Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Kostyál László: Elutasítottból professzor. Kisfaludi Strobl Zsigmond és a képzőművészeti akadémia

Elutasítottból professzor 255 tanítványaival együtt haladt az Epreskert kijárata felé. „Gyerekek, nem tud valaki egy szakaszjegyet adni? Nincs nálam pénz." - kérdezte tőlük tekintélyével nem törődve a mester. „Zsigám, ne a zsebedbe nyúlj, hanem a bőröd alá!" - replikázott a mögöttük haladó Pátzay. Stróbl nem zavartatta magát az ilyen és hasonló megnyilvánulások hallatán. Az elismerést nem közvetlen kollégáitól, még csak nem is a hazai szakmai közvéleménytől szomjazta,

33 sikerei és azok sajtóvisszhangja ennek hiányáért bőségesen kárpótolták. A szurkálódásokra csak legyintett, s Pátzayról 1961-ben, nyugdíjba menetelének évében szép portrét mintázott. Tanári módszereinek talán legfontosabb vonása, hogy nem erőltette rá elképzeléseit a növendékekre. „Nem stílusjegyeket örökített, nem kis Somogyik, Kerényik, Szőnyik és Domák (Domanovszky) vagyis Strobl-epigonok születtek korrektúrái alapján. Hagyta a személyiséget kifejlődni, nem követelte meg, hogy az általa kialakított formai elképzeléseket másolják tanítványai" - emlékezett (Goldmannak némiképpen ellentmondva) az egykori tanítvány, Tóth Sándor, majd hozzátette: „Megkövetelte a precíz munkát... A portréknál a füleket nézte, mert aki egy fület jól helyre tesz, és plasztikailag is képes megcsinálni, az 1 Kostyál László: Nemzetközi hírnév és permanens kompatibilitás. Lojalitás, neobarokk és szocreál viszonya Kisfaludi Stróbl Zsigmond művészetében. Zalai Múzeum 15. (2007); 315-324. 2 Az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Anyakönyvi és minösítvényi lapjai az 1905/1906-os, az 1906/1907-es és az 1907/1908-as tanévről, Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. 3 Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Emberek és szobrok. Bp. 1969; 29. p. 4 A Finálé egyazon évben készült Medgyessy Ferenc Három grácia című reliefjével. 1911-ben mindkét szobrász a frissen alapított Százados úti művésztelep lakója, a két alkotás közötti kapcsolat kétségtelennek tűnik. Az ekkor egymás mellett alkotó Stróbl és Medgyessy művészi útja jelentősen különbözött, s ezt már a két, egymástól aligha teljesen független, hasonló tematikájú munka összevetése is előrevetíti. Stróbl az érzelmek kifejezésére nagyobb súlyt fektet, alakjai törékenyebbek, csoportfűzése ritmusosabb. Medgyessy mást is precízen megfigyel. Nem teóriázott, hagyta látványból vezetni a kezét a korrektúráknál. Nem beszélt, megmutatta a kunszt stikliket, ahogy fél évszázada tanulta és gyakorolta a szakmát... nagy szakmai és élettapasztalattal oktatott. Szerencsés voltam, hogy tanítványa lehettem, bölcsessége óvott meg sok-sok változó, huszadik századi divattól."

34 A szakmai pontosságot, az anatómiai hűséget megkívánta tehát, de hagyta megvalósulni az egyéni elképzeléseket. Igaz, e szabadságkeretei a helyzet jellegéből adódóan igen szűkre voltak szabva, mégis fontosnak bizonyultak. A hangsúlyt a látásra helyezte, a növendékeket látni akarta megtanítani. Az egyéni művészi fejlődést elősegítő útmutatást nem nagyon lehetett kapni tőle, de a szakmai alapok elmélyítésére nagy gondot fordított. Nem volt entellektüel, és a „Pátzay által megkövetelt hildebrandti elegancia"

35 távol állt a vérbő Strobltól, aki egyszerű, közvetlen, szeretetre méltó és különösen 1950 körül már kissé bogaras, de igazi egyéniség volt. Mint a fentiekből kitűnik, elsősorban nem tanárként volt az, hanem mint a feladatainak mindig a lehető legjobb színvonalon megfelelni próbáló, humánus alkotóművész. sommásabban, összefogottabban építette fel a kompozíciót, figurái súlyosabbak, kevésbé részletgazdagok. Ld. Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc 1881-1958. Vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum életmű-kiállításához. Debrecen 2006; 61. p. Széphelyi F. György: Képzőművészeti felsőoktatás. In: Magyar Művészet 1890-1919. Szerk. Németh Lajos. Budapest 1981, 155-158; 158. p. A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Az iskola története 1871 és 1921 között. Összeállította Szőke Anikó. A Magyar Képzőművészeti Egyetem által kiadott, hasonló című kötetben jelent meg, Budapest 2002; 319-332, 329-331. p Bence Gyula: A képzőművészeti Főiskola története. In: Száz éves a Képzőművészeti Főiskola. Szerk. Végvári Lajos. Budapest 1972; 243-284, 266-269. p. U.o. 21. jegyzet Mezei Ottó: Képzőművészeti Főiskola. In: Magyar Művészet 1919-1945. Szerk. Kontha Sándor. Budapest 1985, 37^10; 38. p. Jegyzetek: