száz esztendő alatt felszínre hozott. Ehhez azonban széles körű, a szakma egészét érintő összefogásra lenne szükség.
