Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Béres Katalin. Egy zalai kis falu, Ozmánbük az 1950-es években

ZALAI MÚZEUM 16 2007 239 Béres Katalin Egy zalai kis falu, Ozmánbük az 1950-es években Ozmánbük község Zala megye észak-nyugati szegletében található, a vasi- zalai határ mellett, Zalaegerszegtől 19 km-re. Az évszázadok során inkább a Vas megyei Körmend, mint Zalaegerszeg vonzáskörzetébe tartozott. A falu része a mintegy 3 km-re található - önálló településnek tűnő - Márkus is. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint a kis községnek 442 lakója volt, túlnyomó többségük, 91,2%-uk földműveléssel foglalkozott.

1 A falu gerincét anyagi és erkölcsi értelemben is a középparaszti gazdatársadalom alkotta, melynek tagjai többségében 4 nagycsaládból - Dervalics, Benedek, Büki és Paksa - kerültek ki. (Mivel sok azonos nevű családfő élt a faluban, a hivatalos iratokban feleségük vezetékneve után különböztették meg őket.) Birtokaik nagysága 15 és 85 hold között mozgott, melyeknek aranykorona értéke a földek közepes minősége miatt viszonylag alacsony volt. Ezek a családok a házasodások révén szoros rokoni kapcsolatokat ápoltak egymással. A gazdák többsége sokgyermekes, mélyen hívő katolikus, jól gazdálkodó, ennél fogva nagy tekintélyű tagja volt a falu társadalmának; közülük kerültek ki a helyi közösség tisztségviselői is. Birtokaikat családi körben művelték, elenyésző volt azok száma, akik állandó alkalmazottat, cselédet tartottak; legtöbben a nagy nyári idénymunkák idején foglalkoztattak napszámosokat, vagy állataik mellett gulyásgyerekeket.

2 Elsősorban az önellátásra törekedtek, ami efölött megmaradt, a körmendi piacon értékesítették. A falu szegényeinek egy része 1/2-5 hold saját földön gazdálkodott, alkalmanként napszámos munkát vállalt. A nincstelenek nyaranta summásmunkára indultak a dél-dunántúli nagy latifundiumokra. A falu még a 20. század közepén is erősen zárt világ volt, betelepülni leginkább csak beházasodás útján lehetett. A gazdák arra is ügyeltek, hogy évente új, máshonnan érkező kanászt szegődtessenek, s nem engedték, hogy a régi a faluban telepedjen le, nehogy a nincstelenek számát szaporítsa. E zárt, patriarchális világ életét fenekestül fordította föl az 1948 után berendezkedő új hatalom és annak esztelen, bár nagyon is tudatos parasztpolitikája. Ozmánbükben a problémák már az 1945-ös földosztáskor kezdődtek. A faluban ugyanis nem volt kiosztható birtok, ezért a zalaháshágyi plébánia ozmánbüki javadalmát, 9 hold 537 négyszögöl földet foglaltak le és osztottak szét. A 26 igénylő közül 19-en jutottak fejenként 783 négyszögöl birtokhoz (réthez és szántóhoz).

3 A földosztás a falu békéjét teljesen felforgatta, mivel a gazdák önálló plébániát szerettek volna kérni a püspöktől, ahhoz lett volna szükség a kiosztott földre. „... nincsenek kisegítve az igénylők sem, mert köztük 16-nak semmi földje sincs és éppen ezeket az az 500 öli föld köti majd le, pedig sokkal jobb lenne, ha ezek máshová települnének, ahol igen sok kiosztandó föld van, és az igénylő kevés. így most az 500 öllel nem mennek semmire sem, viszont a községben és környékén munkaalkalom nincs, ezek teljesen szegény és meg nem becsült sorban fognak itt tengődni. " - írta a vaspöri körjegyző a Vármegyei Földbirtokrendező Tanács elnökének.

4 A körjegyzőnek csak részben lett igaza; az 1940-es évek végére, majd a tanácsrendszerben is a földhöz juttatottak közül kerültek ki a falu új vezetői, a vb. elnök, a helyettese és a vb. tagok, akik nemcsak a hatalom felülről érkező utasításait hajtották végre, hanem bosszút álltak korábbi vélt, vagy valós sérelmeikért. Némelyiküknek gondot okozott az írásolvasás, de akadt közöttük gyilkosságért börtönviselt személy is. Szinte élet és halál urai voltak, annak ellenére, hogy a járástól érkező utasítások végrehajtásán túl mozgásterük minimális volt, még egy írógép vásárlásáért is engedélyért kellett folyamodni a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságához.

5 Közülük különösen négy ember, Pál József vb. elnök, Hegyi György elnökhelyettes, TSz párttitkár és hivatalsegéd, továbbá a Szabó házaspár neve vált gyűlöletessé az ozmánbükiek körében. A párttitkár és vb. tag feleség,