Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Németh József: Babocsay József szabadkőműves apológiája

Babocsay József szabadkőműves apológiája 231 erkölcseit a tökéletes életmód által édesítse, nékie kezet nyújtson és szükségeiben támogassa. A társoságnak tagjai mind különös nemzet tészen egy nemzetséget, és minden magános tag annak fia. Innét tehát mivel minden magános tagok ebben a tár­soságban úgy tekintetnek, mint atyafiak, barátok, ezért egyenlő az értelmek mindazoknak, akik az okosságot és erkölcseket előttek tartják és kötelességek egymást is szeretni és segéteni, valamint más emberekhez is jó szívvel lenni, és mindenkor oly buzgósággal viseltetni, hogy ország hasznos és hív polgárai legyenek . (A szabad építők minden rendben arra esküsznek, hogy az elöljárókhoz hívek és engedelmesek fognak lenni.) Mivel pedig ezen társoságnak semmi külső erőltető eszközei nincsenek, amelyek által kormányoztatnának, azért tehát nékie egyéb, mintsem a szép morális, nem marad hátra, ehhez kell nékie folyamodni és ez által minden tagjait érzékeníteni és erkölcseséteni. Ezen tehát hathatós forrásbul erednek minden egyéb törvé­nyei, amelyek az egyenlőséget, rendtartást, összehang­zott állhatatosságot az erkölcsekben és nyugadalmat a lélekben lelkesétsék benne. Ugyanezen okbul, hogy változtathatatlanul mindenek megmaradhassanak, szükséges volt azon végre a szép nemet a társosá­gunkból kirekeszteni, ámbár méltóságok előttünk teljesen megmaradott is. (Nálunk az a szokás, hogy minden új társoságunkba felvétetett társunknak egy pár asszonyi kesztyűt kezei­hez adjunk, hogy annak ajándékozza, akit legjobban kedvel. Sőt már egy időtül fogva az asszonyok is különös jótévőségre és szorgalomra célzó társoságokat felállítottak, amelyekben a szabad épétők titkaira fel­szenteltettek. Mindazonáltal a férfiak társoságátul nagyon különböznek. Ezek formája és grádicsa Mózes első könyvéből vétetett. A szimbólumok és ábrá­zolások az asszonyi erkölcsekre céloznak, a lózsi 12 pedig a paradicsom kertjét képzeli. Ezen asszonyi tár­soságban minden tag arra taníttatik, hogy az asszony az Isteniül a férfiúnak segétségére teremtetett, és az ilyes összekapcsolás az Istennek különös ajándéka légyen, és hogy azáltal a gyönyörűségnek, nyugoda­lomnak és ártatlanságnak szabadságába juthasson. Arra is oktatja, hogy egy részrül a fellebbre való kívánság, más részrül pedig az édes megcsalás és ízlés az egész emberi nemzetnek esését okozta. Utoljára intetnek arra is minden felvétetett új tagok, hogy mivel ebbe a társoságba beléptek, azon legyenek, hogy erkölcseik által visszatéréthessék azt, amit elvesz­tettünk, és így csak egyedül mondatott módok által az összekötelezést megerősíthetik, és minekünk igaz vigasztalásunkra az életben lehetnek.) Ugyanezen fenékkőbül nyilvánosságosan tiltatik nékünk a lózsikban a teológiabeli és politikai kérdé­seket feszegetni, sőt még ollasok felől beszélgetni vagy erkölcstelen és igazságtalan szavakat elölhordani erősen tiltatunk. Az igazmondás, igazság jó viselés, jámborság, hívség, hit és irgalmasság fő erkölcsei társoságunk­nak, és ezekben minden szabad építő hogy ne csak gyakorolja magát, hanem tökéletesen követésére és a valódi emberségnek megesméretére siessen, kötelez­tetik. Egyszóval, barátom, hogy megmondjam, a mi célunk az, hogy az ember megjobbíttassék és az erkölcstelenség kiirtassák. Tekintsük meg akármely pallérozott polgártár­saságok törvényeit, csakugyan azt kell vallanunk, hogy sohol nincsen oly törvény hasznos tétetve, amelyek erei által magányos tagok bizonyos mód szerént segítetnének vagy szükség ideiben vigasz­talnának. Bezzeg lehet inkább látni gyakorta, hogyan az erkölcses és teljes érdemmel lévő az irigységnek, nyomorúságnak és megvetésnek súlos terhe alatt nyög és siránkozik. De a szabad épétők rendjének funda­mentomos regulájok az, hogy minden különös tag nemcsak magára nézve, hanem a társok tekéntetére nézve is bizonyosan segítessék és előmozdítassék. Légyen egy valaki szerencsétlen az erőszakos hatalom vagy árulkodás vagy irigység által, többnyire nyomo­rult örökre oda vagyon, teszem, hogy ő a szabad épétők közt vagyon még, akkor könnyen minden nem­zetek között hazájára, társokra, barátokra és segétőkre akad, és nem ritkán legjobb szerencséjét feltalálja. Az emberség, ez az ékes és nemes virtus világ kezdetitül fogva, amelytül a többiek ölelve tartatnak, amely mint a józan filozófiának s mint a keresztén­ségnek gyökeres támasza, valóságos lelke és eleve­nítője a szabad épétőknek. Az istenes pedig barátság vagy inkább a bölcseknek és erkölcseseknek kedves indulatjuk, amelyben ezen életnek igaz boldogsága helyheztetett, csak álorcás majd minden embereknél, de a szabad épétőknél valóságos. Ezen barátság azonban nagyon kötelez ben­nünket a jó tételekre és állhatatos mulatságokra, nem is egyéb minden barátságos összemenetelünknek szem­pillantása, mintsem elménk szabad nyugosztalása, hogy így egynéhány óráig estéli időben a szorga­lomnál, terhes hivatásunktul és a világ dühösségétül magunkat megvonván vígabb barátságban tölthessük napjainkat. (Ezen barátság bizonyos határozás alatt vagyon és a szabad építők barátságok nem egyéb, mint egy vala­mely érzékenség, amelynek tárja, hogy egymás között a békesség, szívesség és jóakarat nemes kötelei elbont­hatatlanul megmaradjanak. Mert boldoggá lenni egyedül egy céljok. És amint vélek, azon barátság, mely a bizodalomra, egyenes szívre és jóakaratra épí­tetik, nem egyéb lehet, mintsem az épétők erkölcse.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom