Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Eke István–Frankovics Tibor–Kvassay Judit: Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében
Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során Zala megyében 265 Térképi és rajzos dokumentáció - Ásatás földrajzi helyzete M=l: 10.000 topográfiai térképen (.dwg) - Ásatási összesítő térkép, objektumrajzok (.dwg) Ásatási felvételek - Foltfotók, objektumfotók, részletfotók (.jpg) - Ásatási életképek (jpg) - Légifotók, tájképek (jpg) Nehézséget jelentett, hogy a feldolgozó munkához egyszerre több programot kellett használni, amelyek egymástól függetlenül kezelték az egymáshoz kapcsolódó adatokat. További logikus fejlesztési célként jelentkezett, hogy az összetartozó adatok között a valóságos kapcsolatot létrehozzuk. A különböző formátumú adatok (szöveg, táblázat, kép) együtt kezelésére, illetve egy felületről történő elérésére kerestünk megoldást, amelynek segítségével akár az összes adattal együtt, akár objektumonként külön-külön lehet dolgozni. A megoldást egy adatintegrációs rendszer alkalmazása jelentette. Megoldás lehetett volna egy jól megszerkesztett webes alkalmazás, amely együtt tudja kezelni ezeket az adatokat, de ez nem alkalmas elemzések végrehajtására. Az igazi megoldást egy régészeti célú térinformatikai rendszer jelenti, amely alkalmas különböző forrásokból származó adatok integrációjára, azaz az összegyűjtött, digitálisan rögzített régészeti adatokat egy rendszerben kezeli. Fontos tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű adat feldolgozására képes, és a rendszer segítségével elemzések, lekérdezések végezhetők el a bevitt adatokból. A lekérdezések eredményei külön térképként megjeleníthetők, eltárolhatók. Emellett lehetőség van - amennyiben az adatok rendelkezésre állnak - a földrajzi környezet és a régészeti lelőhelyek közötti összefüggések vizsgálatára. 5. Térinformatikai rendszer Lelőhely szint 5.1. Felhasznált adatok Geometriai adatok Az ásatásokon a régészeti jelenségekhez tartozó geometriai adatok felvétele a következőképpen történik. A feltárásokon a már említett mérőpontok segítségével rögzítjük a régészeti objektumok földrajzi helyzetét. A felméréseken alkalmazott koordináta rendszer a Magyarországon használt Egységes Országos Vetületi rendszer. A felmérés alapja a magyarországi geodéziai alapponthálózat. Ezen alappontok alapján a feltárás közelében mérőállomás segítségével meghatározzuk az ásatás alappontját, esetenként több pontot, és telepítjük is ezeket. Ha nincs a közelben geodéziai alappont, akkor GPS vevőket használunk a pontsűrítéshez. A részletmérések ehhez az ásatási alapponthoz történnek. A részletmérés során meghatározzuk az ásatási szelvények töréspontjainak és a régészeti objektumok mérőpontjainak háromdimenziós adatait (x, y koordináta, magasság). Természetesen bemérésre kerülnek a fontosabb leletek is. Minden pontot külön azonosítóval jelölünk, amely tartalmazza a régészeti objektum azonosítóját és a mért pont számát. Azért elegendő csak a mérőpontok bemérése, mert bármely részletrajz digitalizálása és georeferálása után az objektum bármely pontjának, jelenségének földrajzi helyzete egyértelműen meghatározott. 5 A terepi munkával párhuzamosan történik a rajzok digitalizálása, georeferálása és térképi megjelenítése. A mérési eredményeket ez alapján ellenőrizni tudjuk, és az esetleges mérési hibákat a visszatemetés előtt még javítani lehet. Ebből következik, hogy tulajdonképpen a feltárás befejezésének időpontjában elkészül a rajzi dokumentáció. Attribútum adatok Az attribútum vagy leíró adatokat két részre kell választanunk, az ásatásra vonatkozó adatokra és az objektumleíró adatokra. Az első kategóriába tartoznak az ásatás eredményeit összefoglaló jelentés, a ásatási napló, az ásatáson készült rajzok és fotók listája, valamint az objektumok mérőpontjainak és a feltárás nevezetes pontjainak koordinátajegyzéke. A második kategória az ásatáson készült objektumleírások adatai alapján készített adatbázis. Ez tartalmazza az összes adatot, amit a feltárás során rögzítettünk a régészeti jelenségekről. 5.2 Adatbázis Mint fentebb említettük, az objektumleírások adatait adatbázisba rendezzük. Ezeket az adatokat egy erre a célra kidolgozott formanyomtatványon (3. kép) rögzítjük az ásatáson. Ez a következő főbb elemeket tartalmazza: A lelőhely megnevezése és kódja (egyedi) Az objektum száma (egyedi azonosító) Objektum rendeltetése: Ha megállapítható, akkor milyen funkciót tölthetett be a régészeti objektum (cölöplyuk, tűzhely, kemence, anyagnyerő gödör, gabonatároló verem... stb.). Kor: A régészeti objektum abszolút és relatív kronológiai helyzete a leletanyag alapján. Az objektum foltja: A régészeti objektum jelentkezési körülményeinek leírása (formája, színe).
